A hulladékégetés elkerülhető és el is kell kerülni!

A HuMuSz szerint csak akkor van "szükség" hulladékégetésre, ha semmit sem teszünk a keletkező hulladékmennyiség csökkentése érdekében és a környezeti szempontból elfogadhatóbb hulladékkezelési módok (újrahasználat, anyaghasznosítás, komposztálás) elterjesztéséért.

A kormány feladata valóban az, hogy "az ország teljesítse európai uniós kötelezettségeit". Ez azonban nem a hulladékégetők építésének jóváhagyását, hanem a hulladékkezelési alternatívák elterjedésének határozott segítését kell, hogy jelentse. Az Unió hulladékkezelési célkitűzése ugyanis nem az égetés, hanem a "recycling society", azaz egy olyan társadalom, ahol a megelőzés és újrahasználat után még megmaradó hulladékot újrahasznosítással (anyaghasznosítással) kezelik - ebben az elképzelésben tehát nem szerepel sem a lerakás, sem a hulladékégetés!

Azt gondoljuk, hogy a cél nem önmagában az uniós források elköltése, hanem az uniós források hosszú távon (!) hasznos felhasználása! A kommunális hulladékégetők építése nem ezt szolgálja, sőt az ország szempontjából ez a lehető legrosszabb választás, s az uniós források eltékozlását jelenti.

"Amennyiben Magyarország legkésőbb 2013-ig meg kívánja oldani a települési hulladékok EU-konform kezelését, akkor az önkormányzatoknak a rendszerek kialakításakor a hulladék újrahasznosítása és lerakása mellett annak égetésével is számolniuk kell - hangoztatta a szakállamtitkár. "

Sajnos nem tudjuk, hogy ez a kényszer ("kell") milyen számításokon alapul, mint ahogy az sem világos, hogy az OHT-ban* tervezett 8 kommunális hulladékégető milyen hulladékgazdálkodási koncepción alapul: számoltak-e ezek a tervek a megelőzés, az újrahasználat és az anyaghasznosítás (nem csak szlogen szintű) lehetőségével? Félünk, hogy nem, ugyanis az OHT nem tartalmaz hulladékcsökkentésre vonatkozó érdemi programokat. Nagyon fontos lenne, hogy az OHT - évek óta várt - felülvizsgálata során a Kormány és a szaktárca újragondolja a kommunális hulladékégetők szükségességét!

"Megjegyezte, hogy a már befejezett, illetve most futó hulladékgazdálkodási projektek keretében azért nem létesültek égetők, mert azok évekkel ezelőtti tervezésekor nem gondolták végig a teljes rendszer majdani működését, és főként lerakókban gondolkoztak."

A HuMuSz úgy látja, hogy az átgondolás ezúttal is elmaradt, s ennek következménye, hogy a kormány, a szaktárca és az önkormányzatok egy része ezúttal is a legkisebb ellenállás és a befektetői érdekek mentén halad: égetők építésével kívánják "letudni" a hulladékgazdálkodás problémáját. A "teljes rendszer majdani működését" más oldalról megközelítve, egy nagy régióra és égetőre alapozott hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetési költségei feltehetően nagyon magasak lesznek, amelyet a lakosságtól kell beszedni szemétdíj formájában, és ez szociális feszültségekhez vezethet.

"Tátrai Miklós kiemelte, hogy a komplex rendszereken belül létesülő hulladékégetőknek csak úgy lesz értelmük, ha azok áramot és hőt is termelnek. Így nemcsak a hulladékok ártalmatlanítása valósulhat meg, hanem fosszilis energiahordozók kiváltásával energia-megtakarítás is."

A hulladékégetők pártolóinak állandó és szinte egyetlen érve, hogy a hulladékégetéssel energiát lehet nyerni. Érdemes azonban pontosan fogalmazni: égetés során csak visszanyerjük annak az energiának egy részét (!), amit az adott anyag legyártásába fektettünk. Tehát összességében energiaveszteségről van szó. Éppen ezért lenne fontos, hogy minél kevesebb termék, csomagolás váljon hulladékká. Az égetők támogatói arról is hallgatnak, hogy újrahasználattal és anyaghasznosítással rendszerint több energia takarítható meg, mint égetéssel (hiszen elsődleges nyersanyagokat válthatunk ki a használt anyag újbóli használatával, hasznosításával).

A fosszilis energiahordozók kiváltása valóban fontos, de a fő cél nyilvánvalóan az energiafelhasználás csökkentése, a hatékonyabb energiafelhasználás-- ebből a szempontból pedig az égetők végképp rosszul vizsgáznak: a hulladékégetés ugyanis egyáltalán nem ösztönöz hulladékcsökkentésre (azaz az anyag- és energiafelhasználás csökkentésére).

A hulladékégetők pártolói nem reagálnak a hulladékégetéssel kapcsolatos komoly ellenérvekre (pl. egészségügyi problémák, munkahelyek számának csökkenése, óriási beruházási költségek, stb.) Úgy tűnik, ezeket az ellenérveket nem tudják megcáfolni, inkább nem vesznek tudomást róluk - ezt azonban a szaktárca nem teheti meg!

"A szakállamtitkár szólt arról, hogy a megelőzés kérdését nem lehet a hulladékégetéssel közvetlen összefüggésben említeni. Amíg a megelőzés szemléletének a hulladék-termelődés visszafogásában van szerepe, addig az égetés a szükségszerű hulladékkezelés egyik formája - magyarázta."

A HuMuSz véleménye szerint a hulladékmegelőzés kérdése szorosan összefügg a hulladékégetés kérdésével! A megelőzésről és csökkentésről szóló programok határozzák meg ugyanis, hogy mennyi és milyen összetételű hulladék kezelését kell megoldani, és milyen hulladékkezelési módokat kell alkalmazni. Minél kevesebb a keletkező hulladék, és ennek minél nagyobb része hasznosítható, annál kevesebb lerakóra (és égetőre) van szükség.

"Hozzátette, hogy égetők létesülésétől függetlenül a kormánynak törekednie kell a megelőzés szempontjainak érvényesülésére."

Nagyon várjuk az erre irányuló intézkedéseket. A HuMuSz "Paradigmaváltás a hulladékgazdálkodásban - javaslatok a hulladékmegelőzési stratégiához" címmel összegyűjtötte ezzel kapcsolatos javaslatait. Ezeket az Országos Környezetvédelmi Tanács már megtárgyalta, és nagy részüket el is fogadta. Az ártalmatlanítást célzó nagyberuházások helyett a megelőzés és a anyaghasznosítás útját javasoljuk. Ebben szívesen együttműködünk a továbbiakban is az érintett kormányzati és gazdasági szereplőkkel.

Hulladék Munkaszövetség