Köszönöm, nem kérek zacskót!

Triviálisan hangzik, de legyünk őszinték magunkkal: hány nejlonzacskót viszünk haza, mondjuk, egy hét alatt? Rengeteget, pedig a környezet felesleges szennyezése mellett valójában pénzkidobás zacskókat vásárolni. Vigyük magunkkal a saját táskánkat! Nem is olyan bonyolult ez. Ha kifejezetten nagybevásárlásra indulunk, szolgálatot tesz a kosár, esetleg a sokak által banyatanknak csúfolt praktikus, gurulós bevásárlótáska, amiből egyre több helyen lehet divatos darabokat is kapni. Utóbbi azért is nagyon hasznos, mert nem szakadunk meg, de mégsem kell autóba ülni azért, hogy néhány dolgot hazacipeljünk. A mindennapi bevásárlás legjobb alapfelszerelése egy kicsire összehajtható vászonszatyor, ami kényelmesen meglapul a retikülök mélyén, amíg nincs funkciója. Kifejezetten kreatív elfoglaltság ezeknek a vásznaknak a megfestése, egyéni dekorálása. Egy egyedi darabbal sokkal sikkesebbek leszünk. A tudatosságunkról nem is beszélve: miért fizetnénk azért, hogy reklámozhassunk cégeket?

 

Ha van választási lehetőség, akkor a boltokban keressük azokat a termékeket, amelyek a lehető legkevésbé vannak becsomagolva. Minél több a csomagolás, annál drágább lesz a termék is, hiszen az árban az is mindig benne van. Az élelmiszerüzletek árukészleteiből származik a csomagolási hulladék tetemes része, ezért ha nem szeretnénk folyton teli kukát, akkor vigyünk magunkkal zsákot a pékárunak, tojástartót a tojásnak, üveget és tartós műanyagdobozt a tejtermékeknek, érzékeny gyümölcsöknek és zöldségeknek. A felvágottakat és a sajtokat a pultban kérjük, ne a védőgázokkal telenyomott rengeteg hulladékot maga után hagyó, előrecsomagolt termékeket válasszuk. Az üdítőitalok közül keressük a koncentrátumokat, vagyis a szörpöket, mert mondjuk egy pohárra számítva jóval kevesebb hulladék keletkezik így, mint a PET palackos, kombinált vagy aludobozos csomagolásoknál. A legjobb persze a házi készítésű: kiváló barátnős vagy családi főzőcskézős elfoglaltság a szörp- és lekvárkészítés. Aszedd magad akciókis hasznos programot kínálnak baráti társaságoknak, és így aztán tényleg a legfrissebb, csomagolásmentes áru lehet a miénk.

 

Nem csak az élelmiszereknél kell azonban a csomagolásra figyelni. Semmiből nem áll udvariasan visszautasítani a dobozt az újonnan vásárolt cipőhöz, amit hazaérve azonnal kidobnánk, vagy ugyanezt tenni a reklámokkaldekoráltbevásárlótasakokkal a ruhaboltokban. Ezek a lépések csökkentik otthonunkban a hulladék mennyiségét, egyúttal üzenet értékűek a gyártók és kereskedők számára. Nem véletlen, hogy Németországban sokan vannak, akik egyfajta tiltakozásként az üzletben hagyják a rájuk kényszerített csomagolóanyagokat.

 

Számok

  • Évente 400 kg szemetet termelünk fejenként. A csomagolási hulladék évi mennyisége 880.000 tonna körül mozog, vagyis 10.000.000 lakossal számolva 88 kg jut egy főre évente. Ennek kicsit több, mint fele lakossági, a maradék ipari eredetű, ami végső soron szintén a lakosság, a fogyasztók kielégítéséhez szükségeltetik. Hivatalosan publikált adat erről nincs, ezek a számadatok a koordináló szervezetek önbevallásán alapulnak.

  • Tavalyi adatok alapján Magyarországon naponta 1.3 millió szatyor kerül forgalomba; az ilyen zacskókat átlagosan mindössze húsz percig használjuk, míg ezek lebomlási ideje 300-400 év.

  • Ma a Föld műanyagszatyor-kibocsátása havonta kb. 38 Mrd, vagyis napi 500 M. Az egy fõre jutó mennyiség Németországban évente 65 db, Ausztráliában 161 db, Nagy-Britanniában 200 db, az USA-ban 330 db.

  • Magyarországon az évi egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége az uniós átlag felét teszi ki, ám folyamatosan növekszik: 2007-ben már elérheti a 100 kg-ot (össz. 1M tonna), 2012-re pedig a 120 kg-ot (1,2M tonnát).