A válság betemetheti a szemétszigeteket

Az Egyesült Államokban már kongatják a vészharangot, és bár Magyarországon nem olyan súlyos a helyzet, de az üzletben érdekelt cégek számára várhatóan nem most jön el a felvirágzás időszaka, és nehezebbé válhat a szelektív hulladékgyűjtés terjesztése is.

A gazdasági válság következtében számos kisebb településen már bedőlt a szelektív hulladékgyűjtés - írta a hét elején a New York Times az Egyesült Államokban kialakult helyzetről. A lap szerint többéves növekedés után hirtelen lelassult az amerikai újrahasznosítási program. Az ország nyugati partvidékén a vegyes papírhulladék ára jelenleg 20-25 dollár tonnánként, miközben októberben még 105 dollár volt. A hulladék bádog tonnája pedig a korábbi 327 dollár után csupán 5 dollárt ér.

Magyarország még nem tart itt, de "ez akár nálunk is bekövetkezhet" - mondta az [origo]-nak Haag János, az egyik legnagyobb hazai hulladékpapír-nagykereskedő vállalat, a Duparec Kft. ügyvezető igazgatója. Cége évente 85-100 ezer tonna kiselejtezett papírt gyűjt össze, majd értékesíti azt a papírgyáraknak.

Az újrahasznosítható hulladékok piacán óriási árzuhanást okozott a globális gazdasági válság. Mivel kevesebb terméket gyártanak a cégek, kevesebb - hulladékpapírból előállított - csomagolópapírra van szükség, autóból is kevesebb gördül le a futószalagokról, ezért kevesebb újra hasznosított alumíniumra, fémre van szükség. A vas- és műanyaghulladékok ára átlagosan 70 százalékkal csökkent pár hónap alatt, a papíré pedig sok helyen nullára esett, azaz nincs rá vásárló.

Ennek a következménye az lehet, hogy a szállítással foglalkozó cégek nem fogják összegyűjteni a szelektíven szétválogatott hulladékot. Ennek egyszerű oka van: nem veszik meg tőlük a szemetet, vagy csak olyan olcsón, hogy nem éri meg fuvarozni.

Magyarországon elvileg kötelező nemcsak a jelenlegi rendszer fenntartása, hanem továbbfejlesztése is. Létezik ugyanis egy vállalás az Európai Unió felé, amelynek értelmében Magyarország növeli a szelektív hulladékgyűjtés arányát, miután az itt begyűjtött, majd hasznosított szelektív hulladék mennyisége jelenleg még a felét sem éri el a nyugat-európai átlagnak.

Az fizet majd, aki eddig pénzt kapott

A környezetvédelmi minisztérium hulladékkezelési osztályának vezetője, Balázs Gábor szerint a szelektíven gyűjtött anyagok feldolgozása "a kötelezésnek megfelelően folytatódni fog", bár elismerte, hogy a rendszert működtető cégek kevesebb pénzből tudnak majd gazdálkodni. Arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy van-e tervük arra az esetre, ha bedőlnek ezek a vállalkozások és nem tudják elszállítani a hulladékot. Balázs szerint, ha a hulladékból előállított anyagok ára olyan mértékben zuhanna tovább, ami már nem lenne kompenzálható, "akkor már uniós szintű beavatkozásra lenne szükség".

A szelektív hulladékgyűjtésből - a szemét szállításából, feldolgozásából - élő cégek számára az egyik lehetőség az, hogy a sok szemetet termelő vállalatoktól szednek be pénzt. Újrahasznosítható hulladékot ugyanis nemcsak a lakosság, hanem az üzletláncok (például csomagolópapírt) és az ipar (például a nyomdák) is jelentős mértékben termelnek. Eddig az történt, hogy például a több mint 100 hipermarketet üzemeltető Tesco-lánc vagy a közel 20 barkácsáruházat működtető Praktiker összegyűjtötte a felesleges csomagolópapírt, amiért aztán fizettek nekik a begyűjtő cégek, és elszállították azt. A Duparec például 6-12 forint között fizet kilónként a különféle cégeknek a papír minőségétől függően.

Ennek lesz hamarosan vége - állítják a szakmában dolgozók. Valószínű, hogy mostantól azoknak kell majd fizetniük az elszállításért, akiknél keletkezett a hulladék. Haag János szerint ezt közölték is már pár céggel, amelyek "értetlenül állnak előtte". Az áruházaiban az akkumulátorokat, fénycsöveket, papírt stb. szelektíven gyűjtő Praktiker értékesítési igazgatója, Németh Gyula szerint még nem kaptak ilyen értelmű értesítést, de megvizsgálják majd azt. Hasonlóan nyilatkozott Hackl Mónika Tesco-szóvivő is, aki szerint semmiképpen nem fognak felhagyni a csomagolóanyagok és a többi szemét különválogatásával.

