Magyarország ciángyűrűben
A bányát 2008-ban tervezi megnyitni, és már az első évben nyereségre számít a körmöcbányai aranykitermelési terveket dédelgető kanadai Tournigan Gold Corporation. A bányaiparban szokatlanul gyors megtérülésre több magyarázat is kínálkozik. Egy egészen a 90-es évek végéig művelt külszíni bányáról van szó, és a cég várhatóan a tiszai ciánszennyezés óta nálunk is jól ismert "fapados" technológiát használja majd (ciánvegyületekkel vonja ki az aranyat a külszíni fejtéssel hozzáférhető kőzetrétegből). Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Tournigan az ágazaton belül a legkisebb fajlagos költséggel működő aranykitermelők közé tartozik, az unciánként 14,5 dolláros önköltsége a töredéke az arany jelenlegi, 500 dollár fölötti világpiaci árának.
A vállalat a reménybeli befektetőknek szóló tájékoztatóban kész tényként beszél a szlovákiai bányanyitásról (a szövegben a szomszéd ország mint alacsony adókról és olcsó munkabérről nevezetes állam szerepel, környezetvédelemről nem esik szó a dokumentumban). Körmöcbánya kapcsán megemlítik, hogy a középkorban jelentős aranybánya volt - valójában a XVIII. századig az Európában használt arany nyolcvan százaléka innen származott -, és egészen a közelmúltig folyamatos volt a kitermelés.
A 2008-ban induló projektnek része lenne egy 11 millió köbméteres, völgyzáró gátas zagytározó is. Emiatt a közvetett környezeti hatások érinthetik Magyarországot. Egy esetleges gátszakadás nyomán a Garamon és a Dunán keresztül hozzánk kerülne a ciántartalmú iszap, hasonlóan az emlékezetes tiszai balesethez (ott egy lényegesen kisebb tározóból kiömlő mintegy 100 ezer köbméternyi zagy okozta a bajt).
A kitermelés ellen már több helyi civil szervezet és a körmöci önkormányzat is tiltakozott, amihez a Magyar Természetvédők Szövetsége is csatlakozott. Magyarország - a környezetvédelmi tárca tájékoztatása szerint - jelenleg annyit tehet, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok alapján jelezte: be kíván kapcsolódni a bánya környezetvédelmi engedélyezési eljárásába. (Ugyanezt tettük egyébként a romániai verespataki bányanyitás ügyében is.) A Tournigannak egyébként van egy másik, a magyar határtól mindössze 20 kilométerre eső (egyelőre csak tervezett) aranybányaprojektje is a Sátoraljaújhelyhez közeli Brehovban, közel a Bodrog folyóhoz. Mindez - a már balesetet okozó nagybányai, illetve a tervezett verespataki bányával együtt - azt jelenti, hogy a hazai folyók vízgyűjtőjén néhány év múlva egy ciántavakból álló gyűrű alakulhat ki, súlyosan veszélyeztetve a hazai környezetet és a vízellátást.
forrás: Népszabadság
