Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 19 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rákkeltő anyagok, mérgek szivárognak a dorogi égetőből?

  • 2005. augusztus 08.
  • humusz
dioxin.jpg A Bálint Analitika nevû akkreditált labor július 28-án a dorogi égetõmû Kenyérmezei-patakba ömlõ esõvízcsatornájából vett mintát. A szombatra elkészült eredmények szerint a mintákban rákkeltõ és magzatkárosító anyagokat, dioxinokat és PCB vegyületeket találtak, mégpedig magasan a határérték felett. A PCB vegyületek aránya 400-szor, dioxionoké pedig 100-szor haladák meg a határértéket...

Nem mindenki tudja, hogy mik a dioxinok, ezért tudományos cikkek alapján összefoglaljuk.

"A dioxin teljes neve: tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD). Ez a vegyület a természetben nem fordul elő, az emberi, ipari tevékenység melléktermékeként jelent meg először a 20. század közepén. Ez a molekula a legveszélyesebb ismert ipari melléktermékként keletkező méreg, mivel minden élő szervezetet rongál, méghozzá lassú, alattomos módon. Támadja az immunrendszert, rákkeltő, génkárosító hatású, mutációkat hoz létre, amely torzszülöttek világrahozatalát eredményezheti."
"A dioxin keletkezése a legkülönfélébb gyárakhoz vezethető vissza. A szemétégetők, a rovarölők gyártói és a PVC-gyártás képezi a méreg legjelentősebb forrásait. Általánosságban azonban elmondható, hogy minden dioxinszármazékkal dolgozó eljárás magában hordozza a halálos TCDD felszabadulásának veszélyét.
    A dioxin egyik legnagyobb veszélye, hogy nem szükséges valakit megmérgezni (ahogy az ukrán politikust, Viktor Juscsenkot), ahhoz, hogy a szervezetébe bekerüljön. A méreg egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem tud az élő szervezetből kiürülni, akkumulálódik, így előfordulhat, hogy a táplálékláncon keresztül az ember is elfogyasztja.

    Napjainkban sajnos előfordul, hogy a gyárak dioxint tartalmazó melléktermékeket juttatnak a környezetbe. A tápláléklánc legalsóbb szintjén élő szervezetekbe kerül, amely továbbjut a táplálékláncban magasabb szinten lévő egyedekbe, végül a csúcsragadozóba, az emberbe. Minden elő szervezetben felhalmozódik, és végül a tápláléklánc egyre magasabb szintjén lévő egyedek egyre nagyobb adagban kapják a dioxint, ami tovább halmozódik a saját szervezetükben. Kutatások bizonyítják, hogy az ember a legnagyobb mennyiségű dioxinhoz (90%-ban) a táplálkozás útján jut hozzá, a maradékot (10%) a levegőből szívja be por formájában.
"

forrás: http://www.sg.hu/cikkek/34824,illetve http://www.enc.hu/1enciklopedia/aktualis/dioxin.htm  és http://www.ejnet.org/dioxin/ cikkek


A NOL cikke az eseményről: (régi fotó: a KukaBúvár archívumából)

Illés Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője azonnali beavatkozást sürget az esztergomi Kenyérmezei patakot ért legutóbbi szennyeződés miatt, és a Legfőbb Ügyészhez fordul, mert információi szerint bizonyított, hogy a mérgező anyagok a dorogi hulladékégető területéről származtak. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) péntek esti közlése szerint a patakban nem mutatható ki környezetszennyezés.

Illés Zoltán elmondta: a kenyérmezei patakot ért július eleji szennyezés következtében, július 28-án a Bálint Analitika nevű akkreditált és nemzetközileg regisztrált laboratórium dolgozói mintát vettek abból a csőhálózatból, amely az esővizet vezeti el a dorogi hulladékégető területéről.

A szombatra elkészült eredmények szerint a csövekben talált iszapban és a csövek faláról leszedett mintákban rákkeltő és magzatkárosító anyagokat, dioxinokat és PCB vegyületeket találtak, mégpedig magasan a határérték felett. Tájékoztatása szerint a PCB vegyületek aránya 400-szor, dioxionoké pedig 100-szor haladja meg a határértéket. Illés szombaton személyesen tekintett bele eredményekbe a labor budapesti székhelyén, közölte azt is, hogy azonnal a környezetvédelmi főfelügyelőséghez fordul, és írásban kérelmet nyújt be, hogy a katasztrófavédelem és a környezetvédelmi hatóságok azonnal vonuljanak a helyszínre és kezdjék meg a kárelhárítást. Hozzátette: a veszélyre felhívja a belügyminiszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter figyelmét is, valamint a legfőbb ügyészhez fordul bűncselekmény gyanúja miatt, annak érdekében, hogy vizsgálat induljon a dorogi hulladékégető ellen.

illes_kb18.jpgMint mondta, a szennyezés most érte el a Kenyérmezei patak elejét, ugyanakkor a patak a Dunába folyik, pont azon a részen, ahonnan Esztergom a vízkészletét nyeri. Elmondta: az egész csőhálózatot ki kell tisztítani, a szennyező anyagot el kell távolítani. "Haváriahelyzet, katasztrófa előtti állapot van" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint bizonyított, hogy a szennyező anyag a dorogi hulladékégetőből származik, hiszen kiderült az is, hogy a cégnek van engedélye olyan transzformátorolajok megsemmisítésére, amelyekben találhatók dioxinok és PCB vegyületek. Feltette a kérést, hogy vajon véletlenül vagy tudatosan kerültek ezek a mérgező anyagok az esőcsatornába. Közölte: az ügyben az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságát is megkeresi, mert a francia tulajdonban lévő cég Esztergomban egy év alatt már a harmadik katasztrófa közeli helyzetet idézi elő, sőt még a tavalyi szennyezése miatt rárótt 150 millió forintos bírságot sem akarja megfizetni.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly Esztergom város polgárai, több mint 40 ezer ember nem jutott ivóvízhez több hétig, július elején pedig hasonló, de kisebb mértékű szennyezés történt. A KVM pénteken azt közölte, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (EDUKTVF) mintavétellel egybekötött pénteki helyszíni szemlét tartott, de szennyezésre utaló nyomot nem talált. Az esztergomi polgármester által péntek délelőtt kezdeményezett helyszíni bejáráson részt vett a megyei ÁNTSZ képviselője is, aki ugyancsak nem állapított meg a vízbázist veszélyeztetető szennyezést.

A tárca szerint a csapadékvízét levezető csatornának torkolatánál, a Kenyérmezei patak fenekén valóban egy öt négyzetméteres területen fekete az iszap, ám az abban található csekély benzol, klór és szervesanyag-mennyiség nem haladja meg a szennyezettségi határértékeket. A közlemény kitér arra is: az EDUKTVF július 8-án kapott olyan bejelentést, hogy a két cég csapadékelvezető csatornáján keresztül barna színű, gyógyszerszagú folyadék áramlik a Kenyérmezei patakba. A felügyelőség akkor sem állapított meg környezetszennyezést.

Az esztergomi Kenyérmezei patakba torkolló csapadékvezető csatorna szennyezett, de ez nem veszélyezteti a város ivóvízbázisát - jelentette be Gerencsér Tivadar az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója sajtótájékoztatón. A szennyezés miatt a felügyelőség elrendelte a csatorna lezárását, és annak kitisztítására kötelezi a Richter Rt.-t és az Onyx Magyarország Kft.-t - mondta az igazgató. Gerencsér Tivadar leszögezte: a csőhálózat szennyezettsége ellenére a patak és a Duna nem szennyezett. Hozzátette, hogy a kimutatott szennyezés nem összemérhető a tavalyi esztergomi vízszennyezéssel, ami haváriahelyzetet idézett elő.

(forrás: MTI)

Huth Gergely Magyar Nemzetben megjelent írása az okokat is fejtegeti.
"Hogy mindez miként történhetett meg, az őszinte választ a francia Le Monde közelmúltbeli vezércikkéből tudhatjuk meg: a liberális lap ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a külföldön tevékenykedő francia nagyvállalatok „ragadozók”. Nekünk azonban nem kéne hagyni, hogy egy francia cég az extraprofit reményében fittyet hányjon több százezer ember egészségére. Persányi Miklós gyomlálja ki hivatalából a kollaboránsokat!"