A kamaszok környezettudatossága

A kérdéscsoportokra adott válaszok eredményét látva érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire van hatással a jövő nemzedékére az oktatási programokban „kötelező” és „hangzatos” környezeti nevelés, mennyire ismerik a fenntarthatóság fogalmát. A tapasztalatokon mindenesetre érdemes eltűnődni.

A megkérdezett kamaszok 80%-a saját lakókörnyezete környezeti jellemzőivel sincs tisztában. Arra a kérdésre, hogy mivel fűtenek, több megmosolyogtató válasz is érkezett. Elhangzott a csavargatható izé a falon (értsd termosztát), vagy a radiátorral válasz is, de hogy konkrétan mi a tényleges fűtőanyag azt már nem tudták. Sokkal többen (67%) részesítik előnyben a hosszú fürdőzést a tusolásnál és nem törődnek sem a vízpazarlással, sem a vízdíj mértékével, mert ”azt úgyis anyuék fizetik”. A fiatalok étkezési szokásai mindenhol a családi hátteret tükrözi vissza. A gyors bevásárlások során inkább az élelmiszerek árát, mintsem a származási helyét figyelik. A megkérdezettek 52%-a nagyobb boltokban, mindent egyszerre akar megvásárolni, és még arra sem figyel, hogy mennyi felesleges csomagolást, hulladékot tesz a kosarába.

A 15-18 éves korosztály 22 %-a már autóval vagy motorral rendelkezik, vagy éppen otthon pihen a garázsban a kicsit sem környezetbarát „Quad”. Mindez azt mutatja, hogy a fogyasztásra ösztönző reklámkampányok talán őket érintik a leghátrányosabban. Számukra a legmodernebb, a legújabb a „tuti”, nem a fenntartható, az öko, vagy a bio, és ha elromlott, akkor vesznek újat. A diákok többsége ebben a korban ismeri a tudatos vásárlás fogalmát, ennek ellenére mégsem alkalmazza.

A megkérdezett középiskolások átlagos ökológiai láblenyomata 3,2 ha volt. Ami - ha figyelembe vesszük, hogy egy család életében a jelentősebb erőforrás felhasználás (pl. háztartási gépek, családi autó fenntartása) inkább a szülők számlájára íródik – meglehetősen magasnak számít. A környezeti nevelőknek, a jövő nemzedékét okítóknak még van tennivalójuk, hiszen ezek a kamaszok egyszer felnőtté válnak, és ha a jelenleg érvényes szemléletüket örökítik tovább, azt már környezetünk nem fogja tolerálni. Ezért fokozott az igény a tudatosságra nevelésre, s nem csak a szavakra, hanem az ismeretek betartására, megfogadására. A gyermekeken keresztül lehet a szülőkhöz is elérni, de a kamaszkor ilyen tekintetben is nehezebben kezelhető, mert anyagi felelősség még nem terheli ezt a korosztályt, ugyanakkor felelőtlen költekezésbe és pazarlásba kezdhetnek.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának (KÖTHÁLÓ) ingyenes szolgáltatását a “lakossági tanácsadás fejlesztése a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok hatékonyságának növelése érdekében" című, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projektje segítette.

Kenéz Mónika
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány (KÖTHÁLÓ tagszervezet)