Nemzetközi Akciónap a Szemétégetők Ellen

A települési hulladékok égetése az egyik legpazarlóbb és legszennyezőbb hulladékkezelési mód. A kommunális hulladékégetők megépítése hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére. Több, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására törekvő ország - tanulva az eddigi gyakorlat hibáiból - igyekszik a kommunális égetők építését elkerülni, és a gazdaságot kevesebb hulladék termelésére ösztönözni.

Hazai helyzet

Jelenleg hazánkban egyetlen kommunális hulladékégető üzemel (a rákospalotai 'hulladékhasznosító mű'). Minden jel arra mutat azonban, hogy a hulladékgazdálkodás fejlesztésére fordítható új uniós források jelentős részéből a Kormány és több önkormányzati társulás a hulladékcsökkentés helyett kommunális hulladék égetők építését hagyja jóvá.

Információink szerint a következő településeken terveznek kommunális égetőt a 2007-13-as időszakra: Inota, Orosháza, Tatabánya. Ezen kívül a baranyai térségben is tervezik a lakossági hulladék égetését a Beremendi Cementgyárnál és a Pannon Power Erőműnél. A fenti helyszíneken túl több más település kapcsán is felmerült már hulladékégető építésének gondolata. Ez elsősorban a befektetők érdeke, az állam pedig - úgy tűnik - tétlenül nézi ezt a folyamatot, s nem igyekszik érvényesíti a környezeti szempontokat.

Pedig a most várható uniós támogatások alapjaiban fogják meghatározni, hogy az országban milyen hulladékgazdálkodási rendszerek alakulnak ki a következő 30 évre. Ezért lenne fontos, hogy a kormány, a szaktárca és az önkormányzatok ne a legkisebb ellenállás és a befektetői érdekek mentén haladjanak, azaz ne égetők építésével kívánják "letudni" a hulladékgazdálkodás problémáját. Azt gondoljuk, hogy a cél nem önmagában az uniós források elköltése, hanem az uniós források hosszú távon (!) hasznos felhasználása! A kommunális hulladékégetők építése nem ezt szolgálja, sőt az ország szempontjából ez a lehető legrosszabb választás, s az uniós források eltékozlását jelenti.

Sajnos hazánkban még nem alakult egy erős hasznosítói háttéripar - ennek is 'köszönhető', hogy szelektíven gyűjtött hulladékaink jelentős része külföldön hasznosul. Az uniós források jó lehetőséget nyújthatnának arra, hogy ez a hasznosítói háttéripar kialakuljon illetve megerősödjön. Igaz, ehhez az államnak a meglevő kis- és középvállalkozásokat sokkal erőteljesebben kellene segítenie ebben a folyamatban. Jelenleg ugyanis - úgy tűnik - ezek a vállalkozások nem elég felkészültek az uniós pályázatok eléréséhez, illetve feltehetőleg a pályázatokhoz szükséges önrésszel sem rendelkeznek.

Mi a gond a kommunális hulladékégetéssel?

A kommunális hulladékok égetésével kapcsolatban rengeteg egészségügyi, gazdasági, társadalmi probléma merül fel. Ezeket foglaltuk össze a '10 ok, ami miatt ellenezzük a kommunális hulladékok égetését' című anyagunkban (ld. csatolva).

További probléma, hogy a nagy régióra és égetőre alapozott hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetési költségei feltehetően nagyon magasak lesznek, amelyet a lakosságtól kell beszedni szemétdíj formájában, és ez szociális feszültségekhez vezethet.

A hulladékégetők pártolóinak állandó és szinte egyetlen érve, hogy a hulladékégetéssel energiát lehet nyerni. Érdemes azonban pontosan fogalmazni: égetés során csak visszanyerjük annak az energiának egy részét (!), amit az adott anyag legyártásába fektettünk. Tehát összességében energiaveszteségről van szó. Éppen ezért lenne fontos, hogy minél kevesebb termék, csomagolás váljon hulladékká. Az égetők támogatói arról is hallgatnak, hogy újrahasználattal és anyaghasznosítással rendszerint több energia takarítható meg, mint égetéssel (hiszen elsődleges nyersanyagokat válthatunk ki a használt anyag újbóli használatával, hasznosításával).

A hulladékégetők pártolói nem reagálnak a hulladékégetéssel kapcsolatos - fentebb említett - komoly ellenérvekre. Úgy tűnik, ezeket az ellenérveket nem tudják megcáfolni, inkább nem vesznek tudomást róluk.

A HuMuSz javaslata

A HuMuSz "Paradigmaváltás a hulladékgazdálkodásban - javaslatok a hulladékmegelőzési stratégiához" címmel összegyűjtötte a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos javaslatait (http://www.humusz.hu/download/paradigmavaltas.pdf). Ezeket az Országos Környezetvédelmi Tanács már megtárgyalta, nagy részüket el is fogadta. Ebben a folyamatban szívesen együttműködünk a továbbiakban is az érintett kormányzati és gazdasági szereplőkkel.

Mi várható uniós szinten?

Az Európai Parlament most ősszel szavaz a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról. A módosító indítványok beadásának határideje szeptember 5., a szavazás novemberben várható.

E folyamat során az a veszély fenyeget, hogy a parlamenti képviselők olyan módosító javaslatokat fogadnak el, amelyek lehetőséget adnak a hulladékégetés 'hasznosítás'-sá sorolására. Ezzel az átsorolással a hulladékégetés környezeti szempontból egy szintre kerülhetne az újrahasználattal és az anyaghasznosítással, amivel az égetésnek nyitnának még nagyobb teret. Ez az EU hulladékpolitikájában jelentős visszalépést jelentene. (http://www.humusz.hu/hirek/1433)

Az égetőművek új besorolásának Közép- és Kelet-Európában különösen káros hatásai lehetnek. Az EU strukturális és kohéziós alapjaiból sok millió eurót a szelektív gyűjtési és anyaghasznosítási (recycling) rendszerek finanszírozására kellene szánni. Azonban ha az említett átsorolás megvalósulna, akkor ezeket az összegeket elsősorban új égetőművek építésére fordíthatják majd.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy európai parlamenti képviselőink az őszi szavazás során határozottan kiálljanak a hulladékmegelőzés és a hulladékcsökkentés prioritása mellett, és ne támogassák a hulladékégetés terjeszkedését segítő módosító javaslatokat!

HuMuSz

További információ:

Szuhi Attila, HuMuSz - Tel: 06 30 563 7749

E-mail: [email protected]

Honlap: www.piromania.info