Kéretlen levelek ellen

A papírhulladék, sőt a teljes települési szilárdhulladék jelentős részét a postaládánkat eltömítő kéretlen levelek teszik ki. Ezek a reklámanyagok nem csupán azért bosszantóak, mert a postaládában összekeverednek a fontos levelekkel, amiket így laza mozdulattal dobunk ki, hanem azért is, mert a személyes adatainkat – sokszor engedély nélkül – használják, és nem tudjunk, hogyan védekezzünk ellene. Egyre nagyobb feszültségek okoznak, hiszen a híradások is szóltak arról, hogy lakóparkokban, társasházakban többek között azért szerződtetnek biztonsági személyzetet, hogy a kéretlen levelek terjesztőit távol tartsák a háztól.

Nézzük, milyen mennyiségekről van szó! Az összes háztartási szilárdhulladék kb. 4,5-4,8 millió tonnát tesz ki évente, ebből 10 százalék a szelektíven gyűjthető papír, vagyis egy főre évente 450-480 kg körüli hulladék jut, amiből 48 kg papír. A kibocsátók által hivatalosan bevallott adatok szerint 84 millió kg direkt marketing anyag kerül a postaládákba. És most jön a csavar: a direkt marketing cégeket tömörítő érdekképviseleti szerv szerint is a piac mintegy fele teljesen illegálisan működik, vagy azért, mert például egy mesterembernek fogalma sincs arról, hogy ez a tevékenység az utána fizetendő termékdíj miatt bejelentés köteles, vagy azért, mert a követhetetlen és szabályozatlan piaci viszonyokkal szándékosan élnek vissza. Ha az előbbi mennyiség kétszeresét vesszük, akkor évente 168 millió kilóról beszélünk, azaz hazánkban minden egyes emberre évente közel 17 kg levélszemét jut. Elképesztő, igaz?

Tovább rontja a helyzetünket, hogy minden egyes kis fecni és katalógus árát a postaköltségével együtt mi fizetünk meg, amikor megvesszük a termékeket és szolgáltatásokat. Sőt, a szemétdíj révén még egyszer fizetünk az után, amit nem is kértünk, hiszen az elszállításról nekünk kötelességünk gondoskodni. A gyártásukhoz szükséges erősen szennyező nyomdai eljárásokból, a papírszükségletükből és terjesztésükből adódó környezetszennyezés költségeit szintén a társadalom fizeti.

Az egyik nagy kutatócég által 2008 nyarán készített felmérésből kiderül, hogy egy év alatt közel negyedével növekedett a hazai direkt marketing piac forgalma, és ezzel az ágazat továbbra is a harmadik legnagyobb szelethez jut a magyar reklámtortából. A direkt marketing cégek szerint az egyes nyugat-európai országokban jellemző évi kétszázhoz képest Magyarországon átlagosan igen kevés, körülbelül harminc címzett DM-küldemény érkezik évente egy családhoz – ezt vessük össze a saját tapasztalatainkkal… Arányait tekintve mégis „hungarikumnak” számít, hogy a címzett és címzetlen küldemények a teljes piac döntő részét, mintegy kétharmadát teszik ki, ehhez képest a telemarketing és az elektronikus marketing csekély mértékű.

Mit tehetünk ellene?
Üzenjünk a postáládánkon! Tegyünk ki olyan matricát, amiből egyértelmű, hogy nem fogadjuk szívesen a reklámanyagokat. Zárható kapukkal rendelkező társasháznál a kapualjba tehetünk egy kosarat azzal, hogy a futár oda tegye az anyagokat, így legalább a postaládánkat megkíméljük. Más házakban egy asztalra párkányra gyűjtik ezeket az újságokat. Van olyan hely, ahová – logikusan – a darabszámot is kiírják.

A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozója a direkt marketing piac elsődleges forrása. Valójában tehát az állam kereskedik az adatainkkal, joga van harmadik félnek marketing célokra azokat eladni, nem véletlen, hogy nincs jogszabályi védelmünk a kéretlen levelek ellen. A szervezetnél külön kell kérni, hogy ne adják ki az adatainkat reklámcélokra, mert alapesetben kiadhatónak tekintik. Ne rajtunk múljon, titkosítsuk adatainkat (http://www.nyilvantarto.hu)! A telefonkönyvben is megtehetjük ugyanezt, ilyenkor megjelenik egy kis jel a nevünk mellett, ami figyelmezteti az olvasót.

A reklámtörvény 2008-as módosítása nem hozott komoly szigorítást, csupán csak a leiratkozásra kell lehetőséget adni a címzettnek olyan formában, hogy minden reklámküldeményhez mellékelni kell egy díjmentesített, ajánlott vagy tértivevényes válaszborítékot vagy levelezőlapot. Ez persze elég ritkán fordul elő a valóságban. Ha tehát címzett küldeményt kapunk, akkor találnunk kell rajta egy címet, telefont vagy e-mailt, ahol lemondhatjuk.

Legjobb talán megelőzni a levélfolyamot azzal, hogy nem dőlünk be minden nyereményjátéknak. Az értékesítés-támogatás igen jelentős ága a direkt marketing, amihez azonban adatbázis kell a fogyasztókról. Így tudnak személyre szóló ajándékokkal bombázni bennünket. A nyereményjátékoknak számos célja lehet a kampányszerű fogyasztásnövelés, a raktárban rekedt készletek kitolása, a márkahűség növelése, az azonban minden nagyvállalatnál szempont, hogy közben minél kevésbé szembetűnően (ld. apró betűs részek) hozzájussanak az adatainkhoz. A nyereménykártya, regisztrációs lap aláíratásával rögtön azt is jóváhagyjuk, hogy saját céljaikra, vagyis direkt marketing kampányainknál szabadon felhasználhatják a személyes adatainkat.

Olvassunk tehát a sorok között, és tegyük meg azt a keveset, amit megtehetünk, hogy ne keletkezzen annyi papírhulladék teljesen feleslegesen.