Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 16 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagytakarításra van szükség az űrben a Föld körül

  • 2008. július 02.
  • humusz

Bolygónk körül egyre több hulladék kering, ami komoly problémákat okozhat az ûrturizmus szempontjából, valamint veszélyeztetheti az ûrprogramok keretében a kozmoszba utazó asztronautákat is. A szakemberek lázasan keresik a megoldást.

 

 

A Popular Science összeállítása szerint több mint tízmillió hulladékdarabot tartanak nyilván, amely korábbi űrmissziók maradványaként kering a Föld körül. A működésképtelenné vált műholdaktól kezdve a rakéták levált fokozatain át a festékdarabkákig tart a lista. A becslések szerint az elmúlt 40 év során naponta legalább egy darab űrszemét esett vissza a bolygónkra.

Az űrügynökségek megfelelő védőrétegekkel és virtuóz manőverezéssel eddig sikeresen elkerülték a katasztrófát, de ahogy további műholdakat lövünk fel, a helyzet egyre kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé válik.

A NASA kutatói magáncégekkel együttműködve számos módszert dolgoztak ki az űrbéli nagytakarításra.

„Bár ezek közül néhány meglehetősen különösnek látszik, vannak kifejezetten hatékonynak tűnő megoldások” – magyarázta a Popular Science-nek Nicholas Johnson, a houstoni NASA Space Center űrhulladékkal foglalkozó részlegének vezető tudósa.

Az egyik korai ötlet szerint az erre a célra épített takarítórobotok egyszerűen belöknék a hulladékot a Föld atmoszférájába, ahol a szemét nagyrészt elégne. Igaz, a művelet üzemanyag-költségei miatt a kevésbé hatékony megoldások közé került.

Egy valószerűbbnek tűnő elgondolás szerint minden új műholdra elektromos „futószárat” szerelnének. Amikor a szerkezet befejezi küldetését, kibocsátja a több mérföld hosszú vezetéket, amelyben a Föld mágneses mezeje áramot indukál, a Lorentz-erőnek köszönhetően a műhold pályát változtat és bezuhan az atmoszférába, ahol porrá ég.

Ez a megoldás egyelőre még kísérleti fázisban van, és bár az eddigi tesztek rendre kudarcba fulladtak, Johnson és kollégái bizakodnak: a technológia néhány éven belül kifejlődhet annyira, hogy az efféle rendszerek üzembe álljanak.

 

 

 

Forrás: HVG.HU