Erre kérik a Föld Barátai és más európai környezetvédõ szervezetek mindazokat, akik aggódva figyelik országuk hulladékgazdálkodását.
Az égetõk ellen és azok alternatíváiért rendezett nemzetközi akciónap hazai rendezvénye - avagy mire költjük a hulladékgazdálkodásra szánt uniós pénzeket?
A Tudatos Vásárlók Egyesülete kísérleti jelleggel baba-mama klubot indít,
amelyen a legalapvetõbb "babás" témákat járjuk körbe meghívott szakértõk,
tanácsadók segítségével, kötetlenebb beszélgetés, barátkozás formájában.
Sok szeretettel várunk minden érdeklõdõt!
Az első foglalkozás témája a testápolás, kozmetika.
Helye: Sirius Klub és Teaház, Bp. VIII. ker., Bródy Sándor u. 13.
Ideje: június 19. 11.00-13.00
Milyen termékeket jobb elkerülni csemetéink és saját bőrünk ápolásakor?
Mik lehetnek az egészségesebb - de sokszor még egyszerűbb és olcsóbb -
alternatívái az agyonreklámozott és gyanútlanul megvásárolt kozmetikai
termékeknek? Hogyan védekezhetünk biztonságosan a napfény ellen?
Meghívott tanácsadónk Markovics Vera kozmetikus, szakújságíró.
Read more about Baba-mama klub
Házi komposztálás – új kezdeményezés
A HuMuSz (Hulladék Munkaszövetség) tisztelettel meghívja Önt a 2006. május 5-én pénteken 11.30-kor kezdõdõ sajtótájékoztatóra és bemutatóra.
Lehet, hogy Ön tudja, mi az a komposztálás. De ha mégsem: a háztartási szemét jelentős részét – mintegy 30-40 százalékát - zöld hulladék alkotja. Egy hétköznapi szemetes edény valóságos kincsesbánya ilyen szempontból. A kertből, konyhából kikerülő szerves anyagok – vagy a Svájcban elterjedt kifejezéssel élve: „zöld javak” - zöme hazánkban jelenleg még a kukákban végzi. Pedig számos szempontból jobb lenne, ha a lenyírt fű, gyümölcshéj, növényszárak és társaik komposztálás révén visszajutnának az élő környezet körforgásába. Read more about Humusz sajtótájékoztató és bemutató
A Rügyecskék Alapítvány kezdeményezése:
Eddigi mûködésünk során már több alkalommal takarítottunk olyan területet, amely rendszeres helyszíne volt annak a nagymértékben környezetszennyezõ eljárásnak, amelynek során a színesfém kábelekrõl a mûanyag bevonatot égetés során távolítják el, mielõtt a hulladékátvevõ helyre vinnék õket az emberek. A bevonat leégetése során a mûanyagból dioxinok, pernye és más szilárd és légnemû halmazállapotú részecskék (klórozott aromás vegyületek, furánok, vagy pl. TCDD) szabadulnak fel, amelyek mérgezõ hatása közismert. Emellett az égés folyamatának beindításához gyakran használnak petróleumot vagy benzint, amely egyrészt közvetlenül is a talajba kerül, másrészt égéstermékei a levegõbe távoznak. A talajon maradó égéstermékek pedig egyszer és mindenkorra lehetetlenné teszik a növényvilág számára ott az életet, fekete, kiégett sebhelyeket hagyva maguk után.
Az iparosodott országokban a fölöslegessé vált tárgyak és az eldobott hulladékok mennyisége folyamatosan növekszik. A kiváltó okok között szerepel pl. a népességnövekedés1 a falvakból városokba irányuló vándorlás, a nyugati fogyasztási minták széleskörû elterjedése, valamint az egyszer használatos eldobható termékek és csomagolóanyagok egyre növekvõ mennyisége is. A hulladéklerakók fokozatosan megtelnek és egyre nehezebb területeket találni új hulladéklerakók létesítéséhez. A hulladékok ártalmatlanítását egyre több helyen igyekeznek hulladékégetéssel „megoldani” ahelyett, hogy a keletkezõ hulladékok mennyiségének csökkentésére koncentrálnának. A hulladékégetõknek azonban – bárhol is építsék õket – számos hátrányuk van.