Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 19 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Itt a hűtő, hol a hűtő...

  • 2005. augusztus 18.
  • humusz

Fridge_mountains.jpgTönkremegy, elromlik, felmondja a szolgálatot, vagy bedöglik a hûtõ, a rádió, a számítógép és az ágymelegítõ. Javíttatni nincs hol, vagy olcsóbb, ha veszünk egy másikat, elõbb-utóbb lesz egy új, a régivel pedig... tényleg, mihez is kezdjünk?

Ez év augusztus 13-tól teljesedett ki az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló jogi szabályozás.

Ennek értelmében a gyártónak, vagy ha a terméket nem Magyarországon gyártották, akkor a hazai forgalmazónak kötelessége visszavenni

  • azt az elektromos berendezésből származó hulladékot, amelyet ő maga gyártott, vagy hozott forgalomba;
  • az összes háztartási berendezésből származó hulladékot (a vasalótól kezdve a hajsütővason át a fűnyíróig);
  • és azt a nem háztartási berendezésből származó terméket, amelyet azonos funkciójú új termékkel helyettesítettek nála - vagyis visszaveszi a régit, ha egy ugyanarra használható újat veszünk helyette.


A jogszabály nem rendezi azt a kérdést, hogy mindezt a visszavételt hogyan, milyen formában kell biztosítania a gyártónak, nekünk kell-e elszállítani a gépeket, vagy érte jönnek, mindent a telephelyre kell vinni, vagy esetleg kiépítésre kerül egy begyűjtőhálózat is. Ezekkel a kérdésekkel érdemes a gyártókat bombázni, egyrészt, hogy érezzék a lakossági igényt az elektromos berendezések szakszerű ártalmatlanítására, hasznosítására, másrészt, hogy olyan rendszereket építsenek ki, melyek ezen igényeknek megfelelnek.

A gyártók koordináló szervezeteken keresztül is teljesíthetik a kötelezettségeiket, elektronikai témában már öt ilyen alakult. Ők szervizek, nagyobb áruházláncok, kereskedők bevonását is tervezik.


A kereskedők ugyan részt vehetnek ebben a hálózatban, de erre nem kötelezi őket semmi. Csak annyi a biztos, hogy ha 35 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkeznek, akkor csere esetén - új hajsütővas a régi helyett - a régi terméket át kell venniük. Tőlük a gyártókhoz kerül tovább a hulladék. Azt viszont nem árt tudni, hogy ha csak rádiótelefont forgalmaz a kereskedő, akkor nem kell lelépnünk az eladótér nagyságát, mert ettől függetlenül a kereskedőnek mindig át kell vennie a nála cserélt telefonokat. A jogszabály nem csak a visszavételt írja elő, hanem bizonyos mennyiségű hulladék hasznosítását is amellett, hogy a hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell.

A hulladék átvételéért a gyártó és kereskedő nem követelhet díjat, de ha ösztönözni akarja a fogyasztókat, akkor fizethet a behozott elektronikai berendezésekért. Továbbra is ingyenesen le lehet majd adni az elektronikai hulladékot azokban a hulladékgyűjtő udvarokban, ahol eddig átvették azokat.

A rendszer működéséhez elengedhetetlenül szükséges a tájékoztatás, a kötelezettségekről, az átvételi, átadási lehetőségekről, az elektronikai hulladékok nem szakszerű ártalmatlanításának környezeti hatásairól, és a szakszerű ártalmatlanítás költségeiről. Ezek az információk a 2005. augusztusa után gyártott termékeken már szerepelni fognak. Átgondolt, országos kampányról a témában még nincs hírünk.

Eddig is nehéz volt egy-egy terméket javíttatni, az gyakran többe került, mint ha vettünk volna egy újat, a szervizhálózatok bővítését, állami támogatását, az ezekről való információk terjesztését most sem várjuk.

Igen sok elektromos berendezést nem azért cserélünk le, mert már működésképtelen, hanem mert erkölcsileg elavult. Már van helyette egy vagy több sokkal jobb, korszerűbb, többet tudó. A régi pedig, bár használható lenne, de hulladékká válik. 2008 végéig sajnos nem teljesítheti a gyártó a hasznosítási kötelezettségét azzal, hogy a leadott berendezéseket teljes egészében újrahasználja, vagy azt újrahasználatra másnak átadja. Ez az egyáltalán nem a megelőzést támogató rendelkezés tehát azt biztosítja, hogy 2009-ig nem lesz érdeke a gyártónak, hogy javíttassa a terméket, és azt továbbadja.

Pontos adatok híján csak becslésekre hagyatkozhatunk, de a legóvatosabbak szerint is 100 – 120 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik évente, és a már eddig a háztartásokban felhalmozott hulladék mennyisége körülbelül 300 ezer tonnára rúghat. Pedig az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus. Az uniós adatok szerint évenet több, mint 20 kg elektronikai hulladékot dobunk ki, s ez a mennyiség ráadásul évente 3-5 %-kal nő.

Az eddig megtűrt hűtőt, hajsütővasat, kisvasutat viszont már kezdhetjük leporolni...


- dr. Ujvári -