Nem vagyunk közvetlen életveszélyben - vagy minden relatív ?

A múlt hónapban a dioxinra vonatkozó határértékek többszörös túllépését észlelte belga származású disznózsírban egy állati takarmány értékesítésével foglalkozó holland cég.

Ezt követően több ország is átmeneti behozatali tilalmat vezetett be a német, belga és holland disznóhúsra. Tegnap Kína is csatlakozott a tilalmat bevezetőkhöz. A belga élelmiszerügyi hatóság (FAVV) egy vegyiüzem hibás szűrőjét okolja az állati takarmány és a disznózsír magas dioxintartalma miatt. A hatóságok a megengedettnél 25x magasabb dioxintartalmat mértek. A disznózsírt előállító Profat nevű belga cég az ügyben nem kívánt még megszólalni.

A holland élelmiszerügyi hatóság (VWA) szerint a dioxinnal szennyezett zsír csak kis mennyiségű volt. Majd ez még átment a feldolgozási folyamaton, úgyhogy "nincs közvetlen közegészségügyi veszély". Február 8-án megkezdték annak a mintegy 3500 disznónak kényszervágását, mely abból a 10 gazdaságból származott, amelyek a magas dioxinkoncentrációjú belga tápszert fogyaszthattak.

A holland gazdák közben Dél-Koreára haragszanak. Azt gyanítják, hogy Szöul előbb tiltotta meg a behozatalt és csak ezek után vizsgálja ki az ügyet. Hollandia a világ egyik legnagyobb húsexportőre és Európa második legnagyobb takarmány előállítója. Az elmúlt években azonban több jelentős probléma került a napvilágra, például 2004-ben fény derült a takarmány magas dioxintartalmára.

Belgiumban bizonyos húsipari készítmények piacról történő kivonását tervezik. A belga gazdák képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy minden valószínűség szerint a dioxin-szennyezett termékek már kint vannak a boltok polcain.


Lassú víz partot mos

De honnan származik a dioxin és elfogyasztásuk milyen veszélyeket rejt számunkra? - ez foglalkoztatja a "nem vagyunk közvetlen életveszélyben"-típusú megnyugtató dumáktól el nem ájuló embert. Az interneten böngészhetünk és magyar és nemzetközi szakirodalmat is találunk.

A dioxin hulladékégetés és egyéb ipari tevékenységek mellékterméke, mely számos súlyos egészségügyi problémát okozhat. Szakértők szerint e négy klóratomos molekula a legveszélyesebb emberi kéz által alkotott méreg. Mind az állati, mint az emberi élő szervezeteket rongálja, méghozzá lassú, alattomos módon. Támadja az immunrendszert, rákkeltő és génkárosító hatású, mely torzszülöttek világrahozatalát eredményezheti és megtámadja az anyagcsere-folyamatokat is.

A dioxin a tápléklánc minden szintjén elhelyezkedő lények szervezetébe beépül, a legalul elhelyezkedő egyedektől kezdve eljut az emberig, ám eközben többszörösen akkumulálódik (felhalmozódik), ezzel sokkal erősebb hatást fejtve ki az embernél. Emberi szervezetbe dioxin 90%-ban táplálkozás útján, 10%-ban belégzéssel kerül. A dioxin-molekula kizárólag zsírban oldódik, ezáltal tökéletesen beleívódik az állati, majd elfogyasztása után az emberi zsírszövetekbe. Ezután megindul a leépülés, melynek kezdeti tünetei a fáradékonyság, az idegrendszeri panaszok, majd a szarkóma és bizonyos tumorfajták - ám akár 15 év is eltelhet ezek megjelenéséig!
Komótosan kifejtett hatása ellenére a dioxinok számos botrány kiváltói voltak már világszerte. Dioxinos csirke, disznó, tejtermék, marha. Mégis olyan messzinek tűnik az egész, magyar részről pedig egy-két termék ideiglenes kivonását leszámítva semmiféle fenyegetettségről nem adnak számot a hivatalos szervek. Mégsem nyugodhatunk meg, mert hazánkban nagyon ritkák a mérések. Egy mérőszerkezet igen drága, a mérés pedig hosszadalmas (mintavételtől végeredményig 4-30 nap telhet el) és gyakorlott kutatóknak is nagyon bonyolult feladat. Magyarországon még csak tanuljuk. Úgy látszik, hogy szükség is lesz rá: a ránk szakadó EU-s milliárdokból 6 hulladékégető építésének elkészületei zajlanak...

- tömöri -

Kép forrása: http://www.lambournvalleycider.co.uk/berkspig.htm

Szerkesztette: Kuti M.