Műszál helyett kukoricaszál
A textiliparban utoljára a hatvanas években a műszálak megjelenése hozott akkora változást, amekkorát most a sorona nevű, természetes alapú száltól remélnek. Az új textilalapanyag szálai kukoricakeményítőből készülnek: a glükózból élesztőgombák segítségével glicerolt állítanak elő, majd abból baktériumok gyártják a rostok anyagául szolgáló propaneidol (PDO) nevű monomert (egyszerű molekulát), ami a polimerszálak építőköve.
Az "okosnak", illetve "értéknöveltnek" nevezett, különleges tulajdonságú textíliákkal a 90-es évek óta kísérleteznek a gyártók (ezek közül talán a legismertebb a vízlepergető, ugyanakkor szellőzésre képes goretex, illetve a különlegesen rugalmas lycra), ám az eddigiek mind mesterséges alapanyagúak voltak, a sorona az első, amelyet egy növényből állítanak elő. Az új anyag ráadásul ugyanolyan sokoldalúan felhasználható, mint a nejlonból, illetve polietilénből készült műszálak - azaz a ruházati szektoron túl a bútor-, az autó- vagy a csomagolóiparban is bevethetők.
Az első hasznos tulajdonság, amelyre a biotextíliánál felfigyeltek, hogy szobahőmérsékleten, különleges segédanyagok nélkül festhető (szemben a műszállal), ami leegyszerűsíti és olcsóbbá is teszi a gyártást. Emellett az új anyag könnyen és gyorsan mosható, nehezen koszolódik, a belőle készült ruhák és huzatok alaktartóak, és a színüket is tartósan megőrzik. Ugyanilyen fontos jellemző, hogy a sorona készítéséhez nem használnak kőolajat (a műszál- és a műanyagipar a közlekedési és az energetikai szektor után a legnagyobb olajfelhasználó), a természetes alapanyag megújuló erőforrásnak számít, és használat után biológiailag lebomlik. A természetes anyagú szövet kellemes és egészséges viselet, így többek között a fehérneműgyártásban is alkalmazni fogják. Az eddigi kísérletek során ruhákat, autóüléshuzatokat, sőt különféle "természetes műanyagokat", például zsugorfóliát, szigetelő bevonatot is készítettek a rugalmas és erős biotextilből. Érdekesség, hogy a környezetbarát tulajdonságokat mutató anyagot az a DuPont cég fejlesztette ki, amely vegyipari tevékenysége miatt korábban gyakran került a környezetvédők célkeresztjébe, újabban viszont például a bioüzemanyag-gyártás egyik éllovasa.