Tiltakozás és aláírásgyűjtés a Hajdúböszörménybe tervezett hulladéklerakó ellen

A Zöld Kör sem környezeti, sem gazdasági, sem a város és térsége közösségeinek jövője szempontjából nem tartja szerencsésnek a tervezett beruházást. Bízunk benne, hogy városunk vezetői nem engednek egy szűk befektetői csoport nyomásának, és nem támogatják az égető építését!

Véleményünk szerint:

1. A hulladékégetés nem tünteti el a hulladékot, a szennyezőanyagok a szilárd maradékanyagban koncentrálódnak, és a füstgázzal is távoznak;
2. Az égetők nem váltják ki a lerakókat, mert a keletkező salakot és pernyét el kell helyezni, és főleg az utóbbi veszélyessége jóval nagyobb, mint az eredeti hulladéké.
3. Az égetőt folyamatosan táplálni kell szeméttel, különben nem gazdaságos a működése, ez csapdahelyzetet jelent, és gátolja a hulladék hasznosítását (Az égetők által meghatározott hulladékgazdálkodási rendszerekben jellemzően magasabb a hulladékkezelési díj);
4. A cég évente 150 ezer tonna hulladék elégetését tervezi, mely kb. 500-600 ezer lakos hulladékát jelentené, azaz az egész megye kommunális szilárd hulladékát égetnék el Hajdúböszörményben;
5. A tervezett égető a Hajdúság legértékesebb mezőgazdasági területén létesülne, amely elértéktelenítheti az itteni mezőgazdasági területeket;
6. A cég egyáltalán nem foglalkozik az üzem tájra gyakorolt hatásával, vagyis azzal, hogyan fest majd egy 80 méteres kémény, milyen hatása lesz az idegenforgalomra nézve, stb.
7. A hulladékégetés azt a látszatot kelti, hogy a hulladék-probléma megoldható, valójában csak térben és időben helyezi át a nehézséget. Az égető gazdaságos működéséhez folyamatos hulladékellátásra van szükség, így ellehetetleníti az újrahasznosítást, a hulladékcsökkentést;
8. Az égetők kéményen kikerülő füstgázban eddig több mint kétszáz vegyületet találtak, és több száz további vegyületet feltételeznek. Ezek túlnyomó többségének környezeti és egészségügyi hatásáról gyakorlatilag semmit nem tudunk. Az ismertekből hetet mérnek folyamatosan;
9. A legmodernebb szűrők sem alkalmasak a füstgáz teljes tisztítására, sőt a szálló por és a nehézfémek esetében, amelyek a legveszélyesebb anyagok, a legnagyobb mennyiségben jutnak át a szűrőkön; a szálló por akadálytalanul eljut a tüdőn át a véráramba, és felületén nehézfémek és rákkeltő dioxinok tapadnak meg;
10. Több szakvélemény szerint a hulladékégetők környékén élők közelében gyakoribbá válnak a daganatos megbetegedések és a születési rendellenességek. (A Francia Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint az égetők környékén élők körében a májrák valószínűsége 6,8%-ról 9,7%-ra emelkedett.) Egy brit tanulmány szerint az égetők környékén megduplázódik a gyermekrák aránya;
11. Az égetőre kiszabott határértékek azt szabják meg, hogy egy köbméternyi füstgázban mennyi szennyezőanyag lehet. Hiába itt a kis mennyiség, ha az óránként kibocsátott füstgáz megközelítheti a 100 ezer köbmétert (ez biztos?)! (A hatósági ellenőrzéseket egyébként előre be szokták jelenteni, így az égető üzemeltetője felkészülhet a ellenőrzésre.)
12. Az égetők rengeteg pénzbe kerülnek, de kevés embert foglalkoztatnak, szemben a hulladék újrahasznosításával, amely sok embernek ad munkát, kevesebb pénzből;
13. A hulladékégető építése jelenleg szűk befektetői lobbi érdeke, ráadásul a helyben keletkező hulladékok elhelyezése a következő, legalább 10 évben megoldott. A beruházónak semmilyen tapasztalata nincs az égetők és a környezetvédelem terén, eddig kizárólag ingatlanforgalmazással foglalkozott. Ez igen komoly kockázati tényező!

Célunk, hogy a meglévő hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos hiányosságok kerüljenek inkább megvalósításra. Valósuljanak meg a hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott megelőzéssel, újrahasznosítással kapcsolatos teendők, melyek olcsóbbak, kevésbé környezetterhelőek is egyben!

Várjuk további a csatlakozó, támogató szervezeteket!

A tiltakozáshoz eddig csatlakozott szervezetek:

• Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest,

• Zöld Akció, Miskolc,

• Messzelátó Egyesület, Budapest

• Göncöl Szövetség, Vác

• Ökorégió Alapítvány, Dötk

• Programváltozatok a Vidékfejlesztésre Civil Szövetség

• Magyar Csillagászati Egyesület Hajdúböszörményi Csoportja

• CSEMETE Természet és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged

• Csermely Környezetvédelmi Egyesület, Szeged

• Levegő Munkacsoport, Budapest

• Hulladék Munkaszövetség, Budapest

• Tisza Klub, Szolnok

• GATE Zöld Klub Egyesület, Gödöllő

• NIMFEA Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve

• Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület