A minisztérium válasza

A Greenfo internetes portálon 2006. április 7-én publikált, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) honlapjáról átvett „Vitathatók a szelektív gyűjtés adatai“ c. közlemény több helyen valótlan állításokat tartalmaz.

1. A közlemény szerint a környezetvédelmi minisztérium becsléseivel szemben 4,5 millió helyett csupán 1,5 millió lakos van lehetősége a háztartásban keletkező hulladékok szelektív gyűjtésére. További félreértésre ad okot a cikk azon állítása, amely Viszkei György, az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatóját idézi: „a társaság rendszerében az idén mintegy 3,5 millió lakos - 3039 gyűjtősziget segítségével válogathatja hulladékát anyagfajtánként.”

Jelenleg az ország mintegy 500 településén (melyek összlakos-száma kb. 4,5 millió fő) épültek gyűjtőszigetek és hulladékudvarok, amelyeket a lakosság a szelektív hulladékgyűjtés során igénybe tud venni. Az egy gyűjtőszigetre vonatkoztatott lakosszámot a tárca az állami költségvetésből – sikeres pályázat esetén – támogatott beruházások adatai alapján állapította meg. Ebből adódott a körülbelül 1160 lakos/gyűjtősziget átlagos érték. Mivel a főváros nem kért és nem kapott az állami költségvetésből támogatást hulladékgyűjtő szigetek kialakítására, az átlagérték meghatározásakor nem ezt a szorzót alkalmaztuk. Ellenkezőleg, az átlagértékhez igazítva, és figyelemmel a 600 gyűjtőszigetre, valamint a nagyobb lakósűrűségre, a szelektív gyűjtéssel érintett fővárosi lakosságot csupán 875 ezer főre becsültük. E két adat alapján állítható, hogy ma Magyarországon 4,5 millió lakos veheti igénybe ezt a szolgáltatást.

Szükségesnek tartom megjegyezni továbbá, hogy az ország több településén a hulladékgyűjtő udvarokon és gyűjtőszigeteken túl működik már a háztól történő szelektív gyűjtés is, ami a jelenlegi szelektív gyűjtés hatásfokát növeli, tekintettel a kisebb környezettudatosságú lakossági csoportok részvételére is. Ugyancsak pozitív hatású a szelektív gyűjtés eredményeire a biohulladék házi és telepi komposztálása, amely megoldások iránt a települési önkormányzatok növekvő érdeklődését jelzi a regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe utalt állami források felhasználása, ahol egyre több az ilyen irányú pályázat. Ezek a megoldások tovább növelik a szelektív gyűjtés lehetőségeit, az érintett lakosok számát.

Az Öko-Pannon állítása, mely szerint rendszerükben 3,5 millió lakos 3039 gyűjtőszigeten gyűjthet szelektíven, nincs ellentétben az előzőekkel, hiszen ez a szám csak azokra a gyűjtőszigetekre vonatkozik, amelyek üzemeltetői az említett országos gyűjtőrendszer részét képező olyan településeken találhatók, amelyekkel az Öko-Pannon – a hulladék átvételére – külön megállapodást kötött.


2. A cikk szerzője egy meglehetősen sajátságos okfejtés révén azt a következtetését is megosztja az olvasókkal, hogy „a miniszteri számok szerint tehát a csomagolások 86%-a visszagyűjthető lenne, ha a szelektív gyűjtés kiépítettségét nézzük.”

Hol hibás a HuMuSz számítása?

A keletkező (4,6 millió tonna/év) települési szilárd hulladékon belül a (835 ezer tonna/év) csomagolási hulladék aránya 17-18%, és ez az arány igaz a lakosságnál keletkező háztartási hulladék esetében is. (A települési szilárd hulladék mennyiségének mintegy 2/3-a keletkezik a lakosságnál, a többi, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék a gazdálkodó szervezeteknél képződik.)

Ez azt jelenti, hogy a mintegy 310-360 kg/fő/év mennyiségű hulladékból mindössze 53-61 kg/fő/év a csomagolási hulladék, szemben a HuMuSz feltételezése szerinti 166,4 kg/fő/év értékkel. A HuMuSz feltételezésében rossz a (832 liter/fő/év) kiindulási adat, ezért a végkövetkeztetés is hamis. A viszonylag pontos országos adatokból az egy főre jutó átlagérték sokkal pontosabban számítható, mint az önkényesen felvett egy főre jutó átlagértékből az országos adat. A csomagolóanyag-felhasználás országos adatait alapul véve (ld. a táblázatot), minden realitást nélkülöz a HuMuSz azon számítása, miszerint kizárólag a lakosságnál évente 1,664 millió tonna csomagolási hulladék képződik.

A szelektív gyűjtéssel érintett 4,5 millió lakos esetében évente 240-270 ezer tonna csomagolási hulladék képződésével számolhatunk, ami az országban összesen keletkező csomagolási hulladék 27-32%-a (szemben a HuMuSz számítása szerinti 86%-kal). Kétségtelen, hogy ez a mennyiség teljes egészében nem gyűjthető be a gyűjtőszigeteken, hulladékudvarokban, hiszen még a szelektív gyűjtésben aktívan részt vállaló lakosok sem gyűjtik külön és viszik a gyűjtőpontokra a háztartásukban keletkező összes hulladékot.

A különválogatva gyűjtött hulladék mennyiségének növelésében, vagyis a gyűjtőpontok hatékonyságának javításában számítunk a környezettudatos magatartás terjesztését felvállaló társadalmi szervezetek, így a HuMuSz aktív közreműködésére is.

Kérem a cikkben megjelent téves állítások helyreigazítását és/vagy a fenti reagálás közlését.

Tájékoztatásul csatoltam a csomagolási hulladék képződésével kapcsolatos 1999. és 2005. közötti adatokat bemutató táblázatot is.

Budapest, 2006. április 18.

Tisztelettel:
Rakics Róbert KvVM helyettes államtitkár


Csomagolási hulladék képződése [ezer tonna] Magyarországon