Svéd olajtalanítás - hulladékégetés árán?
Olajmentesítési terv készül a skandináv államban. Kétségtelen, hogy az északi államokban a környezetvédelemben igen fejlett, elõrelátó módon sok zöld fejlesztés és úttörõ kezdeményezés színtere. Tervüket akkor is kritikusan kell szemlélni, ha nagyon örülök is neki, hogy eszük ágában sincs újabb atomerõmûveket építeni. A kritikáért kritika jön - minden bizonnyal megkapom majd: "a zöldeknek semmi sem jó", "a zöldek minden ellen tiltakoznak", sõt mi több "a zöldek menjenek vissza a fûtetlen barlangba".
A svéd miniszter, Mona Sahlin a világ előtt álló legnagyobb problémának nevezte az olajtól való függőséget, ezért egy szakértőkből álló testületet hívott össze, hogy kiötöljék: 15 éven belül miként lehetne a gazdaságot olajfüggésétől megszabadítani.
A kormány által összehívott ipari és agrárszakemberekből, akadémikusokból, köztisztviselőkből, autótervezőkből álló bizottságnak nyárig kell tervét benyújtania.
Noha az energiaszektor átalakításában az olaj szerepét nem az atomerőművek veszik át, mégsem tudunk teljesen örülni. A tervek szerint ugyanis komoly szerep jutna a hulladékégetésnek is, ami minden, csak nem fenntartható.
("A fűtéshez és a meleg vízhez szükséges energiát jelenleg is nagyrészt geotermikus forrásokból, illetve hulladékhőből nyerik.")
A kommunális hulladékégetés ugyanis:
- drágább, költségesebb,
- kevesebb munkahelyet teremt,
- nagyobb környezeti és egészségügyi kockázattal jár,
- konzerválja a jelenlegi nyersanyag- és energiapazarló gazdasági rendszert,
- központosított rendszer lévén sokkal több hulladékszállítással és a nehézgépjárművek okozta zaj- és levegőszennyezéssel, az utak gyorsabb tönkretételével jár
mint az alternatív hulladékkezelési eljárások.
A hulladékégetésből származó energia kevesebb, mint a kérészéletű termékekre és eldobható csomagolásaikra elpazarolt energia.
Ezért gondolom, hogy ezt az energiát "zöld energiának" vagy pláne "megújuló energiának" nevezni nem más, mint félrevezető parasztvakítás.
Célszerű volna tehát abba a bizottságba környezet- vagy fogyasztóvédő civil szervezet képviselőjét is meghívni, hogy el tudja mondani a hulladékkal, környezettel, egészséggel foglalkozó európai civil szervezetek véleményét: kommunális hulladékégetést ne!
A magam részéről akkor tudnám támogatni a svéd kormány elképzelését, ha az olajfüggőség megszüntetésére irányuló intézkedések tartalmaznák a hulladékcsökkentő intézkedéseket is. Hiszen olajat nem kizárólag energiaellátáshoz és üzemanyaggyártáshoz használunk, hanem más termékek is készülnek olajszármazékokból. Pl. az eldobható műanyagflakonok vagy kombinált csomagolások, melyeknek egy fenntarthatóságon alapuló gazdaságban a jelenlegi előfordulásánál sokkal kisebb arányban van létjogosultsága.
Ha van egyáltalán.
- tömöri -
A kormány által összehívott ipari és agrárszakemberekből, akadémikusokból, köztisztviselőkből, autótervezőkből álló bizottságnak nyárig kell tervét benyújtania.
Noha az energiaszektor átalakításában az olaj szerepét nem az atomerőművek veszik át, mégsem tudunk teljesen örülni. A tervek szerint ugyanis komoly szerep jutna a hulladékégetésnek is, ami minden, csak nem fenntartható.
("A fűtéshez és a meleg vízhez szükséges energiát jelenleg is nagyrészt geotermikus forrásokból, illetve hulladékhőből nyerik.")
A kommunális hulladékégetés ugyanis:
- drágább, költségesebb,
- kevesebb munkahelyet teremt,
- nagyobb környezeti és egészségügyi kockázattal jár,
- konzerválja a jelenlegi nyersanyag- és energiapazarló gazdasági rendszert,
- központosított rendszer lévén sokkal több hulladékszállítással és a nehézgépjárművek okozta zaj- és levegőszennyezéssel, az utak gyorsabb tönkretételével jár
mint az alternatív hulladékkezelési eljárások.
A hulladékégetésből származó energia kevesebb, mint a kérészéletű termékekre és eldobható csomagolásaikra elpazarolt energia.
Ezért gondolom, hogy ezt az energiát "zöld energiának" vagy pláne "megújuló energiának" nevezni nem más, mint félrevezető parasztvakítás.
Célszerű volna tehát abba a bizottságba környezet- vagy fogyasztóvédő civil szervezet képviselőjét is meghívni, hogy el tudja mondani a hulladékkal, környezettel, egészséggel foglalkozó európai civil szervezetek véleményét: kommunális hulladékégetést ne!
A magam részéről akkor tudnám támogatni a svéd kormány elképzelését, ha az olajfüggőség megszüntetésére irányuló intézkedések tartalmaznák a hulladékcsökkentő intézkedéseket is. Hiszen olajat nem kizárólag energiaellátáshoz és üzemanyaggyártáshoz használunk, hanem más termékek is készülnek olajszármazékokból. Pl. az eldobható műanyagflakonok vagy kombinált csomagolások, melyeknek egy fenntarthatóságon alapuló gazdaságban a jelenlegi előfordulásánál sokkal kisebb arányban van létjogosultsága.
Ha van egyáltalán.
- tömöri -
