Kerti praktikák

A kert és a kerti munka számos lehetőséget kínálnak arra, hogy sokat javítsunk környezetünk állapotán...nem mindegy hát, hogyan kertészkedünk. Használhatunk élővilágot és táplálékláncot szennyező vegyszereket; pazarolhatunk vizet és energiát; növelhetjük a káros gázok kibocsátását; súlyosbíthatjuk a levegőszennyezést; termelhetünk feleslegesen hulladékot.

„Én? Ezeket? A kertemben?" - merülhet fel a kérdés. Ilyenkor ne felejtsünk el kicsit a dolgok mögé nézni. Ha mondjuk díszítésképp a tengerentúlról érkezett, zsáknyi kagylóhéjat szórjuk a virágok közé vagy a kerti útra, akkor a jelentős szállítási távolságnak köszönhetően feleslegesen növeljük - többek közt - a levegő CO2 tartalmát. Ha ugyanerre a célra hazai előállítású fakérget, aprókavicsot használunk, az rögtön kisebb környezetterhelést jelent. De ugyanez történik akkor is, ha az avart égetés helyett komposztáljuk...

TIPP

• Kertbe, cserépbe, balkonládába ültessünk minél több szárazságtűrő, pozsgás növényt. Mivel kisebb a vízigényük, ritkábban kell locsolni őket - ezzel pedig vizet spórolhatunk meg. Vannak országok, ahol a fokozódó vízhiány miatt az önkormányzatok támogatásban részesítik azokat, akik felszámolják gyepüket, s helyébe sziklakertet építenek.

• Locsoláshoz gyűjtsük az esővizet! Akár kimustrált kádban vagy hordóban, akár komolyabb tartályos rendszerben - mind anyagilag, mind környezeti szempontból megéri! Így legalább részben függetleníthetjük magunkat a városi vízellátástól.

• Locsoljunk reggel vagy este; ilyenkor ugyanis kisebb a párolgás, mint a napközbeni nagy melegben. A csepegtetős öntözőrendszer is hasznos - közvetlenül a növények tövéhez juttatja a vizet, így kevesebb vízre és energiára van szükség. Készülhet - a hulladékmegelőzés elvét szem előtt tartva - pl. egy öreg, lyukas slagból is.

• Az ereszből érkező esővizet semmiképp se engedjük a csatornába. A „felesleget" (amit nem tudunk gyűjteni) vezessük inkább egy kerti víznyelővel a talajba, hogy visszajusson a természetbe. Ugyanebből az okból kifolyólag praktikus, ha a kertben betonozás helyett inkább térkövezést, kavicsozást vagy más olyan megoldást választunk, mely megkönnyíti a csapadék talajba történő szivárgását.

• A talajtakarás (mulcsozás) hasznos a kertben. Alkalmazásával lassabban szárad ki (kevesebb locsolás) és lassabban gyomosodik a talaj, ráadásul a folyamatosan bomló mulcsréteg szerves anyaggal látja el a földet. Mulcsozásra használható fakéreg, ágdarálék, levágott fű, széna, szalma, dió vagy mandulahéj, avar.

• Legyünk biokertészek! Kerüljük a gyom- és rovarirtók, permetszerek és egyéb vegyi anyagok használatát, melyek óhatatlanul bejutnak a táplálékláncba és károsítják az élővilágot. Próbálkozzunk manuális módszerekkel (pl. horoló); kártevőket elűző növénytársításokkal; gyógynövényes permetlevekkel; mulcsozással. Talajjavításhoz műtrágya helyett használjunk humuszt vagy állati trágyát. Ha mindenképp elkerülhetetlen valamilyen permetszer használata, keressük az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett változatokat!

• A (bio)kertek lelkes idénymunkásai a madarak. Télen kihelyezett etetőkkel, nyáron itatókkal és költőhelyet biztosító odúkkal segíthetjük őket. Kertünkbe csalogathatjuk őket táplálékot és fészkelőhelyet biztosító, őshonos növények ültetésével is. Csatlakozzunk a Magyar Madártani Egyesület „Madárbarát Kert" (ill. Óvoda, Iskola, Munkahely, Panel) programjához!

• Az őszi avar égetésével tovább rontjuk a levegőminőséget és hozzájárulunk a klímaváltozás problémájához - ne égessünk hát! Az avar és a gallyak, ágak komposztálhatók, vagy aprítva talajtakarásra használhatók.

• Aprócska tóval vagy a kert egy félreeső szegletében eldugott fa-, gally- vagy kőrakással búvó és táplálkozó helyet biztosíthatunk számos - a kertészek számára többnyire hasznos - állatfaj számára (gyík, pók, béka, sündisznó, rovarok, stb.). Ugyanilyen értékes élőhelyet jelent egy kövekből kirakott támfal (pl. magasított ágyásszegély, garázslejáró, stb.), de készíthetünk mesterséges búvóhelyeket is (pl. garázs-darázs).

• A kerti kiegészítők beszerzésekor is gondoljunk a környezetvédelemre. A trópusi fából készült kerti bútorok helyett válasszunk hazai alapanyagút (kevesebb szállításból adódó légszennyezés, az esőerdők pusztításától való elhatárolódás, stb.); a tárgyak legyenek tartósak és javíthatóak; műanyag helyett válasszuk a természetes alapanyagokat (vessző, gyékény, agyag, kő, fa, stb.); a kerti lámpák között pedig például már sok a napelemes változat is.

• Keressük az újrahasználat lehetőségét a kertben is! A kerti út készülhet bontott téglából; cserép helyett ültethetünk virágot elöregedett kosárba vagy lécezéssel körbevett gumiabroncsba; komposztkeretet építhetünk raklapból vagy maradék dróthálóból; kerti tavacska kialakítható öreg zuhanytálcából vagy régi parabolaantennából. Ha pedig békákat szeretnénk vendégül látni kertünkben, egy (félbe-negyedbe) törött agyag virágcserepet állítsunk árnyas bokor alá vagy a kerti tó mellé úgy, hogy egy nyíláson át a béka beférjen...

• Futtassunk be minél több homlokzatot, felületet zöld növénnyel. Egy ilyen fal javítja a hőérzetet, tisztítja a levegőt, szemet-lelket gyönyörködtet.

• Ültessünk minél több fát és bokrot kertben, parkban, utcán, iskolában, bárhol... hisz nagyon hasznosak mind a környezet, mind egészségünk szempontjából nézve. Nagy kánikulában öntözzünk a házunk előtt álló, közterületi bokrokat, fákat, növényes dézsákat is!

AJÁNLOTT IRODALOM és LINKEK

• Zöldköznapi kalauz - (Föld Napja Alapítvány Kiadó)
• Az esővíz hasznosítása (Cser Kiadó)
• Néma tavasz (Katalizátor Könyvkiadó)