Tura és Szeged nyerte ...
Az Arany Doboz díjra benevezett 14 szolgáltató közül az elsõ kategóriában Tura, a másodikban Szeged környezetgazdálkodási cége végzett az elsõ helyen. Az õ képviselõik vehették át Baka Évától, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) ügyvezetõjétõl, és Dióssy Lászlótól, a zöldtárca szakállamtitkárától a díjakat. [orientpress.hu]
A versenyt a szelektív gyűjtési körbe legfrissebben bevont csomagolási hulladék, a tejes és gyümölcslés dobozok kategóriájában hirdették meg. Az a szolgáltató nyerhetett, amelyiknek a működési területén egy lakosra számítva a legtöbb lesz az italoskarton csomagolások begyűjtött mennyisége. Az IKSZ az igazságosabb összevethetőség érdekében két kategóriába sorolta a jelentkezőket: külön versenyeztek a 60 ezer fő alatti, illetve a 60 ezresnél népesebb települések szolgáltatói.
Mindkét településen évtizedes múltja van a szelektálásnak, s mindkét helyen a leghatékonyabbnak számító házhoz menő különgyűjtés is működik (azaz a lakosság ne csak a gyűjtőszigetekre hagyatkozhat). Ennek, vagyis a szelektív gyűjtés módszerének és infrastruktúrájának perdöntő jelentősége van: ahol a helyiek csak a gyűjtőszigetek konténereit vehetik igénybe, ott csak a környezetvédelem iránt legelkötelezettebb lakossághányad kapcsolódik be a szelektálásba - a kényelmes házhoz menő gyűjtéssel ennél jóval szélesebb réteget lehet bevonni. (Ráadásul - amint azt Tura példája egyértelműen bizonyítja - anélkül, hogy a fajlagos költség megnőne.)
A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. működési területén 28410 kilogramm volt a verseny egy éve alatt begyűjtött dobozmennyiség, ez nagyjából lakosonként 9 doboznak felel meg. A Turai Környezetvédelmi Kft. 11890 kilogrammot gyűjtött, ami nagyjából 22 dobozt jelent lakosonként. (Összehasonlításul: Magyarországon évi 50-60 darab körül alakul az egy főre eső éves 'italoskarton-termelés'.
Ebből országos átlagban 3-4 darabot gyűjtenek vissza szelektíven. Míg nálunk a visszagyűjtési arány 8 százalék körül alakul, az italskarton csomagolások szelektív gyűjtését 10-12 éve bevezetett régebbi EU-tagállamokban 30-40 százalék ez az érték. Ebben az összevetésben a mindössze két év alatt elért magyar arány nem számít rossznak, a turai eredmény pedig egészen kiemelkedő.)
Mindkét településen évtizedes múltja van a szelektálásnak, s mindkét helyen a leghatékonyabbnak számító házhoz menő különgyűjtés is működik (azaz a lakosság ne csak a gyűjtőszigetekre hagyatkozhat). Ennek, vagyis a szelektív gyűjtés módszerének és infrastruktúrájának perdöntő jelentősége van: ahol a helyiek csak a gyűjtőszigetek konténereit vehetik igénybe, ott csak a környezetvédelem iránt legelkötelezettebb lakossághányad kapcsolódik be a szelektálásba - a kényelmes házhoz menő gyűjtéssel ennél jóval szélesebb réteget lehet bevonni. (Ráadásul - amint azt Tura példája egyértelműen bizonyítja - anélkül, hogy a fajlagos költség megnőne.)
A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. működési területén 28410 kilogramm volt a verseny egy éve alatt begyűjtött dobozmennyiség, ez nagyjából lakosonként 9 doboznak felel meg. A Turai Környezetvédelmi Kft. 11890 kilogrammot gyűjtött, ami nagyjából 22 dobozt jelent lakosonként. (Összehasonlításul: Magyarországon évi 50-60 darab körül alakul az egy főre eső éves 'italoskarton-termelés'.
Ebből országos átlagban 3-4 darabot gyűjtenek vissza szelektíven. Míg nálunk a visszagyűjtési arány 8 százalék körül alakul, az italskarton csomagolások szelektív gyűjtését 10-12 éve bevezetett régebbi EU-tagállamokban 30-40 százalék ez az érték. Ebben az összevetésben a mindössze két év alatt elért magyar arány nem számít rossznak, a turai eredmény pedig egészen kiemelkedő.)
[Forrás: nol.hu]