Nem bírunk a sógorokkal

A magyar és az osztrák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak tagjai találkoztak tegnapelőtt az Országházban. Az ülésen a bilaterális problémák részesültek előnyben. Köztük kiemelt szerepet kapott a heiligenkreuzi szemétégető kérdése, mely évek óta sötét foltként van jelen Ausztria és Magyarország kapcsolataiban.

Eörsi Mátyás, a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke emlékeztette osztrák kollégáit, hogy Ausztriában a zöld lobbi meglehetősen aktívan működött, amikor az új tagállamok környezetszennyező beruházásai ellen kellett fellépni. Ezzel szemben most azt látni, hogy Ausztriában egy olyan létesítményt szeretnének megépíteni, mely Magyarországot ugyanúgy zavarja, mint az előző esetben az osztrákokat.

A magyar határ közvetlen közelébe, az ausztriai Heiligenkreuz mellé tervezett hulladékégető ugyanis komoly környezeti károkat okozhat a magyar oldalon, elsősorban Szentgotthárd térségében. Az osztrák BEGAS cég olyan területen szándékozik megépíteni a szemétégetőt, ahol döntően észak-nyugati szél fúj, így a kibocsátott füst Szentgotthárdot és az Őrséget szennyezné elsősorban. A város a környezeti károk mellett turisztikai forgalmának csökkenését látja az osztrák projekt megvalósulásának egyik következményeként.

„Szentgotthárd az Őrségi Nemzeti Park, a szlovén Goricko Nemzeti Park és az ausztriai Raab Naturpark kellős közepén fekszik. Az Európai Unió a legjobban fejlődő vidéki desztinációk közül […] az első helyre rangsorolta az Őrségi Nemzeti Parkot. Egy burgenlandi vállalkozás e csodálatos […] terület közepére tervez hulladékégetőt. Azt gondolom, hogy rossz helyre, rossz nagyságrendű […] erőművet próbál tervezni, és félünk.” – közölte az ülésre meghívott Viniczay Tibor, szentgotthárdi polgármester. Hozzátette, a határ szélén létesíteni kívánt erőmű 350,000 tonna, egyelőre ismeretlen eredetű hulladékot égetne el, miközben Burgenland éves hulladékmennyisége ennek mindössze egytizede.

Az osztrák delegáció több tagja reagált a magyar politikusok panaszaira. Köztük volt Michael Zimmermann, osztrák nagykövet is, aki elmondta, az október 15-i közös osztrák-magyar kormányülésen szóba jött a szemétégető kérdése. Ugyanakkor hozzátette, egyelőre az osztrák fél is a független környezetvédelmi testület döntésére vár.

Bár sajnálatos, hogy ilyen jellegű vita áll fenn két oldal között, a konfliktus jól szemlélteti, hogy az uniós tagság milyen lehetőségeket szolgáltat Magyarországnak a korábban csak miniszteri szinten kezelhető problémák kapcsán.

Budapest több fórumon képes hangot adni nézeteinek. Egy szemétégető létesítésekor ugyanis több uniós előírás betartására is ügyelni kell. Viniczay Tibor az Európai Parlament Petíciós Bizottsága előtt ismertette városa aggodalmát a szemétégetővel kapcsolatban, október 1-jén. A polgármester szerint az osztrák kivitelező többek közt megsértené az EU hulladékégetésről szóló irányelvét.

Mindazonáltal a bizottság a rendelkezésre bocsátott információk alapján nem vélte felfedezni a környezetvédelmi előírások megsértését. Ugyanakkor hozzátette, amennyiben a magyar fél érdemleges bizonyítékkal tud szolgálni a fenti szabályok megsértéséről, a bizottság újratárgyalná az ügyet.

Schengeni előnyök - mikor élvezhetjük?

Bár Magyarország 2007-ben teljes jogú tagja lett a schengeni övezetnek, vagyis elméletileg minden nemű ellenőrzés megszűnt az uniós tagállamokkal –így az Ausztria felől- fennálló határokon, az osztrák oldalon sok helyen lezárták az átkelőket. Magyarország joggal követeli tagságából fakadó előnyeit, ám egyelőre ebben a kérdésben is patthelyzet uralkodik.

Firtl Mátyás, Sopron és környéke Fideszes országgyűlési képviselője elmondta, nem helyesli, hogy az osztrákok táblákkal igyekeznek gátolni a határátkelést egyes helyeken. „[A] schengeni csatlakozás kapcsán nem egészen pozitívan érthető az, hogy az osztrák barátaink határkérdésekben, határátkelő utak kérdésében különböző táblák elhelyezésével próbálják megakadályozni ezt a lehetőséget.” – közölte a politikus.

Firlt az Österreich c. osztrák napilap nemrégiben megjelent cikkére hivatkozott, melyben tartományfőnökök erősebb határellenőrzés mellett állnak ki. „Én úgy gondolom, hogy ha az osztrák belügyminisztérium, a belügyminiszter asszony, a szakértők azt nyilatkozzák, hogy a schengeni csatlakozás után egyáltalán nem nőtt a […] bűnözés, akkor nem értjük [a történteket].” – panaszkodott a képviselő.

Az osztrák delegációból Dr. Alexander van der Belken és Dr. Johannes Hübner elmondták, ha a határellenőrzés visszaállítására nem is, de szúrópróbaszerű ellenőrzésekre szükség van. Az osztrák politikusok szerint ugyanis nem csökkent a betörések száma, a kelet-ausztriai bűnözés pedig az osztrák lakosság nagy részét nyugtalanítja.

A dologhoz hozzátartozik, hogy a fenti probléma mellett a schengeni rendszer gyakorlatát nehezíti az egyes útszakaszok rossz állapota. Fritz Neugebauer, az osztrák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke szerint sok helyen nincs meg a megfelelő infrastruktúra. Tény, hogy az érintett utak a rendszerváltás előtti idők során leromlottak, felújításuk pedig időt vesz igénybe. Ennek oka, hogy a kérdés az eltörölt határ mindkét oldalán kistelepüléseket érint, melyek a felújítást részben európai uniós pályázatok segítségével tudják megvalósítani.

Forrás: Kitekinto.hu