Merre terjeszkednek a plázák?

"A bevásárlóközpontok és a hipermarketek megjelenése és gyors térhódítása nemcsak a kiskereskedelmi vállalkozások erőviszonyait, a magyar vásárlók fogyasztói szokásait rendezte át, de a hazai ingatlanpiacra is jelentős hatást gyakorolt. Az első fecskének számító budapesti Duna Plaza 1996-os megnyitását követően a "fogyasztás szentélyei" gombamód nőttek ki a földből Budapesten és vidéken egyaránt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) legfrissebb adatai szerint tavaly év végén már 54 bevásárlóközpont és 76 hipermarket működött Magyarországon. A felmérések szerint az előbbiek bruttó alapterülete összesen 1,03, míg az utóbbiaké 1,68 millió négyzetméter volt 2004 végén. Vagyis: hipermarketből több van, ám a bevásárlóközpontok alapterülete jóval nagyobb.

A kiskereskedelmi üzletek mellett szórakoztató- és vendéglátóhelyeket is működtető bevásárlóközpontok építtetői kezdetben a fővárosra koncentráltak, 1998 és 2000 között azonban a vidéki nagyvárosokban is sorra épültek ilyen létesítmények. Megnőtt hát a kereslet a városközpontokban lévő, könnyen megközelíthető nagy alapterületű ingatlanok iránt. A nagy alapterületű, napi- és iparcikkeket kínáló, általában egy multinacionális vállalkozáshoz tartozó hipermarketek fejlesztői más taktikát választottak. Ők az autóval rendelkező vevőket vették célba. Boltjaikat forgalmas autópályák, főútvonalak mellett húzták fel, alaposan felhajtva ezzel a városszéli nagy területű ingatlanok árát. Az elmúlt években a két kereskedelmi módszer összefonódására is akadt példa bőven. Hipermarketek telepedtek a bevásárlóközpontok mellé, miközben a hipermarketekben is megjelentek a vendéglátó- és szolgáltatóüzletek.

Nagy kérdés, hogy a nagy alapterületű üzleteket működtető kereskedelmi vállalkozások terjeszkedési lendülete vajon tovább tart-e, vagy a piac lassan telítődik. 2003-ban a bevásárlóközpontok és a hipermarketek már a kiskereskedelmi forgalom 19 százalékát bonyolították. Ez az arány magasabb, mint Ausztriában, Svájcban vagy Németországban, de alacsonyabb, mint Franciaországban és Nagy-Britanniában. Magyarországon száz lakosra 2003-ban 25 négyzetméternyi bevásárlóközpont jutott. Ezek a számok arra utalnak, hogy a piac telítődött. Csakhogy erről a tényről a beruházók a jelek szerint nem vesznek tudomást. A hipermarketek közül a Tesco és az Auchan is jelezte: a következő években további áruházakat kíván nyitni. Ezen túl számos bevásárlóközpont is épül. Az MBSZ tavaly úgy számolt, hogy a következő három évben további 10-13 bevásárlóközpont épül fel. A beruházások a várakozások szerint főként Budapesten, illetve a főváros közvetlen környezetében valósulnak majd meg, vidéken körülbelül öt bevásárlóközpont épülhet. A nagy alapterületű üzletek építésére alkalmas ingatlanok iránti keresletet tovább növelhetik azok a kereskedelmi vállalkozások, amelyek az elkövetkező években szeretnének betörni a magyar piacra. A legnagyobb köztük a Wal-Mart, bár azt nem lehet tudni, hogy a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozása saját hálózatot kíván-e építeni, vagy felvásárolja az egyik, a piacon már jelen lévő versenytársát. Az amerikai óriáson kívül barkács- és drogérialáncok is jelezték, hogy terjeszkedni kívánnak Magyarországon.

A piacra lépő vagy hálózatukat fejleszteni kívánó társaságoknak azonban nem lesz könnyű dolguk. A hipermarketek és bevásárlóközpontok építésére alkalmas területek megcsappantak, pedig ahhoz, hogy egy ilyen befektetés megtérüljön, az üzletnek mindenképpen jól megközelíthetőnek kell lennie. A problémára megoldást jelenthet a stripmallok létesítése. A Magyarországon még csak néhány helyen működő megoldás lényege, hogy a hipermarketek mellé az azok kínálatát kiegészítő áruházak települnek.

(A cikk mellett táblázat is található.)

Forrás: NOL