Megkopasztanák a sunyi szemetelőket
A környezetet durván szennyezõ cégek felelõsségre vonását segítené az a törvénytervezet, amely várhatóan április végén lépne életbe. Ebben többek között az szerepel, hogy a füstöt eregetõ vagy más káros tevékenységet végzõ cégeknek letétet kell adniuk, amelybõl az általuk okozott kár helyreállítható. A tárca szerint azért kell a vállalatok körmére nézni, mert mögéjük bújnak a leleményes szennyezõk.
Több hete folyik a vita arról, hogy mennyire veszélyes az a Csepelen található 1200 tonna, mérgező nehézfémet tartalmazó galvániszap, amely az azt odapakoló Fríz Kft megszűnése miatt maradt gazdátlanul. A savat és más mérgező anyagot tartalmazó terület rendbetétele így valószínűleg az államra hárul, azzal a közel ezer más szennyeződéssel együtt, amelyekre a következő öt évben 38 milliárd forintot akar fordítani a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Kovács Kálmán, a környezetvédelmi tárca államtitkára szerint az évtizedekig elhúzódó környezetszennyezés leggyakoribb oka az, hogy a hatóságok nem tudják elérni, a szennyezők fizessenek az általuk okozott károkért. Mégpedig azért, mert a felelősök gyakran cégek mögé bújnak, amelyek viszont a környezetkárosítás után csődbe mennek, vagy egyszerűen jogutód nélkül szűnnek meg. Az államtitkár szerint ezt próbálja kivédeni az a tervek szerint április 30-án életbe lépő törvény, amely több, a nagy szennyező gyárak felelősségét garantáló biztosítékot vezetne be. Mivel feles többséggel elfogadható törvényről van szó, az Országgyűlés várhatóan jövő héten megszavazza.
A törvény bevezetné a biztosíték adási kötelezettséget, amely azt írná elő, hogy a környezetterhelő tevékenységet végző cégeknek (például hulladékégetők, szeméttárolással foglalkozó, gumiabroncs hasznosító üzemek) az alapításkor biztosítékot kell adniuk. A javaslat szerint ez akkora összeg lenne, amiből a cég megszűnése esetén el lehetne végezni a félbehagyott munkát. A jövőben így a gazdátlanul maradt szennyezés eltávolításának többmilliós költsége nem az államra maradna. A tárca államtitkára szerint az ötlet az utazási irodák biztosítékához hasonlítható, aminek az a tagadhatatlan előnye, hogy a cég csődje esetén, van miből hazaszállítani a hoppon maradt utasokat.
Ugyancsak a felelősséget garantálná a jelzálog bevezetése. Ezzel akkor élnének a környezetvédelmi hatóságok, ha magánterületen bukkannának illegális hulladékra. (Elegendő az ország különböző részein lerakott, Németországból származó több tonna szemétbálára gondolni). Az eljárás lényege: ha nem kerül elő a felelős, közpénzen elviszik a szemetet, az ingatlanra jelzálogot tesznek, amit aztán elárvereznek. Így elkerülhető lesz, hogy amíg nem találják a felelőst, addig az ingatlanon rothadjon a hulladék.
Kifejezetten a szennyező cégek vezetőjét bélyegezné meg az úgynevezett zöld priusz, amely módosítással került bele a tervezetbe. Ez azt jelentené, hogy amíg egy cég az általa okozott kárt nem állítja helyre, addig az ott vezető beosztást betöltő személy nem alapíthat hasonló profilú céget. Ezt egészítené ki az, hogy ha egy kft. felelős a szennyezésért, akkor a vezetőnek személyes felelősséget is kell vállalnia, vagyis az ő vagyonából állnák a kárelhárítást.
Az [origo] azon kérdésére, hogy van-e értelme a szigorításnak, amikor a korábbi próbálkozások sem hoztak számottevő eredményt, Kovács azt felelte: a szennyezők eddig a legtöbb esetben a vállalatok mögé bújtak, a törvénnyel viszont elő lehetne rángatni őket onnan. Két éve a kormány a büntetőtörvénykönyv (Btk.) szigorításával próbált csapás mérni a környezetszennyezőkre. Ez azt írta elő, hogy három év börtönbüntetés járhat az engedély nélküli hulladék-lerakásért, amitől a tárca az illegális szemétkupacok számának csökkenését várta.
Az elmúlt évek botrányai (német import szemét, csepeli galvániszap) viszont azt mutatják, hogy ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) korábban ezt azzal indokolta az [origo]-nak, hogy az illegális szemetelést rendkívül nehéz bizonyítni. Ehhez arra volna szükség, hogy a hatóságok tetten érjék a szemetelőket, akik viszont főként éjjel, elhagyott helyen szabadulnak meg a felesleges hulladéktól.
Hiánysságokra hívta fel a figyelmet a Védegylet környezetvédő civil szervezet is, amely egyébként támogatja a környezetvédelmi törvények tervezett módosítását. Jávor Benedek, a civil szervezet szóvivője elmondta: hiába jó egy törvény, ha nincs elég ember a betartatására. Az aktivista szerint a zöld hatóságoknál történt leépítések miatt akadozik a folyamatos ellenőrzés.
Szabó András
Forrás: Origo
