Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 16 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerda esték a HuMuSz Házban - részletes tavaszi program

  • 2008. január 30.
  • humusz
Alighogy vége a vizsgaidõszaknak, a HuMuSz Házban folytatódik szerda esti sorozatunk. Az elõadásokat nem csak egyetemistáknak ajánljuk. Kezdés mindig este 6-kor. A hulladék csak egy téma a sok közül, lesz szó a vasútról, a Bali klímacsúcsról és arról, hogy a történelmi példákat felhasználva hogyan kerülhetjük el civilizációnk összeomlását. Az elõadók között lesz reklámszakember, parapszichológus, színész és falugazda. A részletes program:

február 6. Kerékpár vagy autó? Az autó megbolondít minket

Zentai Rózsa Sándor, Szelíd Energia Alapítvány

Megbolondultunk. Zajvédő ablakok mögé húzódunk, az utcát átengedjük a füstölgő, zajkeltő autóknak. Hétezer évig a gyalogos az egész úttestet használhatta. Száz éve az autó leszorította a gyalogost a fal széléhez. Az autó nem növeli mobilitásunkat, nem szélesíti látóterünket és nyilvánvalóan gyermekellenes.

 

február 13. Székelyföld, Tótmegyer, Kárpátalja - KukaBúvár körút a Kárpát-medencében

Gadó György Pál, Rátz Judit, Szilágyi László

A HuMuSz munkatársai múlt ősszel a Kárpát-medence határon túli területein tanulmányozták a hulladékgazdálkodás helyzetét. A „szabad világ" eljövetele szomszédainknál is viharos tempóval növelte a hulladék mennyiségét. A szlovákiai Tótmegyeren példaértékű önkormányzati programot ismerhettünk meg, Kárpátalján sokfelé nem a szolgáltatók, hanem a folyók szállítják a hulladékot. Előadás sok képpel, nem csak a hulladékokról.

 

február 20. Aranylövés, avagy a túlfogyasztás természete

Réz András, filmesztéta, reklámszakember

Karácsony előtt a hazai reklámtörténet új szakaszba ért. Eddig termékeket és szolgáltatásokat reklámoztak, most magát a pénzt. A reklámok jelentős része arról szólt, hogy hol lehet a legolcsóbban kölcsönt kapni, arra mozgósított, hogy: költs! Mintha ez lenne a kötelességünk. Hogyan válik a fogyasztás önértékké, anélkül, hogy az elfogyasztott árukat igazán élvezni tudnánk? Hogyan válunk egy gyorsan forgó világ foglyaivá?

 

február 27. A versenyképes vasút

Bödecs Barna, a Magyar Közlekedési Klub elnökségi tagja

Törvényszerű-e, hogy a „közlekedési reform" a hazai vasúti mellékvonal hálózat közel teljes leépítésével, megszűntetésével járjon? Milyen feltételei vannak egy korszerű, versenyképes „vidéki" és elővárosi vasút kialakításának? Mit tehetnek az utasok, a civilek, az önkormányzatok azért, hogy e fejlesztések még ilyen sanyarú gazdasági adottságok között is megvalósulhassanak?

 

március 5. A klíma Baliban és Bali után

Kardos Péter, meteorológus, az Energia Klub éghajlatvédelmi programvezetője

A tudomány már a Bali klímacsúcs előtt világossá tette, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását sürgősen és drasztikusan csökkenteni kell. A nagy kérdés az volt, hogy a politika tud-e érdemben reagálni a tudományos tényekre. Kínát, Indiát és az Egyesült Államokat sikerül-e bevonni a 2012 utáni időszak korlátozásaiba? Az Európai Unió odakint - néhány kis szigettel együtt - a változás motorja volt, de idehaza kevésbé következetes. És Magyarország?

 

március 12. A vállalatok felelősségvállalása -„Vegyél vissza!"

Szomolányi Katalin és Novák Péter

Egyre többet halljuk a szót: „CSR" (ejtsd szí-esz-ár vagy cé-es-er). Az üzleti szféra szereti a hárombetűs rövidítéseket, a média pedig egyenesen zabálja. Mi köze ennek a fenntarthatósághoz, és mikor lesz egy vállalat felelős? Mik azok a tényezők, amiket nem árt szem előtt tartanunk, legyünk bár vásárlók, dolgozók, részvényesek, állam- avagy vezérigazgatók. Az első lépések itthon, és egy kampány, ami annyira friss, hogy még forró.

 

március 19. Összeomlás. Az elpusztult civilizációk tanulságai

Vassy Zoltán, Jared Diamond bestsellerének magyar fordítója

Jared Diamond Összeomlás című könyvében természettudósként elemzi néhány régi társadalom (pl. Húsvét-sziget, maja városállamok, grönlandi viking telepek) túléléshez vagy kihaláshoz vezető folyamatait, kiegészítve mai társadalmak (pl. Ausztrália, Kína, Ruanda) hasonló folyamataival. Mindezekből tanulságokat von le a mai globális világ kilátásairól és azokról a feladatokról, amiket a túléléshez meg kell oldanunk.

 

március 26. Már a hús sem a régi

Tóth Gábor, élelmiszermérnök

Elhallgatott tények az állati termékek feldolgozásáról. Mennyire betegek az emberi fogyasztásra szánt állatok? A tumorkeltő vírusokról: tényleg veszélyt jelenhetnek ránk az elfogyasztott daganatos állatok? Mi a különbség a nagyüzemi és a háztáji csirke között? Megoldási javaslatok: biohús, hússzegény és húsmentes étkezés.

 

április 2. Az idő fogságában avagy a fogyasztói társadalom csapdái

Zaja Péter, visnyeszéplaki útkereső

A "kirobbanó" technikai fejlődés valóban tengernyi szabadidőt ad? Áldás vagy átok a kényelmi ketyerék özöne? A neoliberalizmus igazi arca, Miért nem működik a paragrafusokba zárt ország? Írott és íratlan szabályok egy nép életében régen és ma. Te mit választanál. szerényen és szabadon vagy gazdag rabszolgaságban élnéd le életed? Mik azok az élőfalvak? Kérdések és válaszok az új/régi utat keresők szemszögéből.

 

április 9.  Őrültek és egyes közgazdászok

Papp Sándor, ny. egyetemi tanár

A társadalom-gazdaság-természet hármas rendszer elemei szorosan egymáshoz kapcsolódnak, ám erről sokan teljesen megfeledkeznek. A gazdaság és a társadalom állandóan növekedni akar. Ha idén nem esik két téglával több a fejünkre mint tavaly, akkor megállapítjuk, hogy nem fejlődtünk. Márpedig a Föld véges. Ahogy Kenneth Boulding mondta: Véges rendszerben végtelen növekedést csak az őrültek és egyes közgazdászok képzelnek el.

 

április 16. Fenntartható fogyasztás

Gulyás Emese, Tudatos Vásárlók Egyesülete

 

Európai összehasonlításban milyen a fenntartható fogyasztás helyzete Magyarországon? Ellentmondásos. Húsfogyasztásunk, személygépkocsi használatunk, vízfelhasználásunk, hulladéktermelésünk az európai átlag alatt van. A fenntarthatósági előny alapja sokszor a fejletlenségünk. Ám vannak olyan területek, ahol rohamosan romló tendenciákat tapasztalunk. A fenntarthatóság elérése nem feltétlenül "anyagi" kérdés.