Import hulladék is égne az osztrák-magyar határnál?
A Greenpeace környezetvédõ szervezet szerint az ausztriai Heiligenkreuzba tervezett hulladékégetõ 325.000 tonnás kapacitása túl nagy a környéken (Burgenland) évente keletkezõ 30.000 tonna hulladékhoz képest, így az üzem gazdaságos mûködése csak a hulladék importjával lenne megoldható. (MTI-nol.hu 2008. március 12.)
A nemzetközi zöldszervezet közleményében hangsúlyozza, hogy a - gazdaságos működéshez szükséges - hulladék nagy távolságokra történő szállítása ökológiai és környezetvédelmi szempontok miatt is elutasítandó és mivel Ausztriában nincs elegendő mennyiségű hulladék egy ekkora égetőhöz, a Greenpeace gyanítja, hogy elsősorban Olaszországból származó szemetet égetnének el az üzemben.
Az üzem "túldimenzionálása" miatt a hulladék csökkentésére és újrahasznosítására irányuló törekvések jelentősen háttérbe szorulhatnak, mert egy már működő hulladékégetőnek mindig teljes kapacitását kihasználva kell működnie, hogy üzemeltetése gazdasági és technikai szempontból is értelmes legyen - közölték.
A Greenpeace aggályát fejezte ki amiatt is, hogy az égető tervezett helyszíne a finompor-szennyezettség szempontjából kényes területen fekszik. A finompor-szennyezettség értéke itt 37 mikrogramm köbméterenként, ez az osztrák átlagérték felett van. Az üzem működéséből származó emisszió és az üzemhez kapcsolódó közlekedés miatt várhatóan meg fog nőni a finompor-szennyezettség mértéke a környezetvédők szerint.
A szervezet figyelmeztet arra, hogy ha megépül az üzem, akkor a hulladék szállítás miatt jelentősen meg fog nőni a tehergépkocsi forgalom.
A Greenpeace a hatástanulmánnyal kapcsolatban megfogalmazott kritikáit a Burgenlandi Tartományi Kormányzatnak is eljutatta.
Az osztrák BEGAS Kraftwerk GmbH közvetlenül a magyar határ mellett, száz méterre Szentgotthárd határától és csupán 300 méterre az Őrségi Nemzeti Parktól tervezi felépíteni a nagy teljesítményű hulladékégetőt, ahol - a cég közlése szerint - évente 200 ezer tonna újra fel nem használható hulladékot és szennyvíziszapot akarnak elégetni. Az égető építése 2008-ban kezdődne, a 30 milliárd forintos összegnek megfelelő euróba kerülő létesítmény a tervek szerint 2010-ben kezdené meg a működését.
Az égető ellen már több magyar, illetve osztrák környezetvédő szervezet, a Heiligenkreuz-al szomszédos Mogersdorf képviselőtestülete, illetve Szombathely polgármestere is tiltakozott.
Az üzem "túldimenzionálása" miatt a hulladék csökkentésére és újrahasznosítására irányuló törekvések jelentősen háttérbe szorulhatnak, mert egy már működő hulladékégetőnek mindig teljes kapacitását kihasználva kell működnie, hogy üzemeltetése gazdasági és technikai szempontból is értelmes legyen - közölték.
A Greenpeace aggályát fejezte ki amiatt is, hogy az égető tervezett helyszíne a finompor-szennyezettség szempontjából kényes területen fekszik. A finompor-szennyezettség értéke itt 37 mikrogramm köbméterenként, ez az osztrák átlagérték felett van. Az üzem működéséből származó emisszió és az üzemhez kapcsolódó közlekedés miatt várhatóan meg fog nőni a finompor-szennyezettség mértéke a környezetvédők szerint.
A szervezet figyelmeztet arra, hogy ha megépül az üzem, akkor a hulladék szállítás miatt jelentősen meg fog nőni a tehergépkocsi forgalom.
A Greenpeace a hatástanulmánnyal kapcsolatban megfogalmazott kritikáit a Burgenlandi Tartományi Kormányzatnak is eljutatta.
Az osztrák BEGAS Kraftwerk GmbH közvetlenül a magyar határ mellett, száz méterre Szentgotthárd határától és csupán 300 méterre az Őrségi Nemzeti Parktól tervezi felépíteni a nagy teljesítményű hulladékégetőt, ahol - a cég közlése szerint - évente 200 ezer tonna újra fel nem használható hulladékot és szennyvíziszapot akarnak elégetni. Az égető építése 2008-ban kezdődne, a 30 milliárd forintos összegnek megfelelő euróba kerülő létesítmény a tervek szerint 2010-ben kezdené meg a működését.
Az égető ellen már több magyar, illetve osztrák környezetvédő szervezet, a Heiligenkreuz-al szomszédos Mogersdorf képviselőtestülete, illetve Szombathely polgármestere is tiltakozott.
