"Zöldülő" konyha
Egy átlagos konyha „nagy forgalmat" bonyolít, megmondhatja minden háziasszony: sütés, főzés, befőzés, élelmiszertárolás és -beszerzés, ünnepi ebédek... nem mindegy hát mekkora konyhánk környezetterhelése - vagy ha úgy tetszik, „ökológiai lábnyoma" - nap mint nap.
Ott van rögtön példának az élelmiszerpazarlás témaköre! A fejlett országok lakóinak fel sem tűnik, mennyi ételt dobnak ki, ami összességében hatalmas és felesleges környezetterhelést jelent (előállításra fordított energia, munka, csomagolás, szállítás, hulladékkezelés, stb. révén). De nézhetjük az energiapazarlás, a hulladék, a vásárlás vagy épp a mosogatóvíz kérdéskörét... egy jó háziasszony jó szokásokkal és tudatos döntésekkel sokat letehet a környezetvédelem asztalára.
TIPP
- Csak annyi vizet forraljunk, amennyit egyszerre el is fogyasztunk - az emberek zöme többet forral a kelleténél, majd a lefolyóba önti... Ha az elkészített meleg italt termoszban tartjuk, nem kell ismét energiát elhasználni a felmelegítésre.
- Ha főzéskor fedőt teszünk az edényre, csak feleannyi energiát használunk, mint nélküle. Ha felforrt az étel, vegyük takarékra a lángot: nem fő lassabban az étel, viszont kevesebb energiát fogyaszt a tűzhely.
- A nyers vagy párolt étel (zöldség, gyümölcs, köretek, saláták, stb.) energiatakarékosabb és egészségesebb is. A kukta szintén energiatakarékos találmány, használjuk minél többször!
- Főzéskor ne érjen túl a láng az edény peremén.
- Tepsit ne alufóliával takarjunk le, hanem vásároljunk tetővel együtt árusított változatot. Így kevesebb alumíniumhulladék keletkezik.
- Sütéskor, főzéskor használjuk ki a tűzhely maradék hőjét: az étel befejezése előtt 5-10 perccel hamarabb kapcsoljuk le a lángot.
- Lehetőleg ne folyóvízben mosogassunk, csak öblítsünk vele. Ha elkerülhetetlen a folyóvizes mosogatás, használjunk minél kevesebb vizet: csak öblítéskor legyen nyitva a csap, súrolás közben zárjuk el! Használjunk környezetkímélő, foszfátmentes mosogatószert.
- Az ételeket fedeles vagy tányérral letakart edényekben tároljuk, iktassuk ki a fóliák, műanyag zacskók, stb. használatát - így kevesebb hulladékot termelünk.
- Még meleg ételt ne tegyünk a jégszekrénybe, mert lehűtése több energiát igényel, mint a már lehűlt ételé.
- A hűtőszekrényt állítsuk minél hűvösebb helyre (legjobb a spájz), a közvetlen napsugárzástól és a fűtőtesttől távol, így csökken az energiafelhasználása. Ne nyitogassuk gyakran az ajtaját, mert „elszökik" a hideg: ha mindig ugyanoda tesszük az állandó fogyasztású élelmiszereket (tejtermék, felvágott, zöldség, tojás, stb.), akkor nem kell annyit keresgélni nyitott ajtó mellet. A fagyasztóládát - ha szükséges a használata - a pincében helyezzük el, ott van a leghidegebb.
- Vásároljunk minél több élelmiszert piacon (csomagolásmentesen), helyi termelőktől; alakítsunk ki kertünkben konyha- és fűszernövény kertet. Így kevesebb csomagolóanyagot viszünk haza és kisebb szállítási távolságról (azaz kevesebb légszennyezéssel) érkező árut kapunk. Ahol kimért tejtermékeket adnak (tej, vaj, túró) oda vigyünk magunkkal saját dobozt, palackot!
- Lehetőség szerint válasszuk a vegyszermentes előállításon túl számos más pozitívumot tartogató biotermékeket.
- Kerüljük a futárszolgálatok által kiszállított készételeket, melyek fogyasztása nagy mennyiségű csomagolási hulladék előállításával és szállítás okozta légszennyezéssel jár. Hagyjuk a polcokon a gyorsételeket is (pl. zacskós leves), melyek szintén hulladékot termelnek, ráadásul fokozott adalékanyag-tartalmuk (E számok) révén egészségünknek sem tesznek jót.
- Savanyúságot, felvágottat, süteményt, stb. is kérhetünk a magunkkal vitt fedeles dobozba, befőttesüvegbe.
- Ahol csak lehet, kerüljük az egyszer használatos italcsomagolást. Vásároljunk visszaváltható kiszerelésben (ameddig még lehet...), használjunk gyümölcscentrifugát, -prést vagy -facsarót, fogyasszunk otthon elkészíthető italokat (tea, szörpök) és - ahol lehet - igyunk csapból, forrásból, ivócsarnokból és -kutakból.
- A kiürült befőttesüvegeket használjuk befőzéskor; ajánljuk fel ismerősöknek vagy „ingyen adom" típusú levelezőlistákon; adjuk oda a piaci méz- és savanyúság árusoknak további használatra.
- Az otthon készített lekvárokkal, szörpökkel, aszalt ételekkel csomagolási hulladékot is megspórolhatunk.
- Ne pazaroljuk az élelmiszert! Csak annyit készítsünk/vásároljunk mindig mindenből, amennyi biztosan el is fogy - érvényes ez főként ünnepek táján (pl. karácsony) mikor a vendégségben is az evés a fő „menüpont". Legyenek ötleteink az élelmiszermaradékok felhasználásával kapcsolatban!
- Fogyasszunk minél több növényi eredetű élelmiszert! Bármilyen furcsa is, de ezzel sokat tehetünk a CO2 kibocsátás csökkentéséért...
- A konyhai szerves hulladékot komposztáljuk. A száraz kenyérből készülhet prézli vagy odaadhatjuk kisállat-tenyészőknek és -tartóknak, lovardáknak, állatmenhelyeknek...
- Konyhai edényeink, eszközeink legyenek tartósak. Műanyag helyett igyekezzünk fém, üveg vagy fa alapanyagúakat beszerezni.
- Konyhagépek vásárlásakor keressük az energiatakarékos változatokat. Ne akarjunk mindent „motorizálni": az elektromos kés és -konzervnyitó, a morzsaporszívó, tojásfőző vagy mondjuk az elektromos gyümölcsfacsaró mind-mind energiát fogyaszt és veszélyes hulladékká válik! Ha valóban tenni szeretnénk környezetünk állapotának javításáért, akkor tegyük alacsonyabbra a kényelem "mércéjét" és használjuk a hagyományos módszereket... főzzünk tojást lábosban és rázzuk ki a terítőt!
AJÁNLOTT IRODALOM és LINKEK
- „Zöldköznapi Kalauz" (Föld Napja Alapítvány Kiadó)
- "Energiáról okosan - Energiahatékonysági tanácsok a mindennapokra" (E-misszió Egyesület)