Junk food nemzedék

Plakátokon mosolygó hírességek, villódzó képek az interneten és a televízióban, mérkőzéseken feltűnő szponzori reklámok: bárhol is legyünk a világon, úgy tűnik, nem léphetünk ki úgy az ajtón, hogy ne bombáznának bennünket hirdetések. A legkönnyebben a gyorsételek reklámjai ismerhetők fel. Közkeletű márkáik logóit előbb ismerik fel a gyerekek, mint hogy saját nevüket megtanulták volna.

Szülők kontra nyaggatás

A cinikusok megkérdezhetik: „Hát nem sokkal inkább a szülőkön múlik, mint az élelmiszergyártó vállalatokon, hogy a gyerek túl sok cukrot, zsírt vagy sót fogyaszt? Végül is a szülők döntik el, hogy megveszik-e ezeket az ételeket a gyerekeiknek, nem?"

De ne becsüljük alá a nyaggatás erejét! A Fogyasztóvédelmi Világszervezet (Consumers International, CI) nemrégiben készített jelentése például rámutatott: Malajziában a gyermekműsorok közben vetített tévéhirdetések fele-háromnegyede élelmiszerreklám.

Még nehezebb a dolguk a szülőknek, amikor a reklámcégek kifinomultabb eszközöket vetnek be a gyermekek figyelmének felkeltésére. Ilyenek például a vetélkedők, az internetes játékok - de a márka még szponzoráció révén is bejuthat az iskolákba.

Az élelmiszer a fogyasztók számára mindig is alapvető kérdés volt. Most azonban az egyik legsebezhetőbb fogyasztói csoport, a gyerekek nevében kell felemelnünk a hangunkat. Őket a cinikus reklámozás könnyen kihasználja. Óriási kihívás áll előttünk: korlátoznunk kell a multinacionális élelmiszer-hirdetők tevékenységét.

Vállalati ellenállás

Az élelmiszergyártók és -hirdetők persze foggal-körömmel harcolnak az ellen, hogy viselkedésüket határok közé szorítsák. 2008 februárjában a francia egészségügyi és sportminiszter nyomatékosan felszólította az élelmiszergyártókat és -hirdetőket, hogy hagyjanak fel a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek reklámozásával gyermekműsorok előtt-közben-után, és további intézkedéseket helyezett kilátásba.

Ezt az érintett cégek zárt ajtók mögötti intenzív lobbitevékenysége követte, amelynek hatására a Kulturális Minisztérium Médiafejlesztési Igazgatósága új, önkéntes reklámozási irányelveket készített elő, amellyel gyakorlatilag szabad kezet adott a cégeknek. Erre válaszként 22 szervezet, közöttük két fogyasztói csoport közös nyilatkozatot írt alá, amelyben felszólította a francia Kulturális és Művészeti Minisztériumot, hogy ne álljon az olyan intézkedések útjába, amelyek arra irányulnak, hogy gátat szabjanak a gyermekeket célzó hirdetéseknek.

Hasonló ellenállást láthatunk az élelmiszer-címkézés területén. Németországban a fogyasztóvédelmi miniszter jóváhagyta egy olyan, a közlekedési lámpa jeleit (piros-sárga-zöld) használó címkerendszer bevezetését, amelyet már használnak az Egyesült Királyságban, Írországban és Franciaországban. Mindazonáltal ez a szabályozás önkéntes (akárcsak az Egyesült Királyságban), és igen valószínűtlen, hogy a gyártó piros figyelmeztető jelzéssel látja majd el a jégkrémjeit és a pizzáit, ha nem kényszerítik erre - teszi hozzá a Stiftung Warentest teszteléssel foglalkozó fogyasztóvédelmi szervezet.

Anny Friis, az ausztráliai CHOICE fogyasztóvédelmi magazin főszerkesztője szintén a közlekedési lámpa jeleit használó címkerendszer bevezetését szeretné elérni. A Which? fogyasztóvédelmi magazin és a brit élelmiszerfelügyelet (Food Standards Agency, FSA) kutatásaira hivatkozva amellett érvel, hogy az ausztrál fogyasztóknak jobb, egyszerűbb élelmiszer-címkézési rendszerre van szükségük, annak ellenére, hogy az élelmiszeripar egy másik, „a napi bevitel százalékán" [ilyen a magyar piacra bevezetett INBÉ-jelölés is - a szerk.] alapuló rendszer bevezetése mellett kardoskodik.

Fenntartani a nyomást

A fogyasztóvédők egyaránt fenntartják a kormányokra és az élelmiszeriparra gyakorolt nyomást. Például Lunch Box Challenge-eket tartottak Malajziában, Hongkongban és Vietnamban, amelyek keretében arra kérték a gyerekeket, hogy válasszanak az egészséges ételek és a rengeteg zsírt, cukrot és sót tartalmazó, mindazonáltal intenzíven reklámozott ételek között.

Ausztráliában a CHOICE fogyasztókat hívott meg, hogy segítsenek befolyásolni a döntéshozókat, és osszák meg velük tapasztalataikat a Fed Up! A Tale of Junk Food Marketing to Kids (Elég volt! Mese az 'ócskaja' gyereket célzó reklámjairól) című elbeszélés-gyűjteményükben, és mondják el, hogy milyen hatással van a gyermekekre és a családokra a valóságban a junk food (magyarul kb. silány gyorskaja, vagy „ócskaja") gyermekeket célzó reklámozása.

Noha a kormányok hozzáállása országonként változik, a gyermekek számára reklámozott egészségtelen ételek gyakran teljesen ugyanazok. A CI véleménye szerint ez megerősíti egy közös, globális politika szükségességét. A CI olyan nemzetközi szabályzásért kampányol, amely megtiltja az egészségtelen ételek gyermekeknek szóló reklámozását az egész világon. Csatlakozz Te is, írd alá a CI Egészségügyi Világszervezetnek címzett szabályozási javaslatát! >>>

Megjelent az Ethical Consumer 2008. szeptember-októberi számában. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével.

Forrás: Tudatos Vásárló