Halványuló zöld
"Nem volt könnyû elintézni, hogy kirúgjanak" - mondta a HVG-nek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium volt dolgozója. A 409 fõsre olvadt tárca az elsõk közt teljesítette a reá rótt 10 százalékos létszámleépítést. A Greenfo összeállítása a HVG nyomán.
Ezt azonban alapos átszervezéssel toldotta meg a régi-új miniszter, Persányi Miklós. A tárcánál épp a csendben végrehajtott átszervezés és a végkielégítés feltételeinek rosszabbodása miatt olyannyira megromlott a hangulat, hogy közel százan próbáltak rákerülni az elbocsátandók 46 fős listájára.
Az átszervezések óta ugyanis épp környezetvédelmi szakállamtitkárság nincs a tárcánál. Az előző kormányzati ciklusban az ágazati ügyek gazdája a környezetvédelmi, a vízügyi és a természetvédelmi hivatal volt, mellettük közgazdasági és jogi hivatal működött. Az új rendben a korábbi helyettes államtitkári rangból szakállamtitkárrá vált régi vezetők irányításával az utóbbi négy részleg megmaradt, a környezetvédelmi hivatalhoz tartozó osztályokat viszont háromfelé dobta szét a miniszter. Így most más-más szakállamtitkárhoz került például az egymással szorosan összefüggő környezetikár-mentesítés, a talajvédelem és a felszín alatti vizek védelme. Utóbbit a vizek minősége fölött őrködő osztályokkal együtt a korábban főleg ár- és belvízvédelemmel, vízi közművekkel foglalkozó vízügyi szakállamtitkár vette át.
Bírálói szerint Persányi ez utóbbi lépésével a rendszerváltás előtti, Maróthy László vezette környezetvédelmi minisztériumra jellemző állapotokat állította vissza, amikor a korábbi Országos Vízügyi Hivatallal egyesítették az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatalt. "Ideje véget vetni annak a két évtizedes előítéletnek, hogy a vízügyesek régi, rossz szemléletűek, a környezetvédelemmel foglalkozók meg új, korszerűen gondolkodó emberek. Megszüntettem a környezet- és a vízügy ma már indokolatlan szétválasztását" - kommentálta az átszervezést a miniszter. "Belátható, hogy az egyes környezeti - például a zaj- és rezgésvédelmi vagy a veszélyes hulladékokra vonatkozó - szabályozók között nincs szoros kapcsolat. Ami összeköti őket, az a korlátozandó gazdasági tevékenység, ezért hoztam létre környezetgazdasági szakállamtitkárságot" - tette hozzá.
A "korlátozandó" gazdálkodóknak a jelek szerint továbbra sem kell a környezetvédelmi ellenőrzések szigorodásától tartaniuk: a zöldhatóságok megerősítése helyett legtöbbjük létszámát csökkentette, két környezetvédelmi felügyelőséget pedig meg is szüntetett a miniszter. Ezek kis létszámú kirendeltségekké alakulnak át. "A csatlakozás előtti években az unió többször is szóvá tette az ország felkészülését értékelő jelentésében az ellenőrző kapacitások elégtelenségét, s mintegy ezerfős hatósági létszámnövelést tartott volna szükségesnek. Ehelyett most újabb 170 fővel 1445-re apadt a zöldhatóságnál dolgozók száma" - bírálta a döntést Lautner Péter, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. A miniszter viszont arra hívta fel a HVG figyelmét, hogy a brüsszeli bírálatok kevésbé a létszámnak, mint a hatóságok széttagoltságának szóltak. Mindenesetre az Állami Számvevőszék 2005-ös jelentésében szintén elégtelennek tartotta a - leépítéstől ezúttal megkímélt - vízügyi ágazat létszámát a biztonságos árvízi védekezéshez, idén júniusi elemzése szerint pedig a 2003-as és 2004-es 10, illetve 9 százalékos létszámcsökkentéssel szemben "az EU-csatlakozás miatt szükségessé vált intézményfejlesztés létszámfejlesztést indokolna".
Mintegy Persányi példáját követve Kóka János gazdasági miniszter augusztus 1-jétől megszüntette a tárca másfél évtizede működő környezetvédelmi főosztályát, amelynek kilenc munkatársát különböző osztályokra helyezi át. A szervezeti változások híven tükrözik a környezetvédelem kormányzati pozíciójának gyengülését: 2003-ban a sztrádaberuházások, tavaly a nagyberuházások környezetvédelmi engedélyezési eljárási szabályain lazított egy-egy törvény, az idén pedig a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek körét szűkítette egy kormányrendelet. Ugyanakkor Persányi szabaddemokrata államtitkárának, Kovács Kálmánnak, az informatikai tárca volt vezetőjének sikerült átmentenie régi minisztériuma néhány munkatársát az általa gründolt űrkutatási osztályra.
Az átszervezések óta ugyanis épp környezetvédelmi szakállamtitkárság nincs a tárcánál. Az előző kormányzati ciklusban az ágazati ügyek gazdája a környezetvédelmi, a vízügyi és a természetvédelmi hivatal volt, mellettük közgazdasági és jogi hivatal működött. Az új rendben a korábbi helyettes államtitkári rangból szakállamtitkárrá vált régi vezetők irányításával az utóbbi négy részleg megmaradt, a környezetvédelmi hivatalhoz tartozó osztályokat viszont háromfelé dobta szét a miniszter. Így most más-más szakállamtitkárhoz került például az egymással szorosan összefüggő környezetikár-mentesítés, a talajvédelem és a felszín alatti vizek védelme. Utóbbit a vizek minősége fölött őrködő osztályokkal együtt a korábban főleg ár- és belvízvédelemmel, vízi közművekkel foglalkozó vízügyi szakállamtitkár vette át.
Bírálói szerint Persányi ez utóbbi lépésével a rendszerváltás előtti, Maróthy László vezette környezetvédelmi minisztériumra jellemző állapotokat állította vissza, amikor a korábbi Országos Vízügyi Hivatallal egyesítették az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatalt. "Ideje véget vetni annak a két évtizedes előítéletnek, hogy a vízügyesek régi, rossz szemléletűek, a környezetvédelemmel foglalkozók meg új, korszerűen gondolkodó emberek. Megszüntettem a környezet- és a vízügy ma már indokolatlan szétválasztását" - kommentálta az átszervezést a miniszter. "Belátható, hogy az egyes környezeti - például a zaj- és rezgésvédelmi vagy a veszélyes hulladékokra vonatkozó - szabályozók között nincs szoros kapcsolat. Ami összeköti őket, az a korlátozandó gazdasági tevékenység, ezért hoztam létre környezetgazdasági szakállamtitkárságot" - tette hozzá.
A "korlátozandó" gazdálkodóknak a jelek szerint továbbra sem kell a környezetvédelmi ellenőrzések szigorodásától tartaniuk: a zöldhatóságok megerősítése helyett legtöbbjük létszámát csökkentette, két környezetvédelmi felügyelőséget pedig meg is szüntetett a miniszter. Ezek kis létszámú kirendeltségekké alakulnak át. "A csatlakozás előtti években az unió többször is szóvá tette az ország felkészülését értékelő jelentésében az ellenőrző kapacitások elégtelenségét, s mintegy ezerfős hatósági létszámnövelést tartott volna szükségesnek. Ehelyett most újabb 170 fővel 1445-re apadt a zöldhatóságnál dolgozók száma" - bírálta a döntést Lautner Péter, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. A miniszter viszont arra hívta fel a HVG figyelmét, hogy a brüsszeli bírálatok kevésbé a létszámnak, mint a hatóságok széttagoltságának szóltak. Mindenesetre az Állami Számvevőszék 2005-ös jelentésében szintén elégtelennek tartotta a - leépítéstől ezúttal megkímélt - vízügyi ágazat létszámát a biztonságos árvízi védekezéshez, idén júniusi elemzése szerint pedig a 2003-as és 2004-es 10, illetve 9 százalékos létszámcsökkentéssel szemben "az EU-csatlakozás miatt szükségessé vált intézményfejlesztés létszámfejlesztést indokolna".
Mintegy Persányi példáját követve Kóka János gazdasági miniszter augusztus 1-jétől megszüntette a tárca másfél évtizede működő környezetvédelmi főosztályát, amelynek kilenc munkatársát különböző osztályokra helyezi át. A szervezeti változások híven tükrözik a környezetvédelem kormányzati pozíciójának gyengülését: 2003-ban a sztrádaberuházások, tavaly a nagyberuházások környezetvédelmi engedélyezési eljárási szabályain lazított egy-egy törvény, az idén pedig a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek körét szűkítette egy kormányrendelet. Ugyanakkor Persányi szabaddemokrata államtitkárának, Kovács Kálmánnak, az informatikai tárca volt vezetőjének sikerült átmentenie régi minisztériuma néhány munkatársát az általa gründolt űrkutatási osztályra.
Forrás: hvg.hu
