A szemétposta nem szemét - a haszonélvezőik számára
A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége nem ért egyet azon kezdeményezésekkel, melynek célja a postaládákba
dobott reklámanyagok további szabályozása, azok kézbesítésének
szankcionálása, hiszen ezt már az öko-adó szabályozza - írja a
szervezet közleményében. A MAKSZ szerint az ingyenes szóróanyagok
többsége fontos információkat ad a fogyasztóknak. - írja a Világgazdaság Online.
Annyira nagyon fontosak, hogy külön vasvázas hátizsákot kellett rendszeresítenem, mert nem gyõztem a szelektív gyûjtõszigetre hordani õket. Értem én, hogy nem szemét ez nekik, hiszen súlyos pénzeket kaszálnak készítésükkel, úgyhogy bõven futja termékdíjra is.
"Mint ismeretes, a kormány eheti sms-kérdése arra vonatkozik, hogy
"tiltsa-e jogszabály a kereskedelmi célú reklámanyagok bedobását, ha a
postaláda tulajdonosa jelzi, hogy nem tart ezekre igényt?"
A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége szerint nincs szükség a reklámanyagok terjesztésével keletkező hulladékok feldolgozására vonatkozó további szabályozásra, mivel ezt a már évek óta létező jogszabály a környezetvédelmi termékdíjjal szankcionálja. Ennek értelmében a reklámanyagok gyártói a keletkező papíranyagok után kilogrammonként 2005-ben 26 Ft-t fizetnek. A címre szóló levelek letiltására is létezik jogszabály, a címzetlen, postaládába dobott reklámanyagokat pedig plusz adó sújtja.
A szövetség emellett kifogásolja azt is, hogy a postaládába dobott anyagokat a törvényi változtatás kezdeményezői azonosítják a szeméttel, pedig jelentős hányaduk fontos információs anyag. Ezek a nyomtatott reklámtermékek az egyedüli, elérhető kommunikációs csatornák számos hirdető számára, melyek segítségével földrajzi környezetükben lévő fogyasztóikhoz hatékonyan tudnak szólni.
Egri Gábor, a MAKSZ főtitkára elmondta: „A postaládákba bedobott reklámanyagok a lakosság informálásának hatékony eszközei, tehát nem tekinthetők szemétnek. Említhetném például a programfüzeteket, az ingyenes önkormányzati, hirdetési lapokat vagy igényes áruházi katalógusokat. Ha a fogyasztók nem igényelnék ezeket a lapokat, akkor ezek kibocsátóinak nem is lenne érdeke elkészítésükbe, kézbesítésükbe invesztálni."
- VGO -
A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége szerint nincs szükség a reklámanyagok terjesztésével keletkező hulladékok feldolgozására vonatkozó további szabályozásra, mivel ezt a már évek óta létező jogszabály a környezetvédelmi termékdíjjal szankcionálja. Ennek értelmében a reklámanyagok gyártói a keletkező papíranyagok után kilogrammonként 2005-ben 26 Ft-t fizetnek. A címre szóló levelek letiltására is létezik jogszabály, a címzetlen, postaládába dobott reklámanyagokat pedig plusz adó sújtja.
A szövetség emellett kifogásolja azt is, hogy a postaládába dobott anyagokat a törvényi változtatás kezdeményezői azonosítják a szeméttel, pedig jelentős hányaduk fontos információs anyag. Ezek a nyomtatott reklámtermékek az egyedüli, elérhető kommunikációs csatornák számos hirdető számára, melyek segítségével földrajzi környezetükben lévő fogyasztóikhoz hatékonyan tudnak szólni.
Egri Gábor, a MAKSZ főtitkára elmondta: „A postaládákba bedobott reklámanyagok a lakosság informálásának hatékony eszközei, tehát nem tekinthetők szemétnek. Említhetném például a programfüzeteket, az ingyenes önkormányzati, hirdetési lapokat vagy igényes áruházi katalógusokat. Ha a fogyasztók nem igényelnék ezeket a lapokat, akkor ezek kibocsátóinak nem is lenne érdeke elkészítésükbe, kézbesítésükbe invesztálni."
- VGO -