A HuMuSz levele Kóka Jánosnak

2007. augusztus 30.

Dr. Kóka János

pártelnök,

gazdasági és közlekedési miniszter

Tisztelt Elnök Úr!

Amikor a pártelnöki kampányban felkerestük a zöldszervezetek képviseletében mindkét elnökjelöltet, egymástól függetlenül, de egybehangzóan megemlítették a csomagolások betétdíjának ügyét, mint fontos környezetvédelmi célt. Annak pedig külön örültünk, amikor a koalíciós megállapodásban szerepeltek az alábbi mondatok:

"4. Természet- és környezetvédelem

Fel kell gyorsítani a hulladékgazdálkodás feladatai között a betétdíjas rendszer elterjesztését. El kell kezdeni a hulladékgazdálkodás átfogó szabályozásának felülvizsgálatát és ennek keretében új koncepciót kell kialakítani a termékdíj rendszerre vonatkozóan. "

Ehhez képest a környezetvédelmi tárcánál befejeződtek az egyeztetések, és az a döntés született, hogy nem lesz kötelező betétdíj. A termékdíj rendszer átfogó átalakítása sem várható, sőt attól félünk, hogy a meglévő szabályozás fellazítása lesz az eredmény.

Kérjük Elnök Urat, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szabályozás a koalíciós megállapodás szellemében szülessen meg! A kötelező betétdíjas szabályozás komoly javulást okozna a közterületek megtisztításában, a másodnyersanyagok visszagyűjtésében, az újratölthető csomagolások újbóli elterjedésében és a fogyasztók környezeti tudatosságának színvonalában.

Tisztelt Miniszter Úr!

A jelen helyzetben a csomagolóanyagok gyártói és a töltőüzemek teljes mértékben áthárítják a fogyasztókra a csomagolások árát és a hulladék kezelésének költségeit is, ami etikailag is megkérdőjelezhető. A kötelező betétdíjjal esély nyílna arra, hogy a fogyasztó visszakapja a csomagolás értékének legalább egy részét, illetve hogy csökkentse hulladékdíját. Mindkettőnek komoly szociális jelentősége lenne.

Az önkormányzati szféra által végzett szelektív gyűjtési rendszer drága és alacsony hatékonyságú. A közszolgáltatóknak komoly veszteségei vannak a szelektív gyűjtésen, amit természetesen a vegyes hulladék díjába építenek be. A veszteség a rendszer jellegéből és abból adódik, hogy az erre a célra , a gyártói felelősség elvén alapuló koordináló szervezetek nem finanszírozzák elegendő mértékben a gyűjtést. Jelenleg kb. 10% csomagolási hulladékot gyűjtenek be a lakosságtól, holott a kibocsátás döntő része a lakosságnál köt ki. A kötelező betétdíj eszközével 85-95%-os visszagyűjtési arányt lehet elérni, ezt mutatja a német, a skandináv és a kanadai példa.

A hazai hasznosító kapacitás elégtelen. A begyűjtött üveg Csehországba, a Tetra Brik Németországba, az aludoboz Angliába, a PET-palack Kínába megy. Ha a kötelező betétdíj megvalósulna, a koordináló szervezeteknek nem kellene finanszírozni a begyűjtés legdrágább részét (a begyűjtő cégeknél nem keletkezne veszteség), így a beszedett hasznosítási díjat lehetne hasznosításra, a hasznosítási kapacitás fejlesztésére fordítani.

Az italcsomagolások újratöltése a rendszerváltás óta folyamatosan szorul vissza, és ezzel együtt drasztikusan nő az eldobó csomagolások kibocsátása, 2006-ban már 2,6 milliárd liter ital hoztak egyszerhasználatos csomagolásban forgalomba. Mindez óriási terhet jelent fogyasztóknak, az önkormányzatoknak és a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégeknek. Az eldobó csomagolásokra kivetett betétdíj, ha a mértékét és a számviteli szabályokat jól határozzák meg, az újratöltős csomagolások reneszánszát hozhatná maga után. Ez számos környezeti előnnyel járna, erről tanúskodik számos általunk ismert összehasonlító életciklus elemzés.

A fent említett országokban a betétdíj rendszer gyakorlatilag önfinanszírozó, mert a vissza-nem-váltott csomagolások betétdíjából és a másodnyersanyagok értékéből fedezni lehet a hálózati költségeket. Két év alatt megszerveződött az ipari és kereskedelmi szövetségek összefogásában egy bámulatra méltóan hatékony elszámoló rendszer, ami gazdaságilag is nagyon hatékonyan és sikeresen működik. Már Magyarországon is ismerünk olyan cégcsoportot, amely egy ilyen rendszer létrehozásában érdekelt.

A kötelező betétdíjas szabályozás beruházásokat igényel, ami a gazdaság élénkülését hozhatja maga után. Alapvetően fontos, hogy a hulladékos beruházások ne csak az ártalmatlanítás, hanem a hulladékgazdálkodási hierarchia magasabb fokán elhelyezkedő újrahasználat és megelőzés esetében is történjenek. Másfelől megközelítve a sok bajjal küszködő önkormányzati szektortól az ipari és kereskedelmi szektorhoz kerülne át a hulladékgazdálkodás felelősségének egy része. Ezt kívánja a gyártói felelősség elve.

A fejlesztéspolitika némi változtatásával az állam is segíteni tudja ezt a folyamatot. A mostani koncepció szerint a KEOP-ból önkormányzati társulások igényelhetnek támogatást, de elsősorban ártalmatlanító telepekre és berendezésekre. Álláspontunk szerint környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési szempontok is azt kívánnák, hogy inkább a GOP-ból pályázhassanak a gazdálkodó szervezetek hasznosítási (begyűjtés, feldolgozás) és újrahasználati (mosó-, töltő gépsorok, stb.) beruházásokra. Ezzel egy magasabb hulladékgazdálkodási kultúrát támogatnánk.

A kötelező betétdíj munkahelyeket teremt. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi és a hulladékfeldolgozói szektorban is új munkahelyek százai keletkeznek. Más felmérések azt mutatják, hogy ha a szemétégető egy munkást alkalmaz, akkor ugyanazon hulladékmennyiség anyagában történő hasznosítására tíz munkaerőt kell állományban tartani. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsődleges célkitűzése a munkahelyek számának bővítése, ebben a hasznosításra alapozott hulladékgazdálkodás sokat tudna segíteni.

Az italcsomagolások újratöltésének klíma-vonatkozása is van. Német összehasonlító életciklus-elemzések tanulsága szerint az eldobó csomagolások alkalmazásának a légkör melegedésére kifejtett hatása sokkal intenzívebb, mint a regionális terjesztésű újratöltős csomagolások használatának.

Tisztelt Miniszter Úr!

Kérjük, kapcsolódjanak be a környezetvédelmi tárcánál folyó szakmai munkába, és segítsék a betétdíjas rendszerek elterjedését a termékdíj törvény és a betétdíjas kormányrendelet módosításánál.

Kérjük továbbá, hogy adjon alkalmat arra, hogy személyesen is kifejthessük véleményünket ebben a témában!

Köszönettel

Szilágyi László

elnök

Hulladék Munkaszövetség