Hogyan szavaztak a magyar EU-parlamenti képviselők?

A szavazás sok tekintetben a zöldek álláspontját erősítette, vannak azonban olyan elfogadott módosító javaslatok is, amelyek aggodalomra adnak okot. Fontos tudni, hogy ez a szavazás az Európai Parlament véleményét tükrözi az ún. első olvasat során. Ahhoz, hogy a hulladékokról szóló keretirányelvbe az elfogadott javaslatok valóban bekerüljenek, a Parlamentnek a környezetvédelmi miniszterek Tanácsával még megállapodásra kell jutnia. Erre várhatóan idén nyáron kerül sor. Ha a megállapodás nem jön létre, akkor indul az újabb egyeztetési kör (a második olvasat).

Röviden összefolalva a Parlament által elfogadott legfontosabb javaslatokat:

A tagállamoknak 2012-re stabilizálniuk kell hulladéktermelésüket (nem nőhet tovább a mennyiség). További jelentős csökkentést kell majd előirányozni 2020-ig.

A települési hulladékok 50%-os, az ipari, építési és bontási hulladékok 70%-os újrahasználatát és/vagy újrafeldolgozását kell elérni 2020-ra. Azok az országok, amelyek eddig valamelyik hulladéktípusnak kevesebb mint 5%-át hasznosították újra, további 5 év haladékot kaphatnak.

A Parlament 'általános szabályként' megerősítette az 5 lépcsős hierarchiát (megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, hasznosítás, ártalmatlanítás), amelytől bizonyos esetekben el lehet térni, ha ennek világosan kimutatható előnye van. Ezt azonban független tanulmányokkal kell bizonyítani. (EZ NAGYON FONTOS lesz majd, ha végleg elfogadják.)

Megkövetelik a tagállamoktól, hogy szelektíven gyűjtsék többek között a papírt, műanyagot, fémet, üveget, textileket és a veszélyes hulladékokat is.

A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy a biológiailag lebomló hulladékok újrafeldolgozásáról külön jogszabályt hozzon létre. Egy új cikkely a tagállamokat az irányelv elfogadását követő 3 éven belül a biohulladékok elkülönített gyűjtésére, kezelésére és biztonságos felhasználására kötelezi.

Az egyik legnagyobb meccs a hulladékégetés körül zajlott/zajlik. Nagy öröm, hogy a képviselők elutasították (384: 291) azt a javaslatot, ami szerint a települési hulladékégetőket egy energiahatékonysági küszöb alapján az ártalmatlanítás kategóriájából a hasznosítás kategóriájába lehett volna sorolni. Sajnos azonban nem fogadták el (310:357) azt a javaslatot, amely kimodta volna, hogy az égetés egyértelműen az ártalmatlanítás kategóriájába tartozik. Így ez a kérdés továbbra is tisztázatlan maradt, ezért az ipar és a zöldek további erőteljes küzdelme várható. A tét ugyanis az, hogy az elkövetkező évtizedekben a valódi hulladékcsökkentő intézkedések rovására még nagyobb teret kap-e a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is káros települési hulladékégetés.

A képviselők több kulcsfontosságú definíció tisztázása mellett azt is egyértelművé tették, hogy a melléktermékek bizonyos esetekben nem tartoznak a hulladékkeretirányelv hatálya alá. Ez sajnos lehetővé teheti, hogy bizonyos ipari hulladékok kikerüljenek a szabályozás alól. A környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy az elfogadott definíció kiskapukat jelenthet a szabályozásban.

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez csak a Parlament első olvasati döntése, ezek a javaslatok még nem kerültek bele a keretirányelvbe. Ennek ellenére természetesen súlyuk van, jelzik a Parlament irányvonalát a hulladékkérdésben.

Az elfogadott javaslatok itt olvashatóak magyarul

Hogyan szavaztak a magyar képviselők?

Név szerinti szavazás egy adott módosító javaslatról csak akkor van a Parlamentben, ha ezt valaki külön kéri. A számunkra fontosabb módosítók közül az égetőkkel kapcsolatos 83-as és 166-os módosításról, valamint az újrafeldolgozási arányokról (50% és 70% - ld. fentebb) szóló 140-es módosítóról volt név szerinti szavazás.

Alább azt mutatjuk meg, hogy képviselőink ezekben a kérdésekben hogyan szavaztak.

• A 140-es módosító tkp. arról szólt, amit fentebb leírtunk: a települési hulladékok 50%-os, az ipari hulladékok 70%-os hasznosítását írja elő 2020-ig.

• A 83-as módosító arról szólt, hogy energiahatékonysági alapon ne lehessen egy égetőt a hasznosítás kategóriájába sorolni.

• A 166-os módosító lényegében azt mondta volna ki, hogy a települési hulladékégetés ártalmatlanítás (a jelenlegi euróapi bírósági döntést alapul véve).

A zöld szervezetek azt kérték a képviselőktől, hogy ezeket a javaslatokat támogassák (+).

Képviselőink így szavaztak:

- nem támogatta

+ támogatta

nsz - nem szavazott

(X) A szavazási listából nem derül ki, hogy ez a magyar Schmitt Pál, vagy pedig a szintén Schmitt nevű német képviselő.

Összességében az mondható el, hogy a szocialista frakció inkább magáévá tette a zöld álláspontot, a konzervatívok és a liberálisok kevésbé. Így volt ez egyébként más nemzetek képviselői esetében is. (A 83-as és 166-os módosítót a legtöbb európai szocialista képviselő elfogadta, a néppártiak azonban elutasították ezeket. Nagyjából ennek megfelelően szavaztak a magyar képvsielők is - eltérés leginkább a 166-os módosító tekintetében volt. ld. lentebb)

A 170-es módosító (az újrahasznosítási célokról) 4 magyar képviselő NEM szavazta meg: Antonio de Blasio, Gyürk András, Glattfelder Béla, Őry Csaba.

A 83-as módosítót (égetés energiahatékonysági alapon ne lehessen hasznosítás!) a Parlamentben a legtöbb néppárti képviselő leszavazta, s csak nagyon kevés néppárti képviselő szavazott ennek ellenében - a magyar képviselők közül többen is köztük voltak (ld. a táblázatban az igennel szavazókat!). Az, hogy ebben a kérdésben szembementek a nagy néppárti frakció akaratával, mindeképpen javukra írható.

A 166-os módosító (égetés= ártalmatlantás) volt a fő töréspont. Ezt szinte egy néppárti képviselő sem támogatta (kivéve Antonio de Blasio képviselőt, aki viszont az újrafeldolgozási célokat nem szavazta meg.)

HuMuSz