A jog eszközeivel a szemetelők ellen
Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az illegális lerakók felszámolása illetve a lerakással kapcsolatos felelõsség érvényesítése esetén?
A rövid témafeldolgozás nem a „szemeteléshez" (csikkeldobás stb.), hanem illegálisan lerakott hulladékkupacokhoz kapcsolódik. Melyek ott „virítanak" és szennyeznek a lakott területek peremén, árokpartokon, vasúti töltések oldalán, erdõszélen stb. Gazdájuk általában nincs - a rakásokat sunnyogva, sötétben telepítik le a hasonló lelkülettel bíró emberek. A tettenérés szinte lehetetlen, bár a hulladék kommandók megjelenése ébreszt némi reményt. A kérdés az, hogy aki mégis tud valamit és intézkedni szeretne, annak milyen jogi lehetõségei vannak? Dr. Kalas György összeállítása.
Polgárjogi eszközök. Leginkább a szomszédjogon vagy kártérítési jogon alapuló fellépések fordulnak elő. Például amikor birtokháborítási eljárás keretében kér védelmet az, akit zavar, hogy a szomszédban felhalmozott hulladék büdös, fertőzésveszélyes - vagy ténylegesen szennyezi az ingatlanát. Ez utóbbi esetben az eltiltás mellett az okozott kár megtérítését is lehet az illetékes bíróság előtt követelni.
Közigazgatási eljárás keretében több féle eljárást lehet indítani - ezekben általában a környezetvédelmi felügyelőség vagy a helyi jegyző járhat el, méghozzá a hulladékgazdálkodásról szóló törvény (2000 évi XLIII tv.) 30.§-a alapján.
Alapvetően az a mérvadó, hogy az „elhagyott hulladék" magánterületen, vagy közterületen található. Magánterület esetében a helyi jegyző lesz illetékes - elsődlegesen a hulladék tulajdonosát kötelezi, csak ha az ismeretlen, akkor az ingatlan tulajdonosát.
Közterület esetében az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez kell fordulni, ő jogosult intézkedni a hulladék elszállítása és ártalmatlanítása végett.
A felelősség érvényesítéséhez a szabálysértési vagy a büntető jogot kell segítségül hívni. A két felelősségi forma elhatárolása a magunkfajta „prosztó bejelentőnek" a Btk. tavaly őszi módosítása óta eléggé nehéz - állítólag majd a szakmai gyakorlat idővel kialakítja.
A szabálysértés nyilván enyhébb esetekben kezdeményezhető az ismert és megnevezett elkövető ellen. Ez jegyzői hatáskör - és kétfajta szabálysértés jöhet szóba. Az egyik esetben környezetvédelmi szabálysértés miatt kell az eljárás lefolytatását kezdeményezni (1999. évi LXIX törvény 148.§ -a alapján) . Ha az illegális hulladék elhelyezése közterületet érint, akkor a 218/1999. (XII.28.) Korm.sz. rendelet 7.§ (2) bekezdésében nevesített köztisztasági szabálysértés esete állhat fenn. A büntetési tétele az első esetben maximum százötvenezer Ft., a második esetben pedig százezer.
Súlyosabb esetben belép a büntetőjog (1978 évi IV. tv. - Btk.), annak is a tavaly szeptembertől hatályos „A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése" fedőnevű bűncselekménye (281/A §). Ennek értelmében aki a hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, vagy a hulladékkal engedély nélkül más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az alapeset (1) bekezdés, "sima hulladékra" vonatkozik. A (2) bekezdés súlyosabban rendeli büntetni, ha veszélyes hulladékról van szó - a (3) bekezdés pedig a tényállás gondatlan változatát rendeli (enyhébben) megítélni. Materiális bűncselekményről lévén szó, maga az elhelyezés ténye kimeríti a tényállást, nem kell hozzá tényleges környezetkárosodást is bizonyítani
A büntetőeljárás lefolytatását értelemszerűen a rendőrségnél kell kezdeményezni. Ha bizonytalanok vagyunk az elkövető személyében, akkor inkább ismeretlen tettes ellen kell megtenni a feljelentést, kérve a nyomozás elrendelését és lefolytatását.
Bármelyik fajta eljárást kezdeményezzük, fontos a helyszín pontos leírása illetve lehetőség szerint az illegális hulladék elhelyezés fényképes dokumentálása.
Kalas György
Reflex Jogsegélyszolgálat