Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiszipolyozott bolygó

  • 2006. október 25.
  • humusz
2050-re két földnyi természeti erõforrásra lenne szükség, jelenleg olyan ütemben folyik a bolygó energiáinak felemésztése - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) Élõ bolygó címû, kétéves jelentésében. Az emberiség "ökológiai nyoma" - vagyis az emberek igénye a természettel szemben - oly nagyra nõtt, hogy a Föld már nem képes a regenerációra, például a gerinces állatok populációinak egyharmada kipusztult az utóbbi harminc évben - olvasható a WWF jelentésében, amely teljes terjedelmében letölthetõ a nemzetközi szervezet honlapjáról (www.panda.org). A Föld ökoszisztémáit még soha olyan mértékben nem szipolyozta ki az emberiség, mint manapság.
"Jóval tovább nyújtózunk, mint ameddig ökológiai takarónk ér, s olyan mértékben aknázzuk ki a természeti erőforrásokat, hogy a Föld már nem képes pótolni őket. Ennek következményei előre láthatók és irtózatosak" - mondta James Leape, a WWF főigazgatója.

Az idei Élő bolygó-jelentés, amelyet Pekingben tettek közzé, két csoportban számos adatot foglal magában. Az egyik - az élő bolygó-index, amely a biodiverzitást mutatja -, 1300 gerinces faj 3600 populációja alapján készült. Összesen 695 szárazföldi, 344 édesvízi és 274 tengeri faj előfordulását elemezték. A szárazföldi fajok 31 százalékkal fogyatkoztak meg, az édesvíziek 28 százalékkal, a tengeriek pedig 27 százalékkal.

A másik index az "ökológiai nyom", amely emberiség összigényét mutatja a bioszférával szemben, s ez több mint háromszorosára nőtt 1961 és 2003 között. A jelentés írói egyértelműen rámutatnak arra a tényre, hogy az emberiség már 2003-ban 25 százalékkal túllépte a bioszféra teljesítő képeségét. Más szóval az emberiség 25 százalékkal gyorsabban változtatja hulladékká az erőforrásokat, mint ahogy a természet a hulladékot képes visszaváltoztatni erőforrásokká. A korábbi jelentésben ez az adat 21 százalék volt, az akkori, 2001-es mérések fényében.

A "karbon-dioxid-nyom", vagyis a CO2-kibocsátás az egész ökológiai nyom leggyorsabban növekedő összetevője, 1961 és 2003 között több mint a kilencszeresére nőtt. Az az ország, amelynek lakosai 1 hektár per 1 főre számolva a legnagyobb terhet róják a Földre, az Egyesült Arab Emírségek, és csak utána jön az Egyesült Államok, majd sorrendben Finnország, Kanada, Kuwait, Ausztrália, Észtország, Svédország, Új-Zéland és Norvégia. Kína a "középmezőnyben" foglal helyet, a 69-ik, ám növekvő gazdasága és gyors fejlődése révén jó esetben kulcsszerepet játszhat az erőforrások megőrzésében.

"Döntő választás előtt áll az emberiség. Az életszínvonal emelése a természetre rótt terhek csökkentése mellett nem lesz könnyű. A városok, erőművek és otthonok, amelyeket ma építünk, vagy a romboló túlfogyasztásba hajszolják a társadalmakat, vagy pedig rákényszerítik a fenntartható életvitelre a ma és a jövő nemzedékeit" - mondta James Leape.

(MTI)