A szatyor sem lesz kínai
Eltûnhetnek a kínai bevásárlószatyrok és egyéb mûanyag tasakok az európai boltokból a brüsszeli bizottság büntetõintézkedése nyomán. A magyar gyártók fellélegezhetnek, igaz, a nyugat-európai cégek támasztotta verseny is könnyen végzetes lehet számukra. [Echo TV]
| ||
Az Európai Bizottság (EB) úgy döntött, hogy 28,8 százalékos büntetővámot vet ki a távol-keleti országból származó műanyag szatyrokra, ötéves időszakra. Bár az eredeti cél negyven- vagy ötvenszázalékos vám kivetése volt, így is jelentős siker, hogy Brüsszel elfogadta az európai műanyag-feldolgozó cégeket tömörítő EuPC nevű szervezet érvelését – mondta Ollár Péter. A Magyar Műanyagipari Szövetség titkára szerint a kínai vállalkozások az európai piacon a helyi gyártók termelési költségénél is alacsonyabb áron hozták forgalomba termékeiket, s a dömping közösségi szinten ötvenezer munkahely megtartását veszélyeztette. Rájár a rúd mostanában a kínai gyártókra: az EB húszszázalékos vám kivetéséről döntött a kínai cipők dömpingjének megállítása érdekében is, igaz, a pekingi kereskedelmi minisztérium azt fontolgatja, hogy a Világkereskedelmi Szervezethez fordul az ügyben. Jelentős részt hasítottak ki a kínai szatyorgyártók a magyar piacon is, számos kiskereskedelmi lánc megrendelését megszervezve, veszélyeztetve a hazai gyártók egy részét. "A kínai forgalmazók nem egy esetben harminc százalékkal kínáltak alánk, így többször keresztbe tettek nekünk" – mondta Benarik András, a Polip Kft. ügyvezető igazgatója. Ezért az EB döntése eredményeképpen az értékesítési lehetőségek javulására lehet számítíni. A magyarországi csomagolóipari vállalatok 2004-ben 8900, tavaly pedig 9800 tonna műanyag zacskót és szatyrot gyártottak. Az iparágban tevékenykedő másfél tucat vállalkozás termelése idén és jövőre jelentősen bővülhet a kínai konkurensek kiesése nyomán. Ugyanakkor szakértők szerint a magyar gyártóknak növekvő nyomásra kell számítaniuk a nyugat-európai csomagolóipari cégek részéről. Márpedig egy-egy nagyobb vállalat termelése egymaga meghaladja a teljes magyarországi gyártás mennyiségét. | ||
Forrás: Magyar Hírlap |