Vakrepülés a zöldiparban
A Világgazdaság beszámol arról, hogy 2005-ben a környezetvédelmi ipar "váratlanul impozáns eredményeket ért el". "Talán a leglátványosabb jelzõszám, hogy az évi egymilliárd forintnál
nagyobb árbevételt elérõ vállalkozások száma három év alatt 15-rõl
23-ra emelkedett, s az ágazati top tíz tagjainak együttes árbevétele ma
már meghaladja az évi százmilliárd forintot. Az iparág legnagyobb
szereplõi közül tavaly négyen is 40 százaléknál nagyobb
árbevétel-növekedést értek el, s ez még akkor is tekintélyt parancsoló
eredmény, ha tudjuk, hogy a növekmény jelentõs része a
hulladékkereskedelem felfutásából származott...."
És így folytatódik a közeljövőben is, a kormányzati tervek szerint például 8 új égetőművel.
Ne gondolják, hogy a hulladékgazdálkodásra szánt nagy EU-s pénz máris nagyon lendületbe hozná az országot! Az nagyon jó, hogy építési hulladékok vagy állati hulladékok kezelésének megoldására jut egy csekély kis köteg euró. Ám a többi pénz gyakorlatilag még mindig hulladékártalmatlanításra megy!
Ebben az országban nincs hulladékmegelőzési terv; mindenki természetesnek veszi, hogy a lakossági hulladék évi 3-5%-kal nő. Az újrahasználati rendszerek teljesen eltűnőben vannak. Továbbra sincs magyar papírgyár, mely megvehető újrapapír füzeteket gyártana, továbbra is külföldre hordják a begyűjtött lakossági üveghulladékot, továbbra is 100-ból 75 műanyagflakon Kínában végzi.
Mi baj a nagy regionális hulladéklerakók építésével?
- Egyrészt az, hogy az EU hulladékos jogszabályai szerint mind többféle hulladékot el kell téríteni a lerakóktól (csomagolási hulladék, szerves hulladék, elektronikai hulladék, elem és akkumulátor, gyógyszer, roncsautó, stb). Ezért nem érdemes hatalmas lerakókat építeni, hanem az eltérítendő hulladékok keletkezését csökkenteni, újrahasználati rendszereket kiépíteni, anyagában történő hasznosítást támogatni.
- Másrészt az, hogy nagyon nagyok és messziről kell odahordani a sok hulladékot, ami szállítás okozta zaj-, levegő-, környezetszennyezéssel jár.
Mi baj a nagy regionális hulladékégetők építésével?
Ezt már többször leírtuk, legutóbb a Növekedés=öröm? c. cikkben. Röviden:
1. az égetésnek jelentős egészségügyi kockázatai vannak.
2. ha égetőt építünk az EU-támogatásból, akkor a pénzt visszaadjuk a régi tagországoknak, hiszen tőlük veszünk rettentő drága technológiát, ahelyett, hogy a helyi gazdaságot támogatnánk újrahasználat és újrahasznosítók segítésével.
3. az égető konzerválja az eldobós szemléletet, ami a természeti erőforrásaink és energiahordozóink kizsákmányolásának folytatását jelenti. Az égetőnek mindig hulladékra van szüksége, amit égethet.
4. a hulladékégetés kevesebb munkahelyet teremt, mint alternatívái.
(További információk a hulladékégetés problémáiról: 10 ok, amiért ellenezzük a kommunális hulladékégetést!)
A Világgazdaság cikkének befejezése optimista és mozgósító. Mer nagyot álmodni. És ha az ipar a lobbierőt is mozgosítja, akkor valósággá válthat:
"A környezetvédelmi szolgáltatások elterjedése és színvonalának emelkedése magával húzza a környezeti mutatók javulását is, magyarán tisztul az ország. Emellett azt is látni kell: az iparág szereplőinek sok esetben éppen az okoz versenyhátrányt, hogy a drága pénzen beszerzett és működtetett korszerű technológiáknak a régi, olcsó, környezetszennyező módszerekkel kell versenyeznie. Mindezen csak átlátható jogi környezet és egyértelmű érdekeltségi viszonyok megteremtésével lehet segíteni. Csak így válhat valóra az a gyakran hangoztatott kormányzati szlogen, hogy a környezetvédelmi ipar a gazdaság egyik húzóágazatává válik a következő években."
Hogy tisztul-e az ország, azt ítéljék meg Önök.
Én rengeteg szemetet látok arrafelé, amerre járok. De lehet, hogy máshol javul a helyzet. Viszont attól nagyon tartok, hogy az újonnan lelkesen tervezgetett égetők nem tisztítják meg az országot - ellenkezőleg: tovább szennyezik azt! Igaz, sokkal kevésbé látványos módon. Hiszen az égetés során füstgázzá (dioxinokká, ftalátokká is), veszélyes hulladék salakanyagokká és némi kis hőenergiává alakítjuk a kommunális hulladékot, amit esetleg meg sem kellett volna termelni, de akár újrahasznosíthattuk volna..
Ne feledjük, hogy 2007-2013 között körülbelül 28 milliárd euró, azaz mintegy 7000 milliárd forint EU-s forrás áll országunk rendelkezésére. A környezetvédelemre jutó részt el lehetne költeni égetőépítésre is; de sokkal többet profitálunk, ha a fenntartható, a helyi gazdaságot és természeti erőforrások védelmét támogató alternatívákra fordítjuk.
Megelőzésre, újrahasználatra és újrahasznosításra.
TB
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Felismerve a hulladékgazdálkodás növekedésének ellentmondásait is, tavaly ősszel
nagyszabású munkába kezdtünk. 4
kötetben foglaltuk össze javaslatainkat egy Nemzeti
Hulladékmegelőzési Stratégia készítéséhez.
Nemcsak hulladékforradalmároknak, mindenkinek ajánlom.
Ne gondolják, hogy a hulladékgazdálkodásra szánt nagy EU-s pénz máris nagyon lendületbe hozná az országot! Az nagyon jó, hogy építési hulladékok vagy állati hulladékok kezelésének megoldására jut egy csekély kis köteg euró. Ám a többi pénz gyakorlatilag még mindig hulladékártalmatlanításra megy!
Ebben az országban nincs hulladékmegelőzési terv; mindenki természetesnek veszi, hogy a lakossági hulladék évi 3-5%-kal nő. Az újrahasználati rendszerek teljesen eltűnőben vannak. Továbbra sincs magyar papírgyár, mely megvehető újrapapír füzeteket gyártana, továbbra is külföldre hordják a begyűjtött lakossági üveghulladékot, továbbra is 100-ból 75 műanyagflakon Kínában végzi.
Mi baj a nagy regionális hulladéklerakók építésével?
- Egyrészt az, hogy az EU hulladékos jogszabályai szerint mind többféle hulladékot el kell téríteni a lerakóktól (csomagolási hulladék, szerves hulladék, elektronikai hulladék, elem és akkumulátor, gyógyszer, roncsautó, stb). Ezért nem érdemes hatalmas lerakókat építeni, hanem az eltérítendő hulladékok keletkezését csökkenteni, újrahasználati rendszereket kiépíteni, anyagában történő hasznosítást támogatni.
- Másrészt az, hogy nagyon nagyok és messziről kell odahordani a sok hulladékot, ami szállítás okozta zaj-, levegő-, környezetszennyezéssel jár.
Mi baj a nagy regionális hulladékégetők építésével? Ezt már többször leírtuk, legutóbb a Növekedés=öröm? c. cikkben. Röviden:
1. az égetésnek jelentős egészségügyi kockázatai vannak.
2. ha égetőt építünk az EU-támogatásból, akkor a pénzt visszaadjuk a régi tagországoknak, hiszen tőlük veszünk rettentő drága technológiát, ahelyett, hogy a helyi gazdaságot támogatnánk újrahasználat és újrahasznosítók segítésével.
3. az égető konzerválja az eldobós szemléletet, ami a természeti erőforrásaink és energiahordozóink kizsákmányolásának folytatását jelenti. Az égetőnek mindig hulladékra van szüksége, amit égethet.
4. a hulladékégetés kevesebb munkahelyet teremt, mint alternatívái.
(További információk a hulladékégetés problémáiról: 10 ok, amiért ellenezzük a kommunális hulladékégetést!)
A Világgazdaság cikkének befejezése optimista és mozgósító. Mer nagyot álmodni. És ha az ipar a lobbierőt is mozgosítja, akkor valósággá válthat:
"A környezetvédelmi szolgáltatások elterjedése és színvonalának emelkedése magával húzza a környezeti mutatók javulását is, magyarán tisztul az ország. Emellett azt is látni kell: az iparág szereplőinek sok esetben éppen az okoz versenyhátrányt, hogy a drága pénzen beszerzett és működtetett korszerű technológiáknak a régi, olcsó, környezetszennyező módszerekkel kell versenyeznie. Mindezen csak átlátható jogi környezet és egyértelmű érdekeltségi viszonyok megteremtésével lehet segíteni. Csak így válhat valóra az a gyakran hangoztatott kormányzati szlogen, hogy a környezetvédelmi ipar a gazdaság egyik húzóágazatává válik a következő években."
Hogy tisztul-e az ország, azt ítéljék meg Önök.
Én rengeteg szemetet látok arrafelé, amerre járok. De lehet, hogy máshol javul a helyzet. Viszont attól nagyon tartok, hogy az újonnan lelkesen tervezgetett égetők nem tisztítják meg az országot - ellenkezőleg: tovább szennyezik azt! Igaz, sokkal kevésbé látványos módon. Hiszen az égetés során füstgázzá (dioxinokká, ftalátokká is), veszélyes hulladék salakanyagokká és némi kis hőenergiává alakítjuk a kommunális hulladékot, amit esetleg meg sem kellett volna termelni, de akár újrahasznosíthattuk volna..
Ne feledjük, hogy 2007-2013 között körülbelül 28 milliárd euró, azaz mintegy 7000 milliárd forint EU-s forrás áll országunk rendelkezésére. A környezetvédelemre jutó részt el lehetne költeni égetőépítésre is; de sokkal többet profitálunk, ha a fenntartható, a helyi gazdaságot és természeti erőforrások védelmét támogató alternatívákra fordítjuk.
Megelőzésre, újrahasználatra és újrahasznosításra.
TB
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Felismerve a hulladékgazdálkodás növekedésének ellentmondásait is, tavaly ősszel
nagyszabású munkába kezdtünk. 4
kötetben foglaltuk össze javaslatainkat egy Nemzeti
Hulladékmegelőzési Stratégia készítéséhez.
Nemcsak hulladékforradalmároknak, mindenkinek ajánlom.
