Hulladékégetés és klímaváltozás
A hulladékpolitikának jelentõs hatása van a klímaváltozásra, egyrészt a megelõzés és az újrafeldolgozás kibocsátáscsökkentése, másrészt a lerakók metánkibocsátása miatt. A hulladékmegelõzés a legkedvezõbb választás a klímavédelem szempontjából, ezt követi az újrahasználat és az újrafeldolgozás. A lerakás és az égetés ezeknél rosszabb megoldások.
(Részletek a Friends of the Earth eredeti anyagából)
A hulladékpolitikának jelentős hatása van a klímaváltozásra, egyrészt a megelőzés és az újrafeldolgozás kibocsátáscsökkentése, másrészt a lerakók metánkibocsátása miatt.
A hulladékmegelőzés a legkedvezőbb választás a klímavédelem szempontjából, ezt követi az újrahasználat és az újrafeldolgozás. A lerakás és az égetés ezeknél rosszabb megoldások.
De mit is jelent az, hogy 'hulladékból energiát', mi az az 'energetikai hasznosítás'? Valójában ez egy átfogó kifejezés, ami többféle technológiát is magába foglal, különféle, a klímára gyakorolt hatásaikkal együtt. Hogy jobban megérthessük ezeknek a technológiáknak a hatását, a Föld Barátai megbízta az Eunomia Kutató és Tanácsadó céget azzal, hogy vizsgálja meg a különféle hulladékkezelési módokat a klímaváltozás szempontjából.
A Föld Barátai a maradék hulladék (ami az újrahasználat, újrafeldolgozás és komposztálás után marad) kezelésének klíma-szempontú vizsgálatára is felkérte az Eunomiát. Ez az összefoglaló riport mutatja be az Eunomia kutatásainak eredményét, egyben ezeket összefüggéseibe is helyezi.
A teljes tanulmány (A changing climate for energy from waste?) itt érhető el.
Következtetések
Klímaváltozás szempontjából az újrafeldolgozás kedvezőbb hulladékkezelési eljárás, mit az égetés.
A hulladékégetőket úgy adják el a közönségnek és az önkormányzatoknak, mint 'zöld energia' termelőket, ritkán említik azt a tényt, hogy fosszilis eredetű üvegházgáz kibocsátásuk is van.
A tanulmány azt mutatja, hogy - jelenleg - a csak elektromos energiát termelő égetők megtermelt energiaegységenként 33%-kal több fosszilis eredetű szén-dioxidot termelnek, mint a gázüzemű erőművek.
2020-ra - az újrafeldolgozás és technológia fejlődése révén - ezek az égetők legalább annyira szennyezőek lesznek szén-dioxid kibocsátás szempontjából, mint az új vagy felújított széntüzelésű erőművek, és 78%-kal rosszabbak, mint az új gázüzemű erőművek.
Nincs értelme tehát ezeket a típusoka támogatni, hiszen már vannak elérhető jobb hulladékkezelési módok. A hőt is termelő égetők teljesítménye a gázüzemű erőművekéhez hasonló - de csak akkor, ha a megtermelt hőt valóban felhasználják.
A klímavédelem és az erőforrás-takarékosság szempontjából is az a legkedvezőbb, ha minden hulladékot újrahasználhatóvá, újrafeldolgozhatóvá, komposztálhatóvá teszünk, azaz, ha megszüntetjük a 'maradék hulladékokat'.
Az Eunomia tanulmánya szerint legalább 1.45 TWh megújuló energiát (az Egyesült Királyság elektromos áram igényének kb. 0.36%-át) lehetne a válogatott háztartási hulladékok anaerob kezelésével megtermelni. Ez az arány még nagyobb, ha a kereskedelmi hulladékot is beleszámítjuk.
Maradék hulladék azonban még egy darabig keletkezni fog, ezért ezt kezelni kell. A tanulmány szerint az egyik legjobb megoldás a klíma szempontjából a mechanikai-biológiai kezelés, amely kivonja a fémeket és a műanyagokat, a stabilizált maradék hulladékot pedig lerakóra juttatja.
Fontos megjegyzés
A tanulmány ezeknek a technológiákat csak a klímaváltozás szempontjából vizsgálta, így
- nem elemezte az égetés más negatív hatásait, úgymint pl. a toxikus hamu keletkezését és a légszennyezést, vagy az újrafeldolgozási arányokra gyakorolt kedvezőtlen hatást. Erről bővebben "Up in Smoke" ('Füstbe ment') c. anyagban lehet bővebben olvasni itt: http://www.foe.co.uk/resource/briefings/ up_in_smoke.pdf
- nem elemzi a szelektíven gyűjtött hulladék anaerob emésztéséből készülő komposzt talajra gyakorlot kedvező hatásait sem.