Mercedesszel a hulladékszigetig

Magyarországon jelenleg ötmillió ember éri el a 4500 hulladékszigetet, valójában körülbelül 2,5 millióan válogatják szét otthon a szemetet a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint. Az Öko-Pannon Kht, a legnagyobb hulladékkezelési szervezet ügyvezetője, Viszkei György szerint súlyos az iparági válság, de a magyarországi szelektív hulladékgyűjtést az abban részt vevők szemlélete miatt nehéz lesz megrendíteni. "A magyar rendszert úgy alakítottuk ki, hogy az emberek környezettudatosságra építettünk, nem a pénztárcájukra" - állítja az ügyvezető, aki szerint az emberek környezettudatossága a túlélés mellett szól.

Megingathatatlan elszántságáról beszélt az [origo] szerkesztőségében az a féltucatnyi megkérdezett, aki az otthonában termelődő szemetet évek óta szétválogatja.  Arra a kérdésre, hogy mit tennének, ha a lakhelyükhöz közeli hulladékszigetről valamilyen okból nem szállítanák el a papírt, üveget stb, mindannyian azt mondták, hogy keresnének egy másikat.

A környezettudatosság olyan mértékű egyeseknél, hogy a lakásuktól távol lévő gyűjtőhöz is elszállítják a szétválogatott szemetet. Igaz, több esetben ezt környezetszennyező autójukkal teszik. Van, aki az alumínium sörösdobozokat fuvarozza, míg más pár hónaponként az összegyűlt újságpapírt dobja be öreg, ezért nem éppen környezetbarát autójába, és meg sem áll vele az öt sarokra lévő szigetig. Többen ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy a konténerek gyakran a hulladék elszállítása előtt megtelnek, ami után a szétválogatott szemetet csak ömlesztve tudják lerakni a tárolóknál.

Megemelhetik a szemétdíjat

"Attól senkinek nem kell félnie, hogy halmokban áll majd a szemét a tárolóknál, hiszen a közegészségügyi előírások szerint is el kell szállítani azt" - közölte Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezetője. Vagyis legrosszabb esetben a kukások öntik majd össze azt, amit mások szétválogattak.

Sárosi szerint úgy lehet megelőzni a legrosszabb forgatókönyvet a lakossági hulladékgyűjtés területén, hogy szükség esetén a hasznosítást is finanszírozni kell. Előfordulhat, hogy így megnövekednek a lakossági hulladékszállítást végző vállalkozások költségei, vagyis drágább lesz a szemétszállítás - állítja Sárosi. Az, hogy ezt az önkormányzat hogyan finanszírozza, már valószínűleg politikai döntés lesz szerinte: a jelenlegi gazdasági helyzetben vállalja a szemétszállítási díj megemelésével járó népszerűtlenséget, vagy más forrásokból finanszírozza a többletköltségeket.

Idézet a cikk kommentjei közül: 

"Ha kevesebb nyersanyagra van szükség (az válság, az ipar lelassulása miatt), akkor az miért jelenti automatikusan az újrahasznosított nyersanyagos felhasználásának csökkenését? Miért nem az újonnan kitermelt nyersanyagok részarányát csökkentjük csak?

Példa:
Válság előtt egy gyárban 100 tonna papírra volt szükség havonta.
Ebből 10 tonna, azaz 10 % újrahasznosított anyag, 90 tonna pedig (azaz 90 %) újonnan előállított nyersanyag volt, tehát 1:9 az arány.

A válság alatt azonban csak 50 tonna papírra van szükség a gyárban.
Miért nem használják fel ugyanúgy a 10 tonna újrahasznosított nyersanyagot?
Igaz, így a korábbi 90 tonna helyett csak 40 tonna újonnan előálított nyersanyagot használnának, így a nem újrahasznosított alapanyagot előállító cégek rosszabbul járnak, hisz a piaci részesedésük aránya 1:9-ről 1:4-re csökken.

De az emberiség, a világ jól jár, mert hosszú távon az a hasznos, ha minél több anyagot újrahasznosítunk, és minél kevesebb nyersanyagot használunk el, bányászunk ki, stb.

Szerintem ez elsősorban szabályozás kérdése, hogy ahol a technológia és a piaci viszonyok is megengedik, ott a környezetvédelem szempontjából is legjobb (az elérhető, megfizethető legjobb) BAT technológiákat használjuk.

Ez közös érdek, míg a nyersanyag, olaj, fa, érc, stb kitermelők (pusztán anyagi) érdeke általában nem egyezik a Földön élő embrek nagyrészének érdekeivel.

Camalot"

Forrás: origo.hu