Össztűz alatt az uniós finanszírozású tervek

A Friends of the Earth Europe (FoEE, a Föld Barátainak Európai Szervezete) és a CEE Bankwatch Network (Közép‑kelet‑európai Bankfigyelő Hálózat) szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamokban az EU Strukturális és Kohéziós Alapjából finanszírozásra kerülő projektek közül 40 „káros" és „teljesen szükségtelen", mivel ezekre lennének alternatív lehetőségek is. A kifogásolt tervek között találunk hulladékégetők és autópályák építésére vonatkozó, valamint vízkezelési projekteket is.
Martin Koneèný, a FoEE uniós alapokkal foglalkozó koordinátora elmondta: „az uniós alapokból Közép‑Kelet‑Európának juttatott támogatásokat szükségesnek tartjuk és üdvözöljük. Azonban ha a folyósított támogatás átgondolatlan fejlesztéseket és a környezet károsítását eredményezi, akkor a finanszírozásban rejlő kedvező lehetőségek a tagállamok számára elvesznek."
A civil szervezetek online térképet készítettek, s ezen megjelölték azokat a projekteket, amelyeket az ökoszisztéma és a közösségek szempontjából károsnak találtak. A különösen károsnak ítélt projekteket „RegioScar" (Régiós Sebhely) projekteknek nevezték el; ide tartozik a sok vitát kiváltó, közös cseh-lengyel Via Baltica elnevezésű autópálya, ezen kívül a Bécset a csehországi Brnóval összekötő autópálya, és kilenc lengyelországi hulladékégetőmű.
Az Európai Bizottság eközben „RegioStar" (a Régió Sztárja) címet adományozott azoknak az uniós finanszírozású projekteknek, melyeket példaértékűnek tart a „fenntartható fejlődés és a tudás‑alapú regionális gazdaságok megvalósításának elősegítésében".
Múlt héten (február 20-án) Danuta Hübner, az Európai Unió regionális politikájáért felelős európai biztosa is kiemelte, hogy a Kohéziós Alapból jelentős összegeket költöttek megújuló energia projektekre. Igaz, az általa felsorolt projektek többsége olyan régiókban valósul meg, melyek a 15 (régebbi) tagállam hatásköréhez tartoznak.
Civil szervezetek már korábban is bírálták a régiók és az új tagállamok fejlődését elősegítő uniós projekteket, mivel úgy látják, hogy a szervezet finanszírozási politikájának prioritásai alig vannak összhangban azzal az aktuális célkitűzéssel, amely 2020‑ra az uniós szén-dioxid kibocsátást 20%‑os csökkenését irányozzák elő. (E témában lásd az EurActiv 2007. július 10-i cikkét.)
Az Európai Bizottság jelezte, hogy tisztában van a problémával, ám ahogy azt 2007. októberében az EurActiv-nak adott interjújában Matthias Ruete, az EU Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóságának vezetője elmondta, a finanszírozási prioritások és a fenntartható fejlődés összehangolása „elsősorban a tagállamok alulról jövő kezdeményezésein múlik. Ráadásul a politikai irány újradefiniálásával kapcsolatos, legmagasabb szinten meghozott döntések esetében gyakran 3-4 évig is eltart, mire azok valóban minden döntéshozatali szinten érvényesülnek."

Forrás: National spending plans under renewed fire (EurActiv 2008. február 26.)

Fordította: Bánki Ágnes