Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékégetők ENSZ támogatásból

  • 2010. augusztus 11.
  • Szuhi Attila

Az ENSZ hulladékból-energiát tervei nem csökkentik a globális felmelegedés mértékét, ellenben elveszik a helyi szegények egyetlen megélhetési forrását. A hulladékgyűjtők - akik a világ szeméthegyein kutatva naponta több ezer tonna papír, műanyag, és fém újrahasznosítását segítik elő – az ENSZ elleni küzdelemre kényszerültek, mivel a szervezet tervei miatt elveszítik munkájukat. Ráadásul ezek a tervek a klímavédelmet sem segítik.

A prolémákról Bonnban értesült az angol The Guardian újságírója, ahol az Egyesült Nemzetek klímaváltozással kapcsolatos tárgyalása zajlott. A megbeszélések részben a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) körül forogtak. Ennek keretében a fejlődő országokban egy ambiciózus klíma finanszírozási rendszert szeretnének megvalósítani - az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentése érdekében. Mindez több tucat óriás hulladékégető megépítéséhez vezetett, nem beszélve a száz és száz metángáz hasznosító rendszerről.

,,A hulladékgyűjtők a világ legszegényebb emberei közé tartoznak, miközben a szeméthegyekből számtalan értékes nyersanyagot nyernek ki és tesznek újrahasznosíthatóvá. Ők azok, akik a klímaváltozás valódi frontvonalában harcolnak, a megélhetésüket jelenti az újrahasználat és az újrahasznosítás, csökkentve ezzel a környezeti terhelést” - mondta Neil Tangri, a GAIA szövetség munkatársa. A GAIA 80 országból több mint 500 hulladékégető ellenes csoportot fog össze.

hulladekgyujtok

,,Ugyanakkor ezzel a tevékenységükkel aláásnák a CDM projektet, amely miatt megtiltják belépésüket a szemétlerakók területére. Ez a helyzet további feszültségeket eredményez a harmadik világ szegényei között, miközben a klímavédelemért folytatott harcot sem szolgálja.”

Ezek az emberek folyamatosan a növekvő szeméthegyeken dolgoznak, Indiában például a mintegy tízezernyi gyűjtögető segítségével sikerült újrahasznosítani a városi lerakók hulladékának mintegy 60%-át.

,,Ők valójában közérdekű munkát végeznek – méghozzá ingyen. A hulladékégetők építése attól a kevéstől is megfosztja őket, amijük még van” - mondta Bharati Chaturvedi, az indiai Chintan civil szervezet igazgatója. A szervezet együttműködik a hulladékgyűjtőkkel és ellenzi a CDM pénzekből épülő óriás hulladékégetőket.

A GAIA a napokban felszólította a CDM-et, hogy állítsa le a hulladékból-energia projektet, és kezdjen el befektetni az informális újrahasznosítási rendszerbe. Ezzel elérhető lenne a szegénység csökkentése mellett a munkakörülmények javítása, és nem utolsó sorban drasztikusan csökkentené a környezetterhelést.

Ahogy a szervezettől megtudtuk, a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus hulladékégető befektetései elvesztegetett lehetőséget jelentenek a szennyezettség visszaszorítására, és a szegénység visszaszorítására egyaránt. A jelenlegi finanszírozás egy olyan rendszert tesz tönkre, amely már bizonyított az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A CDM szóvivőjének mai – 2010. 08. 05. - nyilatkozata szerint az általuk folytatott program hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben munkahelyeket is teremt. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a CDM nyitott a hulladékgyűjtők munkájának támogatására is, amennyiben hiteles adatokkal tudják bizonyítani, hogy tevékenységük kibocsájáscsökkenést eredményez.

A Tiszta Fejlesztési Mechanizmust 2001-ben hozták létre annak érdekében, hogy a fejlett országok ellensúlyozhassák a gazdaságuk okozta károkat azáltal, hogy szegény országokban kibocsátáscsökkentő intézkedésekbe fektetnek be. A CDM azt állítja, hogy közel 10 éves működése során globális szinten is jelentős mértékű károsanyag-kibocsátás csökkentést ért el. A kritikák szerint azonban a rendszer leginkább az ipari szereplők gátlástalan csalásait segíti elő, akik bármilyen befektetést el tudnak fogadtatni a szervezettel céljaik megvalósítása érdekében.

A mind gyakoribbá váló tiltakozások másik oka, hogy a hulladékégetők közelében fekvő településeken megnövekedett a rákos és más civilizációs betegségek aránya, amiért sokan ezeket az erőműveket teszik felelőssé. Ez utóbbi vádakat az ipar és a városi hatóságok határozottan elutasítják, annál is inkább, mert a beruházásokhoz milliárdos befektetést jelentenek számukra.

A cikk a The Guardian, UN incineration plans rejected by world's rubbish-dump workers című cikke alapján készült.

Schmidt Gergő