A hulladékcsökkentés helyett a hulladékégetést választja az ország?
A HuMuSz sajtóközleménye, 2006. augusztus 16.
A települési hulladékok égetése az egyik legpazarlóbb és legszennyezõbb hulladékkezelési mód. Több, korszerû hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására törekvõ ország - tanulva az eddigi gyakorlat hibáiból - igyekszik a kommunális égetõk építését elkerülni, és a gazdaságot kevesebb hulladék termelésére ösztönözni.
Jelenleg hazánkban egyetlen kommunális hulladékégető üzemel (a rákospalotai 'hulladékhasznosító mű'). Minden jel arra mutat azonban, hogy a hulladékgazdálkodás fejlesztésére fordítható új uniós források jelentős részéből a Kormány és több önkormányzati társulás a hulladékcsökkentés helyett települési hulladék égetők építését támogatná.
Információink szerint a következő településeken terveznek kommunális égetőt a 2007-13-as időszakra: Inota, Orosháza, Tatabánya. Ezen kívül a baranyai térségben is tervezik a lakossági hulladék égetését a Beremendi Cementgyárnál és a Pannon Power Erőműnél. A fenti helyszíneken túl több más település ill. hulladékgazdálkodási program kapcsán felmerült már hulladékégető építésének gondolata. Ez elsősorban a befektetők érdeke, az állam pedig csak tétlenül nézi ezt a folyamatot, s nem érvényesíti a környezeti szempontokat.
Mi a baj a kommunális hulladékégetéssel?
- Az új kommunális hulladékégetők megépítése hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés egyáltalán nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére.
- Az égetők építésébe fektetett uniós pénzek a környezeti szempontból kedvezőbb alternatíváktól veszik el a forrásokat. Olyan pályázati rendszer kialakítására lenne szükség, amelyben az újrahasználati rendszerek, illetve az anyaghasznosítási háttéripar megalapozói, működtetői is támogatáshoz jutnak. A megelőzési programok kidolgozásához segítséget kell nyújtani!
- Anyaghasznosítás (recycling) során a termék gyártásába fektetett energiából több nyerhető vissza, mint égetés (energetikai hasznosítás) során.
- Az újrahasználati rendszerek és az anyaghasznosítási háttéripar kialakítása sok kis- és középvállalkozónak teremthetne munkát. Az égetők építésével ezeknek a munkahelyeknek a lehetősége is elvész.
- A kommunális égetőkkel kapcsolatban számos egészségügyi aggály is felmerül. A kibocsátott füst - még korszerű szűrők esetén is - egészségkárosító anyagokat tartalmaz.
- Az égetés során keletkező pernye - és sok esetben a salak is - veszélyes hulladéknak minősül, ezek kezeléséhez veszélyes hulladék lerakók létesítésére van szükség. Ez újabb költségeket és további környezeti kockázatot jelent.
Mindezek alapján azt várjuk a magyar Kormánytól, a szakminisztériumtól és az uniós pénzek felhasználásáért felelős intézmények képviselőitől, hogy ne támogassák kommunális hulladékégetők építését!
Ezen testületeknek nagy felelősségük van abban, hogy a következő 30 évben hulladékgazdálkodásunk az egyre növekvő szeméthegyek (és az ezek által okozott problémák) utólagos kezeléséből vagy pedig hulladékcsökkentésből és munkahelyteremtésből áll-e.
Hulladék Munkaszövetség
További információ: www.piromania.info
Szuhi Attila:
tel: 30/563 7749
