Füstbe ment...
(Részletek a Friends of the Earth eredeti anyagából)
A hulladékégetés csak tovább fokozza a klímaváltozást (5.old.)
A hulladékkezelés minden fajtája valamilyen módon hozzájárul a klímaváltozáshoz: pl. metánkibocsátással (lerakók), fosszilis eredetű műanyagok égetésével vagy a hulladékszállítás során keletkező szén-dioxid kibocsátással. Az azonban elmondható, hogy az újrafeldolgozás jobb a környezetnek, mint a hulladékok égetése vagy a lerakása.
Az Európai Bizottság megbízásából az AEA Technology 2001-ben egy jelentést készített azzal a céllal, hogy a klímaváltozás hatásairól tájékoztassa az EU-szintű hulladékpolitika illetékeseit. A jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a szilárd települési hulladékok esetében leginkább a forrásnál történő különválogatást illetve az azt követő újrafeldolgozás (papír, fém, textil, műanyag), valamint a komposztálás okozza a legkevesebb nettó üvegházgáz kibocsátást - más hulladékkezelési módokkal összevetve.
Energianyerés helyett energiapazarlás
A hulladékégetők támogatói gyakran állítják, hogy energiát nyerni a hulladékból még mindig jobb a klíma szempontjából, mint lerakni a hulladékot. Néhányan azt is hozzáteszik, hogy a papír égetése is jobb, mint az újrafeldolgozása. De ez nem egy általánosan elfogadott vélekedés.
Amikor a szemetet elégetik az égetőben, hő keletkezik. Ezt áramtermelésre lehet használni. Néhány égetőben a kinyert energiát közeli irodák és lakások fűtésére is felhasználják (Combined Heat and Power). Ez azt jelenti, hogy ennyi energiával kevesebbet kell felhasználni az erőművekben termelt energiából, így bizonyos mennyiségű szén-dioxid és üvegházgáz keletkezését elkerüljük. Azonban a legtöbb égető nem túl hatékonyan nyeri ki az energiát az elégetett hulladékból, azaz: jó sok szén- dioxidot bocsátanak ki azért, hogy egy kis energiát termeljenek. A legtöbb erőmű ennél hatékonyabban működik (több energiát termelnek kevesebb szén-dioxid kibocsátás mellett).
Az újrafeldolgozás során is használunk energiát, többnyire fosszilis tüzelésű erőművekből. Egy anyag újrafeldolgozása során azonban sokkal kevesebb energiát kell felhasználni, mint a nyersanyag bányászata és feldolgozása során. Számos tanulmány mutatta ki, hogy az újrafeldolgozással több energiát takarítunk meg, mint amennyit égetés során vissza tudunk nyerni. Egy kanadai tanulmány például az alábbi adatokat tartalmazza az újrafeldolgozás energiamegtakarításáról (az égetéshez képest - ld. 1.táblázat).(16) A megtakarítások akkor is érvényesek, ha beszámítjuk az újrafeldolgozás során szükséges szállítás energiaigényét is, ez utóbbi ugyanis összességében elhanyagolható.
1. táblázat: Az újrafeldolgozás energiamegtakarítása az égetéshez képest
Anyagfajta Megtakarított energia
Papír 3-szoros
Műanyag 5-szörös
Textil 6-szoros
Étel és kerti hulladék Nincs
Az egyes anyagfajtákra készült tanulmányok szintén hasonló eredményeket mutatnak. Tizenegy, papírhulladékok kezeléséről szóló tanulmány közül 10 azt állítja, hogy az újrafeldolgozás összességében kevesebb energiát igényel, mint az égetés. Bizonyos papírok (pl. újságpapír) és a műanyagok esetén a lerakás is jobb megoldás mint az égetés, mert így az anyagban levő szén a lerakón marad, égetés során nem jut a légkörbe (17). A Brit Műanyag Szövetség tanulmánya is arra a következtetésre jut, hogy a műanyag poharak újrafeldolgozása energiagazdálkodás szempontjából jobb megoldás az égetésnél. (18)
15 Final report to the European Commission, DG Environment. July 2001 by AEA Technology.
http://europa.eu.int/comm/environment/waste/studies/climate_change.htm
16 Sound Resource Management Group, Recycling versus Incineration: an Energy Conservation
analysis, 1992.
17 Friends of the Earth briefing, Greenhouse Gases and Waste Management Options, January 2000.
18 ENDS Report, December 1996. Two life cycle analysis studies were carried out for the British Plastics Federation and the plastic bottle reprocessor Reprise.