Lássuk végre tisztán – a pályázati rendszert és az országot!

Nem szokásunk elvtelenül dicsérni a kormányzati munkát, de minden gyermekbetegsége ellenére a „Tiszta Magyarországért!” program nagyjából úgy működött, ahogy egy több szektort, tárcát és érdekcsoportot érintő programnak működnie kell.
Az előtörténetről ismeretes, hogy a HuMuSz már a Tájsebészet program óta igyekezett elérni, hogy az illegális hulladékelhagyás és lerakás problémájára szülessen integrált megoldást kereső és forrásokat is mozgósítani képes szektorközi összefogás. A javasolt Kht. végül nem alakult meg, viszont a 2007-es költségvetési törvénybe az utolsó pillanatba sikerült benyomni, hogy erre a kiemelt közcélra is fel lehessen ajánlani az SZJA 1 %-okat. Az igen szerény „reklámkampány” ellenére mintegy 34 000 falajánlótól 250 millió forintnyi forrás jött össze. Mivel ez közpénz, a KvVM nyílt pályázati rendszer keretében osztotta el a pénzt, sőt, 100.000.000 forinttal még ki is egészítette a keretet!
A HuMuSz által összehívott, a szaktárcák, önkormányzati szövetségek és hulladékgazdálkodási szakemberek bevonásával működő „Tiszta Magyarországért” munkacsoport végig jelen volt a pályázati feltételrendszer kialakítása és a döntéshozatal során.

Fél köbméter pályázat
„A szemétszedés nem atomfizika, kimegyünk, felszedjük a rossz helyről, és lerakjuk oda, ahova való!” – gondolhatták a pályázók. Bár ilyen egyszerű lenne! A keretösszeg jellegére és nagyságrendjére tekintettel a pályázati rendszer igencsak összetettre sikeredett.
Mivel közpénzről van szó, közterületek megtisztítására kellett fordítani az összeget. A megtisztítandó területek tulajdonviszonyait igazoló iratok beszerzése azonban egyáltalán nem bizonyult egyszerű feladatnak! Másrészt mivel a cél a hulladékok legális elhelyezése, azt is igazolni kellett, hogy a begyűjtést, szállítást és ártalmatlanítást végző vállalkozások valóban jogosultak és felkészültek az összeszedett hulladékok kezelésére. Ráadásul versenyképes áron.
A pályázatok általában 5-10 oldalon elfértek, viszont a rengeteg igazolás, térkép, fénykép, nyilatkozat és engedély majd minden pályázatot 120-150 oldalas, kétujjnyi vastag paksamétává duzzasztott, amit ráadásul 4 példányban kellett benyújtani. A beérkezett 250 program összesen vagy fél köbméter pályázatot jelentett, a HuMuSz adagja önmagában több mint 100 kilót nyomott! A következő pályázati körre – ha lesz – mindenképp ki kell találnunk valami papírtakarékosabb megoldást!

A döntés
A március 17-i határidőre 248 pályázat érkezett. Ezekből alig 10 (!) volt, amelyet nem kellett valamilyen formai vagy tartalmi hiányosság miatt hiánypótlásra visszaküldeni. Vitatható, hogy valóban szükség volt-e ennyi formai előírásra, pecsétre, igazolásra. A megnövekedett bürokrácia volt hivatott kiszűrni a „zuschlagolásokat”, de sajnos kontra-produktív előszűrő-rendszerként is működött. Végül is 222 pályázat került előterjesztésre, amelyből 132 darab (116 önkormányzati és 16 civil kezdeményezésű) programot javasoltunk támogatásra, összesen 350.000.000 forint értékben.
Az elbírálás során két értékelő csoport alakult. A Hulladék Munkaszövetség feladata az volt, hogy a „civil” véleményt képviselje. A KvVM, ÖTM (jelenleg ÖM), TÖOSZ, Köztisztasági Egyesülés, Öko-Pack Kht. pedig együttesen értékelt, a pályázatokat felosztották egymás között. Minden egyes pályázatot 10 szempont szerint kellett pontozni. A szempontok között szerepelt a terület jellege, a műszaki megoldás, a költséghatékonyság, a társadalmi együttműködés, az utánkövetés és a hosszú távú megoldásra tett erőfeszítések. E mellett szövegesen is értékeltünk minden pályázatot, valamint a támogatás összegére és feltételeire is javaslatot tettünk. Ez praktice mintegy 10 (!) munkanapnyi részletes értékelést jelentett. Végül a civil és a kormányzati álláspontot egymás mellé tettük, így alakult ki egy bizottsági ülés keretében a végleges rangsor.
A pályázatok tartalmával kapcsolatban is rengeteg észrevételünk lenne, de előbb lássuk a megvalósuló programokat! Nyomon fogjuk kísérni a nyertesek munkáját. A www.tisztamagyarorszagert.hu honlapon és a KukaBúvárban is beszámolunk majd az eredményekről. Bízunk abban, hogy beigazolódik: az átgondolt programok fenntartható, megbízható választ adnak a problémára, és példaként állíthatók más települések elé. Reméljük, hogy akik erre a célra ajánlották értékes adóforintjukat, nem fognak csalódni.