Az elavult termelési módszerektől a fogyasztókig az ellátási lánc minden eleme felelős az élelmiszerpazarlásért. Az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások vagy az önkényesen megállapított lejárati dátumok csak tovább rontanak a helyzeten.
Magyarországon évente 300-450 millió üdítős- és sörös aludobozt gyűjtenek szelektíven, és ebből mintegy 100 millió darabot már az ország 200 pontján elérhető aludoboz-visszagyűjtő automatákba dobnak be. Az automatahasználók 41%-a azért választja a szelektív gyűjtésnek ezt a formáját, mert környezettudatosan szeretne élni, 46%-ukat viszont inkább a dobozokért kapott pénz motiválja. Tízből nyolc szelektáló kifejezetten büszke arra, hogy másnak is példát mutathat és csökkentheti a környezetterhelést – derül ki a visszagyűjtő automatákat üzemeltető Returpack Kft. felméréséből.
Mióta az állam betolakodott a hulladékgazdálkodásba, egyre rosszabbul működik minden. De ez nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy továbbterjeszkedjen az utolsó néhány területre, ahol még pénzszagot érez: most a szelektív hulladékgyűjtés megmaradt piaca került terítékre, pedig semmi nem látszik igazolni a közérdeket a kiszorítás mögött. A szereplők szerint mindez csak rontani fog az újrahasznosítási arányunkon, ami már most is messze van az elvárásoktól.
Ingyen jutnál ruhákhoz úgy, hogy közben a felesleges darabjaidat olyannak ajándékozod, aki még hasznát veheti? Így használd a ruha csere-bere zsákot!
Az önkéntes egyszerűség (vagy tudatosan egyszerű életmód) legfőbb jellemzője, hogy csak annyit fogyasztunk, amennyi életünk fenntartásához szükséges. Azok, akik ezt az életmódot választják, különböző személyes okok miatt teszik ezt: mert növelni szeretnék a családjukkal, barátaikkal, szeretteikkel eltöltött ún. “minőségi” időt; hogy csökkentsék öko-lábnyomukat; hogy tegyenek a világban létező egyenlőtlenség ellen; mert stressz-mentesebb életet szeretnének élni; hogy egészségesebben éljenek; mert vallásuk, politikai és/vagy személyes meggyőződésük erre ösztönzi őket...
Társadalmunkban azok tudnak igazán változást elérni, akik nem ülnek ölbe tett kézzel, nem várják, hogy mikor jönnek az újabb választások, mikor érkezik egy új, végre nem korrupt, csodát tévő elnök és kormányzat, hanem - képletesen és ténylegesen is - nekiállnak magot vetni! A kertészkedéssel forradalmat csinálnak: értéket teremtenek, újraépítik a közösségeket, javítják az életminőségüket, miközben a saját függetlenségüket is növelik.
Képzeljétek el, milyen lehet úgy élni, hogy három év alatt mindössze egyetlen befőttesüvegnyi szemetet termeltek. A New Yorkban élő Lauren Singer az élő példa arra, hogy ez lehetséges. A lány 13 és fél perces TED előadásában arról mesél, hogyan kell száz százalékosan műanyagmentes életet élni.
Tiniként láttam egy ismeretterjesztő sorozatot az emberi testről. Az egyik részben a hajról volt szó. Két dolog maradt meg nagyon: az egyik, hogy vannak, akik hajvágás nélkül, évekig növesztik a hajukat, akkor sem nő nekik egy bizonyos hossznál tovább. A másik, hogy a haj és a fejbőr valójában öntisztuló, egy idő után nincs szükség samponra, balzsamra. Néhány hónap, és gyönyörű, egészséges hajkoronánk lesz enélkül is.
Nagy-Britanniában forronganak az indulatok: három éves lovacskát fojtott meg egy földre hullott lufizsinór. Sokan úgy vélik, hogy mivel a latex egy természetes anyag, így a latex tárgyakkal történő környezetterhelés nem létező probléma.
Megnyitott az első olyan pláza, ahol kizárólag újrahasznosított termékeket árulnak. Az egyik osztályon leadhatjuk, ami már nem kell, a többi 14 szaküzletben pedig megvehetjük, amire szükségünk van, a bútortól az it-cuccokig.