Tíz ok , ami miatt nemet mondunk a hulladékégetésre

1. A hulladékégetés az „'eldobós-gondolkodásmódot' igazolja. A hulladékégetés azt a látszatot kelti, hogy a hulladék „'eltüntethető' ill. gazdaságosan ártalmatlanítható, így tehát nem kell visszafognunk a hulladéktermelésünket, a fogyasztásunkat. A hulladékégetők gazdaságos működéséhez állandó hulladékutánpótlást kell biztosítani.

2. Az égetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el. Az égetés során a potenciális nyersanyagoknak csak energiatartalmuk hasznosul, az anyag legyártásába vetett munka elvész. A hulladékok elégetésével több energiát semmisítünk meg, mint amennyit nyerünk.

3. Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul... egészségkárosító anyagokká. Az égetőművekből származó szennyezés hátrányosan érinti a létesítményben dolgozók és a környékén lakók egészségét. Több tanulmány is beszámolt arról, hogy az égetőművek közelében élő emberek között megnövekedett a rákos megbetegedések, légzőszervi betegségek aránya.

4. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert. A hulladékégető tűzterében ellenőrizhetetlen kémiai folyamatok játszódnak le. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert, csak néhány alkotójáról vannak adataink, ezért szűrésük is nehézségekbe ütközik.

5. A hulladékégetők nem munkaerő-igényes, hanem tőkeigényes beruházások. Az égetés tőkeigényes technológia, amely kevés munkaerőt igényel. Ha a kezelt hulladék mennyiségét vesszük alapul, akkor a válogatás és az újrahasznosítható anyagok feldolgozása kb. 10-szer több munkahelyet teremt, mint az égetés.

6. Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési megoldás. Az égetés rendkívül bonyolult technológia, amely komoly tőkebefektetést igényel, és magas üzemeltetési költségekkel jár. Ennek költségét a lakosok fizetik meg. A komposztálás és az újrahasznosítás ennél olcsóbb megoldások.

7. A hulladékégetők nem váltják ki a lerakókat. A hulladékégetés során salak és veszélyes hulladék is keletkezik - ezeket lerakókon ill. veszélyeshulladék-lerakókon kell elhelyezni. Lerakókra tehát égetés esetén is szükség van - ez természetesen tovább növeli az égetés költségeit.

8. Az égetés központosított hulladékrendszert igényel. A nagy égetőművek rendszerint nagyvárosokat vagy kisebb régiókat szolgálnak ki, növelve a szállítási igényt. Működésükhöz szükség van hulladék átrakó állomásokra. Ezek, bár általában alacsony technikai szintet igényelnek, növelik az égetési rendszer költségeit.

9. Az égetés akadályozza az újrahasznosító ipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív gyűjtés (ki)fejlődését. Az égetők rendszerint felélik a kommunális hulladékok kezelésére szánt összegeket, így általában kevés pénz marad az átfogó újrahasznosítási és komposztáló programokra.

10. Az égetés a klímaváltozás szempontjából is az egyik legrosszabb hulladékkezelési mód. A legtöbb égető nem túl hatékonyan nyeri ki az energiát az elégetett hulladékból, azaz: sok szén- dioxidot bocsátanak ki azért, hogy egy kis energiát megtermeljenek. A legtöbb erőmű ennél hatékonyabban működik (több energiát termel kevesebb szén-dioxid kibocsátás mellett).