Tájékoztatás vagy zaklatás? Direktmarketing spam-formában

Mindennapos eset ismeretlennek tűnő feladóktól e-maileket vagy leveleket kapni, amelyek valamilyen terméket, szolgáltatást, céget reklámoznak. Ezek a különböző címlisták alapján gondosan leválogatott, szűkebb paraméterek szerinti célcsoportoknak küldött levelek a direktmarketing eszközei. Sokszor azonban csak akkor szembesülünk először a ténnyel, hogy valamilyen címlista tagjává lettünk, amikor az első ilyen küldeményt megkapjuk.

Adataink forrása - jóhiszeműen kiadott, vásárolt, guberált, lopott

A direktmarketing cégek személyes adatokat tartalmazó listákat, adatbázisokat használnak, amelyek milliárdos piac alapjai: az adatoknak piaci értéke van. 1992 előtt a népességnyilvántartó legálisan árulta az állampolgárok adataiból készített nyilvántartásokat. Újabban az összes nyilvántartás kezelése a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) feladata (korábban: Központi Adatnyilvántartó) - kereskedelmi célra adatokat vásárolni azonban tőle is lehet, hacsak meg nem tiltjuk ezt. Másik fontos adatforrás a cégek saját ügyfélnyilvántartásai, amelyek számára valahol, valamikor mi magunk adtuk meg adatainkat.

Személyes adatokhoz azonban hozzá lehet nyilvános listákból (pl. Telefonkönyvekből), postaládákról leolvasott a nevekből, címekből és honlapokon közzétett információkból is. Extrém eset, de előfordulhat, hogy szemétből szerez egy cég adatokat. Amennyiben a nevünkre érkező küldeményt felbontatlanul a kukába dobjuk, adataink innen is felhasználhatók.

Míg a személyes adatokat tartalmazó listák kereskedelmét és felhasználását az adatvédelmi törvény szabályozza, a gazdasági reklámozás és a direktmarketing 2008. óta új törvény hatálya alá tartozik. A különböző legális és illegális forrásokból származó, személyes adatokat tartalmazó listák felhasználói korábban egy év türelmi időt kaptak listáik legalizálására: amennyiben a cég adatnyilvántartásai kétséges forrásból származtak, azokat „fehéríteni" lehetett az érintettek teljes körű tájékoztatásával, az adatok felhasználása előtt való hozzájárulásuk kikérésével, tiltakozásuk esetén pedig adataik törlésével. A türelmi idő azonban már többszörösen lejárt.

A direktmarketing eszközök költséghatékonyságának felismerésével ugyanakkor felvirágzott a kereskedelmi célra használt címlisták - sokszor illegális - kereskedelme is. A cégek adott esetben még a kockázatot is vállalják a bevétel reményében, hiszen előfordul, hogy címlistáikon jogellenesen kezelt adatok vannak. Az ilyen személyes adatokat tulajdonosaik engedélye, tájékoztatása nélkül hozták kereskedelmi forgalomba és használják, vagy az adatok forrása nem tisztázott.

Adataink kezelése - nyomozzunk!

Az adatvédelmi törvény megjelenése óta az állampolgároknak joguk van arra, hogy a személyes adataikat kezelő cégektől megkérdezzék, hogyan, mikor jutottak hozzá azokhoz, kinek adták azt esetleg tovább és milyen célból, illetve hogy kikérték-e a hozzájárulásukat.

A központi adatnyilvántartóban 5 évre visszamenőleg kérhető információ személyes adataink felhasználásról, sőt azok értékesítése meg is tiltható. Ha kéretlen küldeményünk feladója nem szerepel a KEKKH által megküldött listán, és adataink forrását nem tudja egyértelműen megjelölni, akkor kérdéses az adatkezelés jogszerűsége.

Abban az esetben, ha adataink forrásaként bármely szolgáltató kétséges adatforrást jelöl meg, akkor azonnal tiltassuk le adataink felhasználását, és tegyünk panaszt! A személyes adatok jogosulatlan kezelése, felhasználása a Btk. 177/A. paragrafusába ütköző bűncselekmény.

Az e-mail cím mint személyes adat

Ha valamely online szolgáltatáshoz szeretnénk hozzáférni, általában regisztrálnunk kell, ehhez elkérik néhány személyes adatunkat. A regisztrációkor a cég köteles tájékoztatni a felhasználót adatai felhasználásáról (ezt a honlapokon az Adatvédelem és az Általános Szerződési Feltételek menüpont alatt tekinthetjük meg). Ilyenkor többnyire választhatunk, hogy a cégtől a továbbiakban szeretnénk-e hírleveleket, akciós vagy egyéb ajánlatokat kapni.

A szolgáltatások igénybevételével egyidőben automatikusan elfogadjuk a szerződési feltételeket és az adatvédelmi szabályzatot. Később viszont bármikor meggondolhatjuk magunkat: elég csak leiratkozni a hírlevélről, vagy emailben kérni ugyanezt, esetleg adataink teljes törlését a rendszerből - ezek lehetőségét a szolgáltatónak folyamatosan biztosítania kell.

A direktmarketing nagymenői jól csinálják?

Néhány nagy direktmarketer honlapját tanulmányozva képet kaphatunk a helyes és helytelen adatkezelési szokásokról.

A maxima.hu-tól kapott direktmarketing küldemény megfelel az adatvédelmi szabályoknak. Megnevezik benne adataim forrását (hol, mikor és milyen célból adtam azt meg), tájékozatnak arról, hogy mit kell tennem, ha nem szeretnék több marketing célú küldeményt kapni (a leiratkozáshoz kattintson ide) és megnevezik adatkezelési szabályzatuk elérhetőségét, amely egy klikkel el is érhető.

A profession.hu álláskereső honlap álláshirdetéseire emailben jelentkezők viszont nincsenek jó helyzetben: a regisztrációs menüpontban megtalálható adatvédelmi szabályzat - illetve a honlap üzemeltetője, a Sanoma Zrt. - hallgat az alkotmányos jogok érvényesíthetőségéről. Ez aggályos a jogérvényesítés szempontjából, mert a szöveg alapján úgy látszik, hogy az anonim hirdetésre jelentkezőknek nincs lehetőségük, azaz joguk, hogy információt kapjanak arról, hogy személyes adataikat mely harmadik feleknek adják ki.

A hirdetésekre jelentkezők a jelentkezéssel automatikusan tudomásul veszik, hogy a cég - az adatvédelmi törvény rendelkezésével ellentétesen - nem fog tájékoztatást adni személyes adataik kezelőinek kilétéről. A regisztrációval egyidejűleg továbbá azt is tudomásul vesszük, hogy reklámcélú anyagokat kapjunk - bár ezt tájékoztatásuk szerint később, a regisztrált felhasználók a személyes beállításaik között megtilthatják. A honlap szolgáltatásainak igénybevételekor ezekre az egyoldalú szerződéses feltételekre tekintettel óvatosan célszerű eljárni.

A pixmania.hu online webáruház a regisztrációkor, megrendeléskor ugyan módot ad a reklámcélú küldemények elutasítására (nem jelölöm be) és az adatok későbbiekben való módosítására, viszont nem ad módot arra, hogy a vásárló megtilthassa adatainak kiadását a szerződéses partnereknek. Sőt, nemhogy ezek nevét nem teszi közzé honlapján, de a szerződéses feltételek adatvédelmi részében még ki is köti, hogy adatainkat továbbadják ezeknek, amivel a vásárlót arra kényszerítik, hogy a megrendeléssel együtt vegye ezt tudomásul. Végül, az áruház adatvédelmi szabályzatában nem is a hatályos magyar jogszabályokra hivatkozik...

Panaszkodjunk!

Ha úgy érezzük, hogy a szolgáltató általános szerződési feltételei, adatvédelmi szabályzata valamely jogunk teljesülését akadályozza, vagy diktált feltételeket tartalmaz, kiszolgáltatottá tesz minket, a fentebb említett elveknek, szabályoknak nem felel meg, először kérjünk tájékoztatást a szolgáltatótól, majd a válasz birtokában (a válasz hiánya is válasz) forduljunk az adatvédelmi biztoshoz panaszunkkal a következő emailcímen: adatved[kukac]obh.hu.

Jó tudni

Személyes adatainkkal egyaránt élhetnek és visszaélhetnek, ami - azon túl, hogy postaládánkat teletömik kéretlen küldeményekkel - súlyos következményekkel is járhat. Ezért jó tudni:

• nevünk, lakcímünk, születési helyünk és időnk, különböző azonosító jeleink, telefonszámunk, email címünk, életkorunk, családi és egészségi állapotunk, keresetünk és vagyoni helyzetünk, képzettségünk, szokásaink és egyéb jellemzőink személyes adataink vagy különleges személyes adataink;
• az Alkotmány biztosítja a jogot a magánélet sérthetetlenségére és a személyes adatok védelmére;
• jogunk van tudni, hogy a cég milyen forrásból szerezte meg az adatokat, és hogyan kezeli azokat;
• a központi adatnyilvántartóban személyes adataink értékesítése megtiltható, azok felhasználásáról pedig 5 évre visszamenőleg információ kérhető;
• adatainkat egyetlen szolgáltató sem adhatja tovább harmadik félnek előzetes hozzájárulásunk nélkül;
• ha a regisztráció során nem kérdezte meg a szolgáltató, hogy szeretnénk-e további küldeményeket kapni, akkor az általunk igényelt szolgáltatáson túl más leveleket nem kaphatunk (ez adataink jogellenes kezelésének minősülne az elektronikus kereskedelemről szóló törvény alapján);
• a reklámküldeményekben egyértelműen fel kell tüntetni a feladó elérhetőségét, a cégeknek pedig lehetőséget kell rá biztosítani, hogy töröltethessük személyes adatainkat direktmarketing adatbázisukból, s hogy megtiltsuk további reklámok küldését.

Szerző:Drosztmér Anna

Forrás: Tudatos Vásárló