Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyorsan szaporodó hulladékégetők

  • 2006. augusztus 31.
  • humusz
piro_terkep_120Égetõpárti a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás - állítja a Hulladék Munkaszövetség. A zöldek szerint ez a gyakorlat az egészségre és az adófizetõk pénztárcájára is káros, a szaktárca viszont mossa kezeit, azt állítva: a konkrét hulladékkezelési megoldásokról mindig a települési önkormányzatok döntenek. [nol.hu]
Magyarországon háromféle ember van: az egyik nem szereti a hulladékégetőket, a másik meg szereti, a harmadik nem nyilvánít véleményt. Eközben az égetők száma lassan, de folyamatosan nő, és az "energetikai hasznosítás" egyre nagyobb szerepet tölt be a hulladékkezelés magyar gyakorlatában.

 

Jelenleg Szentgotthárdon győzködik az önkormányzatot és a helyieket, hogy rábólintsanak az osztrák oldalon lévő - a szemétégetést áramtermeléssel kombináló - létesítményre. Belföldön több hasonló projekt is előkészület alatt áll. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) információi szerint Inota, Orosháza és Tatabánya is a kiszemelt települések közé tartozik. Az említett beruházások közös jellemzője, hogy uniós támogatásokat kívánnak hozzájuk igénybe venni.

Felmerült a hulladékégetés lehetősége a Beremendi Cementgyárnál és a Pannon Power pécsi erőművénél is. Ráadásul kapacitásbővítést jelentett be a győri, a szombathelyi és a tiszaújvárosi veszélyeshulladék-égető is (a tervezett bővítés összesen 28 ezer tonna/év, ez a teljes jelenlegi magyar kapacitás harmada).

Tátrai Miklós környezetvédelmi szakállamtitkár szerint, ha létezik is égetőkonjunktúra, azért nem az állam a felelős. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv kétségkívül számol az égetőhálózat bővítésével, nyolc új létesítmény szerepel a szövegben, de csak mint elvi lehetőség és felső korlát. - Mindig a helyi önkormányzat dönt, hogy az adott helyen milyen módon oldják meg a hulladékkezelést, ebbe az állam nem szól bele, csak azt ellenőrzi, hogy minden a jogszabályoknak megfelelő módon történjen - hangsúlyozta. Szuhi Attila, a Humusz szakértőjének álláspontja szerint ugyanakkor az államnak meg kellene fogalmaznia a saját prioritásait (lehetőleg az uniós szabályozással összhangban, tehát az első helyen a hulladékmegelőzés, a másodikon az újrahasználat és a hasznosítás, a harmadikon a rendezett lerakás álljon, és a támogatási rendszer is ehhez igazodjon), különben minden a befektetők szándékai szerint zajlik majd.

A zöldek úgy vélik, hogy a települési hulladékok égetése az egyik legpazarlóbb és legszennyezőbb hulladékkezelési mód, ami ráadásul a fogyasztók szemléletét is torzítja: azt a benyomást kelti, mint ha a hulladékprobléma a szeméttermelés visszafogása nélkül is kezelhető lenne.

Jelenleg idehaza egyetlen kommunális hulladékégető működik Budapesten, a XV. kerületben. A tavaly korszerűsített üzem szennyezőanyag-kibocsátása alacsonynak számít, káros környezeti hatásai azonban mégis vannak: szemmel láthatóan konzerválja a budapestiek hulladéktermelési szokásait (a mindent elnyelő égető miatt a kommunális szolgáltató nem igazán érdekelt a szelektálásban, illetve a szemétgyártás visszafogásában).

Az égetők mellett jelenleg egyetlen komoly szakmai érv szól: Tátrai Miklós szerint nélkülük nem teljesíthetők az EU-val szemben vállalt hulladékkezelési kötelezettségeink.

l A hulladékégetők egészségkárosító hatásáról beszámoló, a sajtóban sokat idézett brit tanulmány (4th Report of the British Society for Ecological Medicine) szerint bizonyítható, hogy az égetők által kibocsátott szennyezés komolyan károsítja az emberek egészségét. Az üzemek kéményén keresztül öszszesen több mint kétszáz mérgező anyag kerül a levegőbe. Az ellenőrzés és a megelőzés azért nagyon nehéz, mert az égetett hulladék összetevője állandóan változik (szemben például a hőerőművek üzemanyagával). A hulladékégetők közelében élő embereknél gyakrabban fordul elő az allergia, az asztma és a rák, de gyakoribbak a genetikai hibák és születési rendellenességek is. Egy égetőmű tizenöt éves működése nagyjából egy évvel csökkenti a közelében élők átlagéletkorát.

Hargitai Miklós