ORTT - káros szenvedélyek a tévében
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egy tanulmányban annak járt utána, hogy a kiskorúak által kedvelt televíziós mûsorokban hogyan jelennek meg a káros szenvedélyek. Mint kiderült, a vizsgált mûsorok nyolcvan százalékában elõfordult az alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy a kábítószerezés, miközben a függõség veszélyeire alig hívják fel a figyelmet. Pedig a 13-17 év közötti fiatalok döntõ többsége saját tévével rendelkezik, és átlagosan akár napi három órát is eltölt a készülék elõtt. [Kreatív Online]
Az ORTT tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a nemzetközi vizsgálatok szerint az emberek a tömegkommunikáció révén - és főleg a tévén keresztül – szerzik az egészségügyi ismereteiket, addig Magyarországon ez a tendencia még nem tapasztalható. Az Egyesült Államokban például már hatvanas évek végétől célzottan integrálnak egészségmegőrző témákat a szórakoztató műsorokba kínálatába, Magyarország azonban a kutatás alapján ezen a téren még igen elmaradottnak mondható.
Az ORTT 2006 februárjától júniusig vizsgálta a 13-17 éves korosztály húsz legnézettebb főleg koraesti, esti műsorát. A minta leginkább a két országos kereskedelmi csatorna kínálatából tevődött össze, ezeknél pedig többségében voltak a korhatár nélkül megtekinthető műsorok (55 százalék), de magas volt azoknak a produkcióknak az aránya, amelyeket szülői felügyelet mellett ajánlatos megnézni.
A testület a Top 20-ban végül 210 műsorszámot nézett meg, és ezek közül 39 volt ártalmas szenvedélyektől mentes. Ez azt jelenti, hogy a tinédzser fiatalok által legnézettebb műsorok nyolcvan százalékában közvetlenül, vagy utalásszerűen jelenik meg az alkohol, a dohányzás, a kábítószer, vagy a szerencsejáték, sőt, ezek a magatartások a műsorok egyharmadánál visszatérőek, minden hetedik műsorszámnál pedig halmozottan fordulnak elő.
Számokra lebontva egyébként 1156 egymástól elhatárolható esetben fordult elő képben vagy hangban ártalmas szenvedélyhez kapcsolható tartalom.
A „Kockázati magatartásformák a kiskorúak által legnézettebb műsorokban” című felmérés azt mutatja, hogy a tévéműsorokban leginkább az otthoni ivás fordult elő, az alkoholfajták előfordulása pedig közel azonos volt, bár a képernyőn látható emberek inkább söröztek és boroztak. A vizsgálat szerint a televízió valóságában a különleges alkalmak, az ünneplések elengedhetetlen hozzátartozója az alkohol, de a stresszes helyzetek, a felhalmozódott feszültség ellenszereként is gyakran megjelenik, ami az ORTT szerint a fiatalok szempontjából különösen problémás lehet. Ugyanakkor a szereplők nem lettek részegek, vagy ha igen, akkor annak a jókedvű, feldobott állapotát mutatták be.
Az alkoholfogyasztásnak inkább az élvezeti értéke kapott hangsúlyt, csakúgy, mint a második leggyakrabban ábrázolt ártalmas szenvedély, a dohányzás. A tanulmány arra is rámutat, hogy az alkoholt fogyasztók kétharmada, míg a dohányzók több mint fele a műsorszámok központi figurájaként jelent meg, e két egészségre káros magatartás tehát leginkább olyan szereplők körében elterjedt, akik a serdülők számára esetleg mintául szolgálhatnak. A tévé képernyőjén szeszes italt fogyasztók egyötöde ráadásul kiskorú, illetve fiatal felnőtt volt - a kiskorú fogyasztók nagy része a Barátok közt című szappanoperából és Az amerikai pite című filmből került ki. A legnagyobb számban az érett felnőtt korosztály dohányzott a vizsgált műsorszámokban, és meglepően magas volt az idősek aránya is.
A kábítószer-használat az alkoholfogyasztáshoz illetve a dohányzáshoz mérten sokkal ritkábban fordult elő a vizsgált műsorszámokban. Ezekben az esetekben az is különbség volt, hogy itt gyakrabban felhívták a figyelmet a káros szenvedéllyel járó függőségre. A drogos jeleneteknél 18 százalékban szerepelt az ártalmas következmények megjelenítése, az alkoholnál ez az arány két százalék, a dohányzásnál pedig egy százalék volt.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a testület három éve készült felmérése egyébként azt mutatja, hogy a 13-17 év közötti fiatalok 84 százaléka rendelkezik saját tévével, és a korosztály átlagos tévénézési ideje naponta a három órát is meghaladja. Az ORTT szerint a médiának jelentős szerepe juthat a felvilágosítás és megelőzés terén, a hazai műsorkészítők például a jelenleginél tevékenyebb szerepet vállalhatnának abban, hogy a szórakoztató műsorokban nagyobb létszámban jelenjenek meg az egészségesebb életmódot bemutató hősök.
Az ORTT 2006 februárjától júniusig vizsgálta a 13-17 éves korosztály húsz legnézettebb főleg koraesti, esti műsorát. A minta leginkább a két országos kereskedelmi csatorna kínálatából tevődött össze, ezeknél pedig többségében voltak a korhatár nélkül megtekinthető műsorok (55 százalék), de magas volt azoknak a produkcióknak az aránya, amelyeket szülői felügyelet mellett ajánlatos megnézni.
A testület a Top 20-ban végül 210 műsorszámot nézett meg, és ezek közül 39 volt ártalmas szenvedélyektől mentes. Ez azt jelenti, hogy a tinédzser fiatalok által legnézettebb műsorok nyolcvan százalékában közvetlenül, vagy utalásszerűen jelenik meg az alkohol, a dohányzás, a kábítószer, vagy a szerencsejáték, sőt, ezek a magatartások a műsorok egyharmadánál visszatérőek, minden hetedik műsorszámnál pedig halmozottan fordulnak elő.
Számokra lebontva egyébként 1156 egymástól elhatárolható esetben fordult elő képben vagy hangban ártalmas szenvedélyhez kapcsolható tartalom.
A „Kockázati magatartásformák a kiskorúak által legnézettebb műsorokban” című felmérés azt mutatja, hogy a tévéműsorokban leginkább az otthoni ivás fordult elő, az alkoholfajták előfordulása pedig közel azonos volt, bár a képernyőn látható emberek inkább söröztek és boroztak. A vizsgálat szerint a televízió valóságában a különleges alkalmak, az ünneplések elengedhetetlen hozzátartozója az alkohol, de a stresszes helyzetek, a felhalmozódott feszültség ellenszereként is gyakran megjelenik, ami az ORTT szerint a fiatalok szempontjából különösen problémás lehet. Ugyanakkor a szereplők nem lettek részegek, vagy ha igen, akkor annak a jókedvű, feldobott állapotát mutatták be.
| Az alkohol ábrázolt hatása | |
| Nincs megfigyelhető hatás | 75,5% |
| Spicces, jókedvű, feldobott | 20,5% |
| Részeg, akadozó beszéd, bizonytalan mozgás | 2,7% |
| Eszméletlen | 0,4% |
| Egyéb/Besorolhatatlan | 0,9% |
| N=809 | 100% |
Az alkoholfogyasztásnak inkább az élvezeti értéke kapott hangsúlyt, csakúgy, mint a második leggyakrabban ábrázolt ártalmas szenvedély, a dohányzás. A tanulmány arra is rámutat, hogy az alkoholt fogyasztók kétharmada, míg a dohányzók több mint fele a műsorszámok központi figurájaként jelent meg, e két egészségre káros magatartás tehát leginkább olyan szereplők körében elterjedt, akik a serdülők számára esetleg mintául szolgálhatnak. A tévé képernyőjén szeszes italt fogyasztók egyötöde ráadásul kiskorú, illetve fiatal felnőtt volt - a kiskorú fogyasztók nagy része a Barátok közt című szappanoperából és Az amerikai pite című filmből került ki. A legnagyobb számban az érett felnőtt korosztály dohányzott a vizsgált műsorszámokban, és meglepően magas volt az idősek aránya is.
A kábítószer-használat az alkoholfogyasztáshoz illetve a dohányzáshoz mérten sokkal ritkábban fordult elő a vizsgált műsorszámokban. Ezekben az esetekben az is különbség volt, hogy itt gyakrabban felhívták a figyelmet a káros szenvedéllyel járó függőségre. A drogos jeleneteknél 18 százalékban szerepelt az ártalmas következmények megjelenítése, az alkoholnál ez az arány két százalék, a dohányzásnál pedig egy százalék volt.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a testület három éve készült felmérése egyébként azt mutatja, hogy a 13-17 év közötti fiatalok 84 százaléka rendelkezik saját tévével, és a korosztály átlagos tévénézési ideje naponta a három órát is meghaladja. Az ORTT szerint a médiának jelentős szerepe juthat a felvilágosítás és megelőzés terén, a hazai műsorkészítők például a jelenleginél tevékenyebb szerepet vállalhatnának abban, hogy a szórakoztató műsorokban nagyobb létszámban jelenjenek meg az egészségesebb életmódot bemutató hősök.
| Altenberger Eszter |
| A szerző cikkei |
| Molnár Kinga |
| A szerző cikkei |
(Forrás: Kreatív Online)