A Nyírpalota Társaság országos felhívása

A képviseleti demokrácia alapján az önkormányzatokról szóló törvény átmenetileg a helyi képviselőtestületekbe megválasztott képviselőkre bízza a közösséget érintő kérdésekben a döntéshozatalt. („A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.” Id: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról)

Az idézett törvény is határozottan jelzi, hogy a demokrácia nem pusztán azt jelenti, hogy 4 évenként elmegyünk szavazni, hanem hogy a választási ciklusok közötti időben is résztvevői, alakítói vagyunk lakóhelyünk, közösségünk ügyeinek.

Tehát azt a lehetőséget és felelősséget kívánjuk hangsúlyozni, hogy dolgunk és jogunk a saját életünk és közösségeink sorsának folyamatos alakítása és képviselete, s ebben a folyamatban szükséges, hogy partnerei legyünk a helyi önkormányzatoknak. Legalább ennyire szükséges az is, hogy a helyi önkormányzatok partnerei legyenek a lakossági civil kezdeményezéseknek és akaratoknak. Ezért is fontos annak megfogalmazása és tudatosítása, hogy milyen önkormányzatokat és polgármestereket választunk magunknak!

Több kutatás és tanulmány azt a következtetést vonja le a hazai képviseleti rendszerről, hogy abban a lakosság által választott képviselők hűsége és függése erősebb a saját pártközpontjukhoz, mint az őket megválasztó helyi polgárokhoz. Ez is az egyik oka, hogy gyakran a helyi szakmai kérdéseket - ésszerűtlenül elszakadva a helyi problémáktól - pártfrakciók alapján kezelik.

Kezdeményezésünk lényege tehát:

Szeretnénk, ha a helyi polgárok, civil társaságok számba vennék, hogy milyen társadalmi légkört, milyen együttműködési készséget várnak el a saját önkormányzatuktól. Kiemelt jelentőségű meghatározni azt is, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a településeken élők azt érezzék: az önkormányzat és az azt vezető polgármester igazi együttműködő partnernek tekinti az állampolgárokat. Azt is végig kívánjuk gondolni, hogyan teremthető meg annak a garanciája, hogy ez a viszony a teljes választási ciklusban fennmaradjon.

Alapkérdésünk, hogy melyek azok a témák, amelyekben feltételeket kell megfogalmaznunk a következő önkormányzatok számára?

Javaslataink:

- Hogyan történik a nyilvánosság feltételeinek biztosítása a településen, a kerületben? (A helyi médiumok függetlenségének kérdése, ezek társadalmi ellenőrzése, a hozzáférés biztosítása a helyi információkhoz, a döntési folyamatok egészének nyilvánossága.)

- Milyen fórumokat szükséges garantálni a folyamatos lakossági beleszólás és egyeztetés esélyeihez? A társadalmi ellenőrzés- kontroll kérdése.

- Hogyan garantálható a civilek részvétele az önkormányzat szakmai bizottságaiban, oly módon, hogy az ne a pártok közötti osztozkodással teljesüljön?

- Hogyan szervezik meg helyben a település/kerület - fejlesztési koncepciójának a megalkotását és folyamatos frissítését?

- Hogyan lehet garantálni, hogy szakmai kérdések ne pártfrakciók érdekei szerint legyenek kezelve?

- Milyen a viszonya az önkormányzásban a többségnek az ottani kisebbséghez?

- Hogyan fogadja a képviselőtestület a civil társadalom javaslatait, illetve bírálatát?

A leendő polgármesterrel kapcsolatban a következő kérdések alapján javasoljuk a közösségek elvárásait megfogalmazni:

- Mennyire képes partneri és egyenrangú együttműködésre a helyi civil társadalommal?

- Hogyan viszonyul a társadalmi ellenőrzéshez, a közösségi kezdeményezésekhez?

- Mennyire elkötelezett az övétől eltérő felvetések, javaslatok, vélemények mérlegelésében, befogadásában?

- Mennyire képes függetlenedni, felülkerekedni a saját pártjának érdekein, s annak mindenáron való képviseletén, tud-e az egész település (kerület) polgármestere lenni?

Milyen konkrét lépéseket ajánlunk tehát?

Javasoljuk a civil szervezeteknek, társaságoknak, hogy szervezzenek ezekről a kérdésekről nyilvános dialógusokat, fórumokat. Határozzák meg, hogy ezek-e a legfontosabb kérdések számukra. Ha szükséges, egészítsék ki ezeket a sajátjaikkal. Vállalja egy-egy ember, vagy kis csoport, hogy felkészül valamelyik kérdésből, vagy témából, s ezeket találkozókon vitassák meg. A fontosabb, vagy összetettebb kérdésekhez írásokat, szakirodalmakat lehetne ajánlani egymásnak elolvasásra.

Ha ez lehetséges, használják az egyeztetésekhez az e-mailes levelezés lehetőségét is.

A találkozók, párbeszédek eredményeként tudatosodik a résztvevőkben saját viszonyuk, elvárásuk a helyi önkormányzatokkal, s megszületik egy írásbeli követelménysor, közösségi állásfoglalás, amelyet aztán bemutatnak a nyilvánosság számára is. Ezzel a településen élőknek lehetőséget nyitnak az általuk kimunkált szempontokhoz, felhíváshoz való szélesebb körű csatlakozásra is.

Így a helyi polgárok az önkormányzati kérdésekben tanulási folyamatokon keresztül, tudatosan alakítanak ki egy viszonyrendszert ebben a kérdésben. Megfogalmazódik bennük, hogy valójában milyen önkormányzatot és polgármestert akarnak!

A társadalmi diskurzusban megfogalmazódó ígéretek, vállalások lehetséges garanciáinak tekintetében érdekes lehet az a hagyomány, amelyet reverzálisnak neveznek. Ez - egyebek között - a vegyes házasságot kötők esetében egy írásbeli kötelezettségvállalást jelentett hajdanában, amelyet az egyik szülő adott annak ígéretére, hogy közös gyermeküket a másik fél vallásának követésére nevelik.

Valami hasonló REVERZÁLIS nyilvános vállalására, aláírására, a közösséggel szemben vállalt magatartás számon kérhetőségére lehetne rábírni azokat a helyi képviselő- és polgármester jelölteket, akik ebben az egyezkedési dialógusban részt vesznek.

Váljék fontossá mindannyiunk számára, hogy a következő választási ciklusban milyen önkormányzatot és milyen polgármestert akarunk választani magunknak!

Budapest, 2005. szeptember 7.

Nyírpalota Társaság

1157 Bp. Zsókavár u. 15

[email protected]

www.toronyhir.hu