Gyorsan szaporodó hulladékégetők

Magyarországon háromféle ember van: az egyik nem szereti a hulladékégetőket, a másik meg szereti, a harmadik nem nyilvánít véleményt. Eközben az égetők száma lassan, de folyamatosan nő, és az "energetikai hasznosítás" egyre nagyobb szerepet tölt be a hulladékkezelés magyar gyakorlatában.

 

Jelenleg Szentgotthárdon győzködik az önkormányzatot és a helyieket, hogy rábólintsanak az osztrák oldalon lévő - a szemétégetést áramtermeléssel kombináló - létesítményre. Belföldön több hasonló projekt is előkészület alatt áll. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) információi szerint Inota, Orosháza és Tatabánya is a kiszemelt települések közé tartozik. Az említett beruházások közös jellemzője, hogy uniós támogatásokat kívánnak hozzájuk igénybe venni.

Felmerült a hulladékégetés lehetősége a Beremendi Cementgyárnál és a Pannon Power pécsi erőművénél is. Ráadásul kapacitásbővítést jelentett be a győri, a szombathelyi és a tiszaújvárosi veszélyeshulladék-égető is (a tervezett bővítés összesen 28 ezer tonna/év, ez a teljes jelenlegi magyar kapacitás harmada).

Tátrai Miklós környezetvédelmi szakállamtitkár szerint, ha létezik is égetőkonjunktúra, azért nem az állam a felelős. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv kétségkívül számol az égetőhálózat bővítésével, nyolc új létesítmény szerepel a szövegben, de csak mint elvi lehetőség és felső korlát. - Mindig a helyi önkormányzat dönt, hogy az adott helyen milyen módon oldják meg a hulladékkezelést, ebbe az állam nem szól bele, csak azt ellenőrzi, hogy minden a jogszabályoknak megfelelő módon történjen - hangsúlyozta. Szuhi Attila, a Humusz szakértőjének álláspontja szerint ugyanakkor az államnak meg kellene fogalmaznia a saját prioritásait (lehetőleg az uniós szabályozással összhangban, tehát az első helyen a hulladékmegelőzés, a másodikon az újrahasználat és a hasznosítás, a harmadikon a rendezett lerakás álljon, és a támogatási rendszer is ehhez igazodjon), különben minden a befektetők szándékai szerint zajlik majd.

A zöldek úgy vélik, hogy a települési hulladékok égetése az egyik legpazarlóbb és legszennyezőbb hulladékkezelési mód, ami ráadásul a fogyasztók szemléletét is torzítja: azt a benyomást kelti, mint ha a hulladékprobléma a szeméttermelés visszafogása nélkül is kezelhető lenne.

Jelenleg idehaza egyetlen kommunális hulladékégető működik Budapesten, a XV. kerületben. A tavaly korszerűsített üzem szennyezőanyag-kibocsátása alacsonynak számít, káros környezeti hatásai azonban mégis vannak: szemmel láthatóan konzerválja a budapestiek hulladéktermelési szokásait (a mindent elnyelő égető miatt a kommunális szolgáltató nem igazán érdekelt a szelektálásban, illetve a szemétgyártás visszafogásában).

Az égetők mellett jelenleg egyetlen komoly szakmai érv szól: Tátrai Miklós szerint nélkülük nem teljesíthetők az EU-val szemben vállalt hulladékkezelési kötelezettségeink.