Zöld, vagy nem zöld a fiatal generáció?
Az IBM megbízásából készült felmérés eredményei optimizmusra és
aggodalomra egyaránt adnak okot. Biztató, hogy a jövő generációja, a
mai 18 és 24 év közötti fiatalok rendkívül környezettudatos elveket
vallanak. Aggasztó ugyanakkor, hogy ez a zöld attitűd csak elméleti
szinten jelentkezik, és nagyon kevesen vannak, akik a gyakorlatban is
tesznek valamit a környezet védelméért.
A 2000 brit felnőtt
megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a 18 és 24 év
közötti fiatalok 72 százaléka rendszeresen pazarolja a vizet. A
válaszok szerint 56 százalékuk folyatja a vizet fogmosás közben is, 40
százalékuk pedig már percekkel a zuhanyozás megkezdése előtt megnyitja
a csapot. Az IBM szakértői szerint mindez rendkívüli felelőtlenségre
vall, hiszen becsléseik szerint mintegy 12 liter víz veszik azzal
kárba, ha a fogmosás körülbelül két perces ideje alatt folyamatosan
folyik a víz.
A kutatás megállapításai szerint a fiatalok
kiemelkedő arányban pazarolják ugyan a vizet, de ez a szokás sajnálatos
módon a brit lakosság jelentős, igaz régionként eltérő arányú részére
jellemző. Skóciában például a megkérdezettek 71, Yorkshire és
Humberside régióban 67, Északkelet-Angliában 65 százaléka, Walesben és
Kelet-Angliában viszont kevesebb, mint a fele pazarolja a vizet. A
teljes felnőtt lakosság körében szintén a fogmosás közben nyitva
hagyott csap a leggyakoribb energiapazarló tevékenység. A britek
átlagosan 43, a nők 45, a skótok 56, a Yorkshire és Humberside régióban
élők 50 százalékára jellemző ez a felelőtlenség.
A nyitva
hagyott vagy felejtett csapokkal, félig töltött mosógépekkel egy
átlagos brit felnőtt a felmérés szerint 2009 júniusának első hetében
mintegy 277 liter tiszta ivóvizet pazarolt el. Háztartásonként mintegy
70 liter, országos szinten közel 1,8 milliárd liter víz veszett kárba
egyetlen nap alatt a vizsgált időszakban.
Ruhaszárító vagy izzólámpa?
A
felmérés szerint pazarló viselkedésük mellett a fiatalok
energiafogyasztási ismeretei is meglehetősen hiányosak: a 18 és 24 év
közötti generáció 55 százaléka nem tudta helyesen eldönteni, vajon a
ruhaszárító, a hagyományos izzólámpa, a vízforraló, a televízió, a
hűtőszekrény vagy a hajszárító használ-e több energiát. Ez az arány a
teljes népesség körében alacsonyabb ugyan, de még mindig meglehetősen
magas. A kutatás szerint a felnőtt brit lakosság mintegy 43 százaléka
nem tudja a helyes választ a kérdésre.
A két nem közül a nők
bizonyultak tájékozottabbnak: 60 százalékuk helyesen jelölte meg a
ruhaszárítót, a férfiaknak viszont közel fele bajba került a kérdéssel.
Regionális szinten a londoniak és az északkeleti országrészben élők
ismeretei a leghiányosabbak, a helyiek közel 50 százaléka nem válaszolt
helyesen a kérdésre. Ezzel szemben a délnyugati régióban élők 36, a
walesiek csak 32 százalékának okozott gondot a helyes válasz megadása.
A zöld attitűd nem elég
-
Az attitűdváltoztatás szociálpszichológiájában sok évtizedes
megfigyelés, hogy nem elegendő a tudatos gondolkodás szintjén
megváltoztatni a véleményt – elemzi a kutatást Síklaki István, az ELTE
Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.
A szakértő
szerint a gondolkodás megváltozásából nem következik automatikusan,
hogy a viselkedést az új attitűd fogja irányítani. Ehhez számtalan,
gyakran igen egyszerű hétköznapi tanács, trükk, megoldás szükséges,
hogy a fejben lévő attitűdhöz az automatizmus szintjén társuljon az
annak megfelelő magatartás.
- Érthető, hogy a megkérdezett
fiatalok környezettudatosabbak voltak, mint az idősebbek, hiszen ők
sokkal intenzívebben részesültek ebben a kommunikációban. De csak az
általános elvek, a globális következmények szintjén - kommentálta az
eredményeket Síklaki István. Mint mondta, ha a kommunikáció olyan
praktikus gyakorlatokra is kiterjedne, mint például „Ha a poharad
megtöltése után elzárod a vizet, naponta 12 liter vizet megtakarítasz.
Egy mozdulat az egész!”, és hasonlók, akkor valószínűleg nem volna
ekkora a különbség a tudatos attitűd és a tényleges magatartás között.
Forrás: Greenfo / ELTE TáTK
