Hol élünk majd 2025-ben?
Az amerikai Earth Institute részét képezõ Klímakutatási Központ tudósai egy olyan nagy felbontású térképet készítettek, amely a Föld népességének változását mutatja be 2025-ig. Az új, innovatív térkép szerint Ázsia és Kelet-Európa nagy részén a lakosság fogyatkozni fog, más területeken azonban jelentõs növekedést fogunk tapasztalni. [greenfo] A „Feltérképezni a jövőt” elnevezésű program a Klímakutatási Központ (Center for Climate Systems Research (CCSR)) és a PAI (Population Action International) együttműködésének eredménye, amely az emberi populáció és a kritikus természeti források közti kapcsolatot vizsgálja. A térkép jelzi, hogy 2025-re a népesség nagymértékű növekedése lesz jellemző a fejlődő országok többségére, ahol már ma is igen magas a népsűrűség.
A tengerpartokon (a tengertől a szárazföld felé haladva mintegy 100 km-es sávban) élő lakosság száma várhatóan 35 %-al fog emelkedni az 1995-ös létszámhoz lépest, így több mint 2, 5 milliárd ember lesz kitéve a tengerszint emelkedés és más – globális éghajlatváltozás által okozott – hatás veszélyének.
A térkép azt is jelzi, hogy Dél-és Kelet-Európa, illetve Japán nagy részén a populáció nagymértékű csökkenése lesz tapasztalható. Meglepő módon egyes olyan régiókban is népességcsökkenés következik be, ahol az utóbbi időben a növekedés volt jellemző. Ilyen Afrikában a Szahara déli része, Közép-és Dél-Amerika, a Fülöp-szigetek, Nepál, Törökország, Kambodzsa, Burma és Indonézia.
Stuart Gaffin, a projekt vezetője szerint a hosszú távú térképezés során jobban látható, hogy a jövőben hol és miért fognak nagy valószínűséggel élni az emberek. Reményei szerint ezen kutatások fontos szerepet játszanának a környezetvédelmi politika javításában, erősítésében szerte a világon, és csökkentenék az egyre érzékenyebbé váló természet kizsákmányolását.
Míg a legtöbb térkép a több mint 200 ország jövőbeni népességét mutatja be, addig a „Feltérképezni a jövőt” program 9 millió kis „cellára” felosztva a Földet, azok populációit vizsgálja. Ennek elemzése minden bizonnyal sok természetvédelmi biológust, klímakutatót és egyéb tudóst fog inspirálni, hogy megfejtsék, hol és mekkora számban fognak élni az emberek az elkövetkezendő évtizedekben, és mindezt igen nagy részletességgel lehet majd megmondani. A térkép tehát a legjobb módszernek bizonyulhat azoknak az – országokon belüli – populációknak a vizsgálata céljából, amelyek a jövőben még érzékenyebbek lesznek a természeti katasztrófákra.
A tengerpartokon (a tengertől a szárazföld felé haladva mintegy 100 km-es sávban) élő lakosság száma várhatóan 35 %-al fog emelkedni az 1995-ös létszámhoz lépest, így több mint 2, 5 milliárd ember lesz kitéve a tengerszint emelkedés és más – globális éghajlatváltozás által okozott – hatás veszélyének.
A térkép azt is jelzi, hogy Dél-és Kelet-Európa, illetve Japán nagy részén a populáció nagymértékű csökkenése lesz tapasztalható. Meglepő módon egyes olyan régiókban is népességcsökkenés következik be, ahol az utóbbi időben a növekedés volt jellemző. Ilyen Afrikában a Szahara déli része, Közép-és Dél-Amerika, a Fülöp-szigetek, Nepál, Törökország, Kambodzsa, Burma és Indonézia.
Stuart Gaffin, a projekt vezetője szerint a hosszú távú térképezés során jobban látható, hogy a jövőben hol és miért fognak nagy valószínűséggel élni az emberek. Reményei szerint ezen kutatások fontos szerepet játszanának a környezetvédelmi politika javításában, erősítésében szerte a világon, és csökkentenék az egyre érzékenyebbé váló természet kizsákmányolását.
Míg a legtöbb térkép a több mint 200 ország jövőbeni népességét mutatja be, addig a „Feltérképezni a jövőt” program 9 millió kis „cellára” felosztva a Földet, azok populációit vizsgálja. Ennek elemzése minden bizonnyal sok természetvédelmi biológust, klímakutatót és egyéb tudóst fog inspirálni, hogy megfejtsék, hol és mekkora számban fognak élni az emberek az elkövetkezendő évtizedekben, és mindezt igen nagy részletességgel lehet majd megmondani. A térkép tehát a legjobb módszernek bizonyulhat azoknak az – országokon belüli – populációknak a vizsgálata céljából, amelyek a jövőben még érzékenyebbek lesznek a természeti katasztrófákra.