Futótűzként terjed egy videó az interneten arról, hogy Nyíregyházán a hulladékgazdálkodással foglalkozó cég kukásautójába összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot. Ez tökéletes példa arra, mennyire keveset tudunk a témáról, és mennyire kevesen fordítunk némi időt és energiát arra, hogy ne első látásra ítéljünk.
2013 júliusában több mint 100 kilométert tettek meg szeméthajókon az úgynevezett Pet Kalózok, és 10.000 palackot szedtek ki a Tisza medréből és ártereiből. Az akcióról három részes tévésorozat is készült Mit visz a víz? címmel, Tóth Zsolt Marcell rendezésében.
Magyarországon nyugodtan lehet csapvizet inni (nem úgy, mint például tőlünk délebbre), mivel ugyanolyan jó minőségű, mint az ásványvíz. A két termék között vannak azonban különbségek, például a fölösleges csomagolás és az ár.
Megdöbbentő számok derültek ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből. Elektromos áram nélkül, kis túlzással, nem is létezhetnénk, és egyre több olyan eszköz vesz körül bennünket, amelyek a hálózatra csatlakoznak. Pedig lenne mód az energiacsökkentésre, csak gyártói szándék kellene hozzá.
Zajlik a tesztüzem, és október elsejével élesben is elindul a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszere. A HUNOR komplex hardvereszköz- és szoftver rendszerének üzembeállításához az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség csaknem 900 millió forint európai uniós támogatást nyert. Az LMP szerint "vettünk egy szép gombot egy nem létező kabátra".
Igazi bűvészmutatványra készül a kormány a szemétdíjakkal. Újabb rezsicsökkentést ígér, miközben a
hulladékok veszteséges elszállítására sokszor csak állami kényszer nyomán hajlandók a
vállalkozások. Bár a kormány addig trükközött, hogy már teljesen összezavarta a publikumot, a
megoldás kezd felsejleni.
Akár 1 millió adag készétel is megmarad naponta a magyarországi éttermekben, közkonyhákon, rendezvényeken. A Kossuth Rádió pénteki Trend idők műsorában Cseh Balázzsal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnökével készült interjú a készétel-mentésről.
2016 januárjától Amerika fővárosában az éttermek és kávézók nem használhatnak biológiai úton le nem bomló csomagolóanyagokat, 2018-tól pedig a vendéglátóegységek kizárólag komposztálható vagy újrahasznosítható dobozokat és poharakat vehetnek igénybe az italok és ételek csomagolására.
Léteznek civil szervezetek, melyek sok információval szolgálnak a mindennapi termékeinkről és arról, hogy a vásárlásunkkal milyen vállalati gyakorlatokat támogatunk – de vajon mennyit használunk ezek közül az információk közül, mikor ott állunk a bolt polcai között?
Folyamatosan csökken az óceánokban felhalmozódó műanyagszemét, annak ellenére, hogy évente hatalmas mértékben kerül ilyen hulladék a vizekbe. A látszólag örömteli hírnek két magyarázata is lehet egy új tanulmány szerint. Az egyik teória szerint a hulladék anyaga apró, észlelhetetlen részecskékre bomlik, a másik elmélet viszont azt állítja, hogy a szemét az óceán mélyére kerül. A spanyol ökológus kutatók azt mérték fel, hogy mennyi műanyagszemét lebeg az óceán felszínén, valamint megvizsgálták a globális műanyaggyártás helyzetét, és a hulladékká vált műanyagok arányát.