A föld alá is benéznek mérgeket keresve
A szakemberek legkönnyebben a megbolygatott talaj alapján tudják felderíteni a ketyegő méregbombákat, de ez csak előzetes gyanú alapján jó megoldás, mert óriási, elhagyatott területeket kéne átvizsgálni. A legújabb technikával azonban már nagy biztonsággal leleplezhetők az elásott szennyező anyagok, hordók.
A módszer a radarvisszhang alapján működik olyan hullámhosszakon, amelyen a mikrohullámok mélyen behatolnak a talajba és visszaverődnek az ott elhelyezett fémes vezető anyagok felületéről.
Alastair Ruffell a Queen's Egyetem geológusa Írországban és Észak-Írországban végzett feltáró kutatásokat talajátvilágító radarral (GPR) és több esetben azonosította a mérgező anyagokat elhelyező cégeket is, amelyek pénzbüntetést és vezetőik börtönbüntetést kaptak. Az eljárással elektromosan vezető anyagokat lehet azonosítani a talajban. Észak-Írországban például előszeretettel juttatnak mocsaras területekre mezőgazdasági iszapot és egyéb szenynyező anyagokat.
Észak-Olaszországban tranziens elektromágneses (TEM) módszerrel vizsgáltak át nagy területet velencei kutatók. Ezzel az eljárással rövid elektromágneses impulzusokkal bombázzák a talajt és a visszaverődött hullámokból következtetnek a talajban lévő idegen anyagokra. Alacsonyan szálló helikopterből nagy területeket tudnak átvizsgálni, sőt műholdas felvételek alapján is azonosítható a talajszennyezés.
A szakemberek ismerik a tipikus lerakóhelyeket ipari centrumok közelében, szeméttelepeken, utak mentén és mocsaras területeken. Mindezeket a helyeket megjelölték Északkelet-Olaszország térképén és szisztematikus vizsgálatba kezdtek az IKONOS műhold felvételei alapján. Olyan területeket kerestek, ahol megbolygatták a növényzetet, vagy a környezetétől elütő alakzat észlelhető.
Az alapos vizsgálat eredményesnek bizonyult, 34 illegális szemétlerakó helyet sikerült fölfedezni, és 17-ből vegyi elemzéssel mérgező anyagokat mutattak ki. Most a rendőrség bevonásával keresik a felelősöket.
Magyarországon viszonylag nagy hagyománya van a távérzékelésen alapuló szennyezéskeresésnek, ez azonban csak a légi és űrfelvételek alkalmazását jelenti, a radaros és egyéb alternatív technológiák egyelőre nem jutnak szóhoz. A legnagyobb légi fényképes "találat" az apajpusztai talajszennyezés feltárása volt, ennél jellemzően lényegesen kisebb hatósugarú sikeres kutatások léteznek (például a zöldtárca jelenleg is futó, illegális hulladéklerakók feltérképezését célzó programja, amelynél a régebbi, sokszor már növényzettel borított depóniák felleléséhez használják a légi fotókat).
Természetes vizeinkről is készülnek olyan űrfelvételek, amelyek alkalmasak lennének a vízszennyezések észlelésére. Erre veszélyeshulladék-ügyben legutóbb a Tisza ciánszennyezésének levonulását ellenőrző akcióban volt szükség.
Hargitai Miklós, Kocza Zoltán
Forrás: Népszabadság