Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vészforgatókönyv

  • 2008. január 21.
  • humusz

planb_120Lester R. Brown nevét a magyar közönség az évente megjelenõ A világ helyzete címû kötetekbõl ismerte meg. Brown néhány napja publikálta új könyvét, melynek címe: Vészforgatókönyv: mozgósítás a civilizáció megmentésére. A BOCS Alapítvány máris lefordította a könyv 7. fejezetének 2. pontját, amelyrõl maga a szerzõ írja: "A globális akciótervben a legsürgetõbb pont a családtervezési szolgáltatások hiányának megszüntetése."

 




A népességszám stabilizálása

Körülbelül 43 ország van, ahol a népesség már lényegében stabil vagy lassan csökken. A legalacsonyabb termékenységi rátájú országokban, s ezek közt van Japán, Oroszország, Németország és Olaszország, a népesség valószínűleg némiképp csökkenni fog a következő fél évszázadban.
Az országok egy nagyobb csoportja a termékenységet az utánpótlási szintre, vagy az alá csökkentette. De a népesség majd csak akkor stabilizálódik, amikor a nagy létszámú fiatal korosztályok túljutnak a reproduktív éveiken. Ebbe a csoportba tartozik Kína és az USA.
Az országoknak egy harmadik csoportja viszont várhatóan megduplázza népességét 2050-re, mint pl. Etiópia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda.

Az ENSZ előrejelzése a világ népesség növekedésről három különböző termékenységi szintet feltételez. A közepes, legáltalánosabban használt előrejelzés szerint 2050-re eléri a 9,2 milliárdot a világ népessége. A felső becslés szerint a 10,8 milliárdot. Az alsó becslés feltétele, hogy a világ gyorsan az utánpótlási ráta alá megy, mindössze páronként 1,6 gyermekre. Ekkor 2041-ben a népességszám kicsivel 8 milliárd alatt tetőzik és utána csökkenni kezd. Ha meg akarjuk szüntetni a szegénységet, éhezést és írástudatlanságot, akkor nem sok választásunk van, mindenképp az alsó előrejelzésre kell törekednünk.

A népességnövekedés fékezése azt jelenti, hogy minden nőnek, aki családtervezni akar, elérhetők legyenek a számára szükséges családtervezési szolgáltatások. Sajnos jelenleg kb. 201 millió párnak lehetősége sincs erre.
Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztés Hivatal korábbi tisztviselője, J. Joseph Speidel írja: „ha olyan antropológusokat kérdezünk, akik falvakban együtt élnek és dolgoznak a szegényekkel, gyakran mondják, hogy az asszonyok rettegnek egy újabb terhességtől. Egyszerűen nem akarnak teherbe esni.” A globális akciótervben a legsürgetőbb pont a családtervezési szolgáltatások hiányának megszüntetése. Mérhetetlen előnyökkel jár és költsége minimális.

Jó hír, hogy az olyan országok, amelyek akarják segíteni a párokat a családméret csökkentésében, ezt gyorsan megtehetik. Kollegám, Janet Larsen írja, hogy mindössze egy évtized alatt Irán a majdnem rekord szintű népességnövekedési rátáját a fejlődő világ egyik legalacsonyabbjára csökkentette. Amikor Khomeini Ayatollah 1979-ben az ország vezetője lett, azonnal leállította a jól megalapozott családtervezési programokat és a nagycsaládot támogatta. Az iraki háborúban 1980 és 1988 között Khomeini azt akarta, hogy a családok növeljék a hadsereg táborát az iszlámért. A 20 millós hadsereg volt a célja. Előterjesztésére válaszul a termékenységi ráta nekirugaszkodott, Irán évenkénti népességnövekedése 4,2 %-os csúcsot ért el a 80-as évek elején, ami megközelíti a biológiai maximumot! Mivel ez az óriási növekedés túlterhelte a gazdaságot és környezetet, az ország vezetői felismerték, hogy a túlzsúfoltság, a környezeti pusztulás és a munkanélküliség Irán jövőjét ássa alá.

1989-ben a kormány hátraarcot csinált és visszaállította családtervezési programját. 1993 májusában nemzeti családtervezési törvényt alkottak. Több minisztérium (pl. oktatási, kulturális, egészségügyi) költségvetését mozgósították a kisebb családok bátorítására. Az iráni média felelősséggel tartozott azért, hogy a népesedési kérdések és a rendelkezésre álló családtervezési szolgáltatások közismertté váljanak. Mintegy 15 000 „egészségotthont” vagy klinikát állítottak fel a vidéki lakosság egészségügyi és családtervezési ellátására.

A vallási vezetőket közvetlenül bevonták, szinte keresztes hadjárat fejlődött ki a kiscsaládokért. Irán a fogamzásgátlási eszközök teljes vértezetét bevezette, beleértve a férfi sterilizáció lehetőségét - elsőként az iszlám országok közül. A születésszabályozás minden formája, beleértve a fogamzásgátlást a tablettáktól a sterilizációig, ingyenes lett. Irán valóban úttörő lett, az egyetlen ország, ahol a pároknak tanfolyamot kell végezniük a modern fogamzásgátlásról, mielőtt megkapják a házassági engedélyt.

Az egészségügyi szolgáltatások közvetlen fejlesztése mellett nagyszabású erőfeszítéseket tettek a nők írástudatlanságának felszámolásáért, ami az 1970-es 75 %-ról 2000-re 30 %-ra csökkent. A lányok iskolai beíratásának aránya 60 %-ról 90 %-ra ugrott. A televízió a családtervezési információk országos terjesztésében kapott nagy szerepet, kihasználva annak előnyét, hogy a vidéki háztartások 70 %-ában van készülék. A kezdeményezés eredményeképpen az átlagos családméret 7 gyermekesről kevesebb, mint 3 gyermekesre csökkent. 1987-től 1994-ig Irán népesedési rátája a felére csökkent. 2006-ban 1.3 % volt, ami alig magasabb az USA népességnövekedésénél.

Miközben a kutatók figyelme a formális oktatásra fókuszál a termékenység csökkentésében, a rádiók és televíziók szappanoperái még gyorsabban meg tudják változtatni az emberek hozzáállását a reproduktív egészség, a nemek közti egyenlőség, a családméret és környezetvédelem kérdéseiben. Egy jól megírt szappanopera gyors és alapos hatást gyakorolhat a népesedésre. Viszonylag kis költséggel szélesebb hatású lehet, mint ameddig a formális képzési hálózat terjed.

Ennek a megközelítésnek a hatékonyságát Miguel Sabido, a mexikói országos tévéhálózat alelnöke fedezte fel, amikor egy szappanoperát készítettek az írástudatlanságról. A szappanopera egyik szereplője elment az oktatási irodába és meg akart tanulni írni és olvasni. Amikor ezt sugározták, másnap negyedmillió ember jelent meg Mexikó város oktatási irodáiban. Összesen 840 ezer ember jelenkezett irás-olvasás tanfolyamra a sorozat megtekintése után.

Sabido foglalkozott a fogamzásgátlással az „Acompáneme” (Gyere velem) c. szappanoperájában. Egy évtized alatt ez a sorozat segített Mexikóban 34 %-os születésszám csökkenést elérni.

Más csoportok gyorsan átvették ezt a megközelítést. A William Ryerson vezette amerikai Népesedés Média Központ (PMC) már 15 országban kezdeményezett és számos országban tervez projekteket. Említésre méltó a PMC etiópiai munkája az utóbbi években. Amharicban és Oromiffában sugárzott rádiójáték sorozatuk a reproduktív egészség és a nemek egyenlősége kérdéseit feszegette, mint pl. a HIV/AIDS, a családtervezés és a lányok taníttatása. Két évvel az adás 2002-es elindítása után egy felmérés azt mutatta, hogy a 48 etiópiai központ új, reproduktív egészségügyi szolgáltatást kereső klienseinek 63 %-a a PMC valamelyik rádiójátékára hallgatott.

Amhara tartományban a műsor hatására a férjezett asszonyok közt 55 %-kal nőtt a védekezők száma. A műsort hallgató férfiak közül négyszer annyian mentek el HIV tesztre, s a nők közt háromszorosra nőtt az arány. Az egy nőre eső gyermekszülés 5,4-ről 4,3-ra csökkent. 157 %-kal növekedett a fogamzásgátlók iránti kereslet.

A reproduktív egészség és családtervezés szolgáltatások költsége elenyésző a jótéteményükhöz képest. Joseph Speidel becslése szerint, ha a fejlődő és fejlett országok hozzájárulása kb. 17 milliárd dollárral nőne, azzal a fejlődő országokban minden nő számára elérhetővé lehetne tenni ezeket a szolgáltatásokat.

Az ENSZ becslése szerint, ha az a 201 millió nő élhetne a hatékony fogamzásgátlással, akkor évente 52 millió nemkívánt terhesség, 22 millió titokban végzett abortusz és 1.4 millió csecsemőhalál lenne elkerülhető. Egyszerűen szólva, a családtervezés hiányának terhe a társadalomra talán már több mint ami elviselhető.

A kisebb családlétszámra váltás bőséges gazdasági fellendülést jelent. Szakértők szerint ha az állam Bangladesben 62 dollárt költ a nemkívánt terhességek megelőzésére, az 615 dollár költségmegtakarítást eredményez más szolgáltatási területeken. Ha befektetnek a reproduktív egészségi és családtervezési szolgáltatásokba, több anyagi forrás lesz a gyermekek képzésére és egészségügyi ellátására, így ki lehet menekülni a szegénységből. A donor országok a jobb oktatás és egészségügy által sokkal nagyobb társadalmi fölemelkedést érnének el, ha a hiányzó 7,9 milliárd dollárral elérhetővé tennék minden pár számára az általuk igényelt szolgáltatásokat.

Simonyi Gyula
http://bocs.eu

Plan B 3.0: Mobilizing to Save Civilization (Ch. 7.: Stabilizing Population)Annotáció: Lester R. Brown: Plan B 3.0
Mobilizing to Save Civilization
2008

 

Copyright: minden jog fenntartva